Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nikotinhatásnak kitett magzatok

Számos bizonyíték volt rá, hogy az édesanyák terhesség alatti dohányzása maradandó károsodást okoz a magzatban.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hiperaktivitást okoznak a mesterséges ételszínezékek?

Az ételfestékektől pirosabb a kandírozott cseresznye és néha furcsán kék a gyermekek nyelve. De a szintetikus ételfestékeknek más hatásuk is van. Nemcsak kívánatosabbá vagy különlegessé teszik élelmiszereinket, hanem viselkedési problémákat is okozhatnak.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. JÚLIUS 20.

Kombinált kiváltott válaszok egyidejű figyelemhiányos hiperaktivitás zavar és epilepszia esetén

MAJOR Zoltán Zsigmond

Úgy az ingerfüggő, mint az eseményfüggő kiváltott válaszok is eltéréseket mutatnak hiperaktivitás és epilepszia esetén. A kutatás tervezett célja, hogy meghatározza, az alkalmazott kiváltott válaszokat jellegzetesen befolyásolja-e a két betegség jelenléte, egyenként, és közös megjelenés esetén is.

HUN 2011;64(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

A neurogén és a nem neurogén hólyagdiszfunkció rehabilitálása intravesicalis elektroterápiával

HELMUT Madersbacher, GUSTAV Kiss, MAIR Dora

In 1887 the Danish surgeon Saxtorph described intravesical electrical stimulation (IVES) for the “atonic bladder” by inserting a transurethral catheter with a metal stylet in it and with a neutral electrode on the lower abdomen. In 1899 two Viennese surgeons, Frankel-Hochwart and Zuckerkandl stated that intravesical electrotherapy was more effective in inducing detrusor contractions than external faradization.

HUN 2005;58(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2003. FEBRUÁR 20.

Az elektromos neuromoduláció szerepe a krónikus húgyúti diszfunkciók kezelésében - módszertani áttekintés

BANYÓ Tamás

Az elektrostimulációs technikákat a standard terápiás lehetőségek kiegészítőjeként vagy alternatívájaként lehet alkalmazni. Az alsó húgyúti diszfunkció elektromos terápiája magában foglalja a nervus pudendus nem invazív neuromodulációját, valamint az invazív sacralis idegstimulációt.

HUN 2003;56(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

A schizophrenia dopamin-diszregulációs hipotézisének vizsgálata képalkotó eljárásokkal

SZEKERES György, PÁVICS László, JANKA Zoltán

A schizophrenia tudományosan megalapozott biokémiai betegségkoncepciói közül a dopaminhipotézist dolgozták ki a legrészletesebben. A klasszikus, közvetett bizonyítékokon alapuló elképzelés a funkcionális képalkotó módszerek fejlődésével, a specifikus receptorjelölő ligandok megalkotásával, a dinamikus változások nyomon követésére alkalmas vizsgálati eljárások kifejlesztésével közvetlenül is tanulmányozhatóvá vált.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

NMDA antagonisták lehetséges kinetikus és neuroprotektív hatása, különös tekintettel a parkinson-szindróma kezelésére

TAKÁTS Annamária

Az elmúlt néhány évben vált ismertté az excitátoros aminosavak, kiemelten a glutamát szerepe számos neuropszichiátriai betegség patomechanizmusában. A glutamát az NMDA receptorok ioncsatornáin keresztül fejti ki neurotoxikus hatását a Cat+ ionok şejtbe áramlásának facilitálásával. így az NMDA antagonista hatású szerek kedvezőek lehetnek olyan kórképekben, amelyekre glutamát hiperaktivitás jellemző. Mindennapi klinikai gyakorlatunkban azért van jelentősége az adamantán származékokkal történő kezelésnek elsősorban Parkinson szindrómában, mert ez a kezelés nemcsak tüneti, hanem neuroprotektív hatású is lehet.

HUN 1993;46(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1983. NOVEMBER 01.

A neuroleptikus kezelés extrapyramidalis mellékhatásaira vonatkozó biokémiai vizsgálatok

DR PERÉNYI András, DR BÉLA Árpád, DR BAGDY György, DR PERÉNYI József, DR ARATÓ Mihály

Vizsgálati eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kisszámú, TD-s és krónikus parkinsonismus tüneteit mutató betegcsoportok összehasonlítása során csak a liquor HV A szintekben mutatkozott egyértelmű eltérés. Adatunk arra utal, hogy az általánosan feltételezett receptor túlérzékenységen kívül más tényezők is szerepet játszhatnak a TD-ben feltételezett dopaminerg hiperaktivitás kialakulásában. Ez összhangban áll azokkal a véleményekkel, melyek szerint a TD patomechanizmusában különböző tényezők játszhatnak szerepet és nem tekinthető homogén egységnek

HUN 1983;36(11)