Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az ideiglenes pacemaker terápia újabb szempontjai: a pitvari ingerlés

SZÉKELY Ádám, KISS Róbert

A széles körben használt kamrai pacemaker kezelés nem ritkán hemodinamikai zavart, ún. „pacemaker syndromát" okoz. A pitvari ingerlés kedvezőbb hatású, ezt az ideiglenes ingerlés kapcsán is kihasználhatjuk. 11 beteg (>2 nap) ideiglenes pitvari pacemaker kezeléséről számolunk be. Négy betegnél definitív pitvari (AAI) pacemaker implantáció előtt, három betegnél acut infarctushoz társuló bradyarrhythmia miatt, további négy esetben a gyógyszeres kezelésre nem reagáló ritmuszavar megszüntetése végett végeztük a pitvari ingerlést. A hemodinamikailag károsodott, bradyarrhythmiás infarctusos betegeknél a keringési paraméterek javultak a kamrai ingerléshez viszonyítva. A tartós szapora pitvari ingerlés hatásosan supprimálta a refracter supraventricularis és a „torsade de pointes" kamrai arrhythmiákat. A pitvari elektródákat általában röntgen-ellenőrzés nélkül sikerült elhelyezni. A speciális „J" formájú elektródák a fülcséből kevésbé mozdulnak ki, biztonságosak voltak. A definitív fiziológiás pacemaker implantációk analógiájára - válogatott esetekben – az ideiglenes ingerlésben is előnyös a pitvart (is) ingerlő módszerek bevezetése.

HUN 1991;1(18)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Haladás és problémák a pacemaker terápia hazai fejlődésében

A Magyar Kardiológusok Társasága Pacemaker Aritmia munkacsoportja tudományos ülésein ismételten foglalkozott a pacemaker terápia hazai helyzetével. A pacemaker beültetést végző decentrumok képviselőivel nyilvános kerekasztal megbeszélésen áttekintettük a pacemaker terápia fejlődésének hazai lehetőségeit.

HUN 1991;1(15)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

A Jacob- Creutzfeldt betegség klinikai és elektrofiziológiai adatainak elemzése

DR. SZIRMAI Imre, DR. CZOPF József, DR. GUSEO András, DR. PÁLFFY György

Szövettanilag igazolt Jacob-Creutzfeldt betegség egy esetében sorozatos EEG és EMG vizsgálatokat végeztünk. Az adatok egy részét gépi analízissel dolgoztuk fel. A klinikai tünetek és az elektrofiziológiai mérések összevetéséből megállapítottuk, hogy a myoclonusokkal együtt jelentkező ritmusos, trifázisos EEG hullámok egyetlen „generátorból" származnak, amely subcorticalisan helyezkedik el, feltehetően a thalamus egyes magcsoportjaiban. Az altatószerek és a külső ingerek hatása alapján feltettük, hogy a működészavar ,,pacemaker" -e összeköttetésben áll az agytörzsi aktiváló rendszerrel.

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JANUÁR 01.

A carbamylcholin és a succinylcholin neuromuscularis hatásának histokémiai és elektronmikroszkópos vizsgálata

DR. KOVÁCS Annamária, DR. TARISKA Péter

A szerzők megvizsgálták, milyen változást idéz elő a CCh és a SCh a patkány m. flexor digitorum brevis-ében és diaphragmájában levő motorikus véglemezek AChE-reactiójában és elektronmikroszkópos szerkezetében. 2,5 mg/kg CCh i.p. adását követően a motorikus véglemezek AChE activitása a kontrolihoz viszonyítva fokozódik, granularizálódik, s az axonterminalis habos, fellazult szerkezetűvé válik. Elektronmikroszkóposán a mitochondriumok felduzzadtak, destruálódtak, bennük lamellaris szerkezet kialakulását lehet észlelni. 1 mg/kg SCh i.p. előkezelés hatására a véglemezek AChE activitása fokozódik, szerkezetük azonban nem változik. Elektronmikroszkóposan a synaptikus vesiculák felszaporodása és tömörülése jellemző. Ezek alapján a szerzők feltételezik, hogy a CCh és SCh hatásmechanizmusában a postsynaptikus támadáspont mellett a praesynaptikus effectusok is jelentős szerepet töltenek be.

HUN 1974;27(1)