Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. JANUÁR 20.

Erectilis diszfunkció = No NO?

MATOS Lajos

A vascularis endothelium károsodása, aminek következtében kevesebb nitrogén-monoxid (NO) keletkezik, számos betegség és kóros állapot hátterében - ischaemiás szívbetegség, hypertonia, hypercholesterinaemia, cukorbaj, dohányzás - kimutatható, és ezek közé tartozik az erectilis diszfunkció is.

HUN 2007;17(01)

Lege Artis Medicinae

2004. JÚLIUS 20.

Endothelvédelem hypertoniás betegeknél

KÉKES Ede

A szerző ismerteti az endothelium működésének alapelveit, a keringésszabályozó mechanizmus funkciójában bekövetkező változások - az endotheldiszfunkció - kialakulásának okait, a befolyásoló és triggerelő tényezőket. Magasvérnyomás- betegségben elsősorban az endotheldiszfunkció okozza az érfalban kialakuló strukturális elváltozásokat, a hypertoniás microangiopathia és a kialakuló szervkárosodások alapját képező vascularis remodellinget.

HUN 2004;14(07)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A vascularis endothelium károsodásának szignálmolekulái akut ischaemiás stroke-ban

SZEGEDI Norbert, MAY Zsolt, ÓVÁRY Csaba, SKOPÁL Judit, NAGY Zoltán

A stroke-esetek 80%-a ischaemiás eredetű, ezen egységesnek tűnő kórformán belül azonban patogenezisük lényegét illetően jól elkülöníthető az atherothromboticus, a cardioemboliás és a lacunaris alcsoport. A kezelés és a szekunder profilaxis fő irányát is megszabó elkülönítés döntően a klinikum, valamint a képalkotó eljárások és az ultrahangdiagnosztika eredményeinek szintézisén alapszik, mégis számos kísérlet történt olyan markermolekulák azonosítására, amelyek az endothelium károsodását, az alvadási kaszkád egyes részfolyamatait, a fibrinolízist jellemezve az előbbi döntést megkönnyítenék.

HUN 2002;55(03-04)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Endotheldiszfunkció és hypertonia

KELEMEN Judit, BLASKÓ György

Az utóbbi két évtizedben számos adat gyűlt össze az endothelium szerepéről a különböző cardiovascularis kórfolyamatok - elsősorban a hypertonia, a keringési elégtelenség és az atherosclerosis - létrejöttében. A sokáig csak passzív barrierként számon tartott endothelsejtekről kiderült, hogy parakrin és autokrin hormontermelés révén részt vesznek a vascularis simaizmokra irányuló vasodilatator és vasoconstrictor hatások modulálásában és regulációjában, az ép endothel gátolja a thrombocyták és a monocyták adhaesióját, a thrombocytaaggregációt, továbbá az érfali simaizomsejtek migrációját és proliferációját.

HUN 2001;11(08-09)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

Egy újonna felfedezett vasoactiv peptid: az endothelin

SÜTŐ Tamás, DEVECSERI Zsuzsanna, ROSIVALL László

Az utóbbi évtizedben új távlatokat nyitott a cardiovascularis rendszer szabályozásának megismerésében az endotheliumból felszabaduló relaxáló (prostacyclin, EDRF) és kontraháló (EDCF) anyagok felfedezése. Ezek közül ebben a közleményben a 21 amino savból álló vasoconstrictor peptid, az endothelin kutatásának eddigi eredményeit foglaljuk össze: felfedezését, izolálását, bioszintézisét, szövetspecifikus expressioját, receptorait és az endothelin convertáló enzim jellemzőit. Az endothelinek eddig megismert széles körű biológiai hatásai alapján vázoljuk a peptid feltételezett autocrin, paracrin és endocrin hormonként betöltött szerepét és jelentőségét a cardio vascularis rendszer élettani szabályozásában valamint számos pathologiás folyamatban. Az endothelinek valódi jelentőségét a szöveti funkciók rövid- vagy hosszú távú szabályozásában azonban a kísérleti eredmények nagy száma ellenére sem sikerült tisztázni.

HUN 1992;2(03)

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális vasopressin” jelentősége

DÓCZI T., JÓJÁRT I., LÁSZLÓ F. A., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

A szerzők immun-elektronhisztokémiai módszerrel laboratóriumi patkányban igazolták, hogy vasopressin immunreaktív neuronális elemek szoros kapcsolatban állnak az agyi mikroerekkel, s az érfaltól többnyire finom glia nyúlványok választják csak el. Egyes idegelemek a kapilláris endothelium vagy a pericyták basalis membránjával közvetlen kapcsolatban vannak. Az immunhisztokémiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy vasopressinerg idegelemek közvetlenül beidegzenek agyi kapillárisokat — s mivel azok a cerebrovasculáris rezisztenciában nem játszanak szerepet — az idegi reguláció a vér-agygát permabilitását és így a víztranszportot szabályozhatja. Az intraventrikulárisan (centrálisán) adott vasopressin és DDAVP hatására létrejött agyi víztartalom fokozódás emellett szól. Subarachnoidalis vérzéssel létrehozott oedema eltérő lefolyása és mértéke a vasopressint nem termelő Brattleboro Diabetes Insipidus patkányokban arra utalt, hogy a vasopressin szerepet játszik az agyi víztartalom növekedésének létrehozásában. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy vasopressin antagonisták alkalmazása az agyi víztartalom (oedema) befolyásolására ígéretes lehet.

HUN 1986;39(08)