Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 28

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Erő legyen veled, avagy látom az aurádat!

NAGY Zsuzsanna

Az energiagyógyászat alapjait a nyugati ezoterikus filozófia és a keleti vallások rakták le.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az elektromágneses tér lehetséges egészségügyi kockázatai

Az Európai Bizottság közzétette a második Eurobarométer-felmérés eredményeit az elektromágneses terekkel kapcsolatban. A lakosság és a média fokozott érdeklődése is indokolta a 2006-os kutatás folytatását, lehetővé téve a változások követését. A jelentés néhány kulcsfontosságú megállapítása az elektromágneses terek lehetséges egészségügyi kockázatai miatti aggályokra, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra, illetve az állami hatóságok és az EU szerepére vonatkoznak

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Óvatosan a napozással

Az ultraviola (UV) sugárzás 100-400 nm hullám-hosszúságú elektromágneses sugár. Az UV sugár embereknél kis mennyiségben elengedhetetlen a D-vitamin termeléshez. Nagyobb mennyiség azonban rövid és hosszú távú, nem kívánt hatásokkal jár a bőrön, a szemben és az immunrendszerben.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Európai Bizottság irányelve akadályozza az MRI alkalmazását?

Európának nem szabad elfogadnia az új szabályozást, mert az akadályozza az MRI használatát az orvosi kutatásban, diagnosztizálásban és kezelésben - áll a European Scientific Foundation új jelentésében. A jelentést támogatja a European Medical Research Councils nevű nemzetközi testület, amely 30 ország orvosi kutatásokat végző tudományos közösségeit reprezentálja.

Ca&Csont

2003. ÁPRILIS 20.

Pulzáló mágneses kezeléssel elért eredmények különbözõ törések elhúzódó gyógyulása, valamint álízületei esetén

KRICSFALUSY Mihály, UDVARDY Csaba, LITVAI Gabriella

A töréskezelés során észlelt szövõdmények közül a törésgyógyulás elhúzódása, illetve álízület kialakulása akár többszörösére nyújthatja a betegek gyógyulásának, rehabilitációjának idejét. Jelen dolgozatunkban nem invazív, ambulánsan alkalmazható pulzáló elektromágneses kezelés (PEMF) hatását vizsgáltuk különbözõ csöves csontokon észlelt elhúzódó törésgyógyulás, valamint álízület esetén.

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Fémek az MR-ben

VÁRALLYAY György

Az MR-vizsgálat statikus mágneses tér, időben változó mágnenes tér és rádiófrekvenciás elektromágneses terek alkalmazásával történik. Ezek hatást gyakorolnak a betegre és a vizsgálóba kerülő fémtárgyakra is.

Ideggyógyászati Szemle

1986. FEBRUÁR 01.

Ideggyógyászati kórképek kezelése pulzáló mágneses térrel

DR GUSEO András

A Gyüling—Bordács-féle Magnetotherapy készülék terápiás hatását vizsgálva 20 sclerosis multiplexes betegen kettős vak körülmények között azt egyértelműen pozitívnak találtuk. A nyitott kezelésben részesült 84 beteg 75%-ában észleltünk egyértelműen pozitív eredményt, amelyet az esetek mintegy felében a Kurtzke-skálával is mérhető javulás kísért. A vegetatív zavarokban szenvedő betegek 52%-ában értünk el e kezeléssel javulást. A készülék paramétereinek biológiai hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy közepes térerő esetén az egész szervezetet éri az elektromágneses impulzus, amelyből a 3 m-es körzetben is jelentős szórt hatás regisztrálható. A készülék alacsony frekvenciával izomlazító, közepessel és magas frekvenciával izomerősítő, ill. tonizáló hatású. A napi egyszeri 15—20 perces kezelést 15—20 napon át ismételve találtuk optimálisnak. A készülék hatásai közül a peripheriás és centrális izornspasmus csökkentését, a peripheriás és idiopathiás fájdalom csökkentését, az izomzat teljesítőképességének fokozását, a kontraktúrák csökkentését emeljük ki. Myasthenia gravisban a kezelés kontraindikált. Maradandó káros hatást nem észleltünk. A készülék hatása az esetek többségében hónapokig tart lassan csökkenő tendenciával, másutt 1 évig is maradandó javulással. A különböző kórszármazású idegrendszeri betegségekben elért előzetes eredményeket táblázatban mutatja be.

Ideggyógyászati Szemle

1981. ÁPRILIS 01.

A tárdív dyskinesia heterogén patomechanizmusára utaló adatok

ARATÓ Mihály, PERÉNYI András, FEKETE Márton, KANYICSKA Béla, BAGDY György, ERDŐS András

A szerzők biokémiai és neuroendocrin vizsgálataik alapján az általánosan feltételezett „denervációs hiperszenzitivitás” elmélettel szemben a tardív dyskinesia heterogén patomechanizmusának lehetőségére hívják fel a figyelmet. Az esetenként meghatározott patogenetikai tényezők segítséget nyújthatnak az eredményesebb terápiához.