Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 16

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚNIUS 01.

Adatok a myasthenia gravis és szívizomelváltozások összefüggéséhez

DR KLEIN Magda, DR GÁLOS Gizella, DR KOSZÓ György, DR SZOBOR Albert

A szerzők a myasthenia gravis és szívizomkárosodás esetleges összefüggésére vonatkozó irodalom rövid áttekintése után beszámolnak saját vizsgálataikról : 59, válogatás nélküli myastheniás betegen végzett klinikai-cardiologiai, EKG és configuratiós vizsgálatról; eredményeiket táblázatokon ismertetik, összesen 11 beteget találtak, akiken az EKG elváltozás szívbetegséggel nem volt magyarázható; ezekben az esetekben felmerül a myasthenia közvetett szerepe a tartós vagy ismételt hypoventilatióhoz csatlakozó keringés-dynamikai mechanismus útján. Leírják a QRS complexumon gyakran megfigyelhető terminalis hasadtságot és elemzik lehetséges keletkezési mechanizmusát. Foglalkoznak a nem crisises jellegű hirtelen halál lehetőségével, ismertetik az irodalom felvetéseit és saját felfogásukat.

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis és a generatiós folyamatok

SZOBOR Albert

A myasthenia gravis és a gestatiós folyamatok közötti összefüggés felismerése korai; szerző röviden áttekinti e kérdés történeti-irodalmi fejlődését. —A betegség és a generatiós történések relatiója legnagyobb valószínűséggel endocrin jellegű. —A myastheniás beteg sorsának alakulása, életmódja, kezelése szempontjából a téma négy részre bontható : 1. A myasthenia és menstruatio. — 2. Myasthenia és terhesség. — 3. Myasthenia és szülés. — 4. Myasthenia és puerperium, lactatio. — Az egyes témák tárgyalása az irodalom és 112 saját észlelésű myastheniás beteg követése alapján elsősorban gyakorlati szempontból történik. —A myasthenia a menstruatio előtt és alatt többnyire romlik.— A terhesség hatása a betegségre lehet kedvező, kedvezőtlen, közömbös vagy kettős hatású. Myasthenia miatt a terhességet megszakítani általában nem kell, azonban egyedi mérlegelés szükséges, különösen a bulbaris tünetű betegségben. — A myasthenia a szülés normális lefolyását nem zavarja. Praeventiv sectio caesarea-ra szükség nincs. —A tárgyalt generatiós folyamatok közül a puerperium és lactatio időszaka a leginkább veszélyes. —Az egyes generatiós folyamatok hatása összefonódhat. — A tárgyalt biológiai időszakok affectogen jellegűek, a myasthenia érzelmi hatásokra reagál, így e tényezővel is számolni kell. —A kérdés gyakorlati vonatkozásait a következő pontokban foglalhatjuk össze: 1. Rosszabbodásra hajlamos myastheniás beteget menses előtt célszerű pihentetni; szükség lehet a gyógyszer-dosis emelésére is. Tervezett thymectomia időpontja menstruatio után a 4—10. nap. — 2. Terhesség esetében a bulbaris formakörű betegség jelenti a legnagyobb veszélyt: légzési crisis lehetőségét. Megnövekedhet a gyógyszerigény terhesség alatt, emiatt a beteg fokozottabb ellenőrzésre szorul. Terhesség alatt a beteggel történő psychés foglalkozás is fontos. — 3. Myastheniás beteg szülése célszerűen intézetben történjék, a szülés lefolyása azonban általában sima. -—4. A lactatiós időszak fokozott veszélye miatt igen gondos observatio, több pihenés és lehetséges korai elválasztás ajánlatos. — 5. Thymectomián átesett, jó remissióban levő beteg terhessége, szülése nyugodtan engedélyezhető. — 6. Frissen megbetegedett myastheniásnak teherbe esése nem ajánlható; a terhesség megszakítása egyedi mérlegelés alapján csak kivételesen jön szóba. Terhesség szempontjából legkedvezőbb az ocularis, legrosszabb prognosisú a bulbaris forma.

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Valium (Diazepam) hatása epilepsiás crisisekre és egyes epilepsias mechanizmusokra

HALÁSZ P., MOLNÁR Gy., HIDASI J.

Az általánosan tapasztalt jó hatás mellett egy esetben észleltük, hogy a Valium rontotta az epilepsiás mechanizmust (6. eset). Ez az észlelésünk ellentmondani látszik az irodalomban található számos olyan közléssel, melyek szerint petit malnál és tüske-hullám mechanismusnál a Valium jó hatású. Különbséget kell azonban tenni a különböző tüske-hullám mechanizmusok között. Másik betegünknél (3. eset) mi is észleltük tüske-hullám mechanizmus esetében a Valium kedvező hatását. Ez utóbbi eset azonban tüske-hullám varians, lassú tüske-hullám minta volt. 6. esetünknél azonban klasszikus 3 c/s tüske-hullám minta mutatkozott, klinikailag absanceokkal. Az irodalmi ismertetésekből nem derül ki világosan, hogy vajon minden 3 c/s tüske-hullám mechanizmusánál jó hatású-e a Valium. Ebben az irányban még további tapasztalatokat kell gyűjtenünk. A neuroleptikus hatástól eltekintve más ,,mellékhatást” nem észleltünk.

Ideggyógyászati Szemle

1966. AUGUSZTUS 01.

Adatok a szívizom-myasthenia kérdéséhez

SZOBOR Albert

A szívizom myastheniás érintettségének lehetőségét számos pathologiai közlés és szórványos klinikai irodalom tárgyalja, az irodalom állásfoglalása nem egységes. Saját casuistica áttekintése a myastheniás betegek cardialis zavarainak specifikus felfogására vonatkozóan támpontot nem ad; egy thymomával kapcsolatos malignus myastheniában meghalt beteg cardialis histopathologiai lelete negatív. A kérdéssel kapcsolatba hozható a myastheniában előforduló, nem crisisen alapuló mors subita; saját két beteg ismertetése. További két betegen a thymectomia egyes fázisainak követése a keringés és EKG regisztrálásával, a reflexes jellegű cardialis functio-változás lehetőségének tisztázása céljából. A szívizom myastheniás alteratiójának lehetősége el nem döntött kérdés.

Ideggyógyászati Szemle

1962. JÚNIUS 01.

Carotis interna elzáródás újabb diagnosztikai módszere

DR. OLÁH Imre, DR. AMBRÓZY György

A carotis interna (Cl) elzáródásának jelenleg legbiztosabb módszere az angiographia. Elvégzését technikai nehézségeken kívül (22) akadályozhatja a beteg állapota, mert a kontraszt-anyagoknak közvetlen hatásuk van a keringésre. Klinger (13) rövid ideig tartó vérnyomásesés után reaktív emelkedést észlelt, mely a kezdeti systolés értéket 120-ról 200 Hgmm-re, ill. 180-ról 270-re is emelheti. Az agyi érrendszer kóros elváltozásainál, acut vascularis crisiseknél az angiographia nem közömbös beavatkozás.

VIDEO

2020. MÁJUS 27.

Crisis in psychiatry

Prof. Heinz Katschnig identified six major challenges of psychiatry: the scientific validity of psychiatry's diagnostic definitions and classification systems as well as the therapeutic interventions, an unclear role profile, carer criticism, intrusion of other professions, low status within medicine and in society in general...