Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 17

Hírvilág

2012. OKTÓBER 25.

Robotok a gyógyításban

Japán robothét 2012 - A betegápolásban segédkeznek és a szolgáltatási szektor kapuján kopogtatnak a legújabb robotok

Hírvilág

2012. MÁRCIUS 23.

Vilma doktorasszony

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 90 éve halt meg

Gondolat

2011. SZEPTEMBER 23.

Fóliánsok illusztrációi hatására kezdett orvostörténeti tárgyak gyűjtésébe

Skinner féle kloroform-altatókosár, Ludwig-féle kymográf, az I. világháború idején tevékenykedő katonaorvos szülész-nőgyógyász eszközei is szerepeltek gyűjteményében dr. Nemes Csabának, az Überlingenben élő, korábban aneszteziológusként dolgozó, napjainkban orvostörténeti könyvek szerzőjének.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szerepkonfliktusok megnyilvánulásai orvosnők körében

MOLNÁR Regina, FEITH Helga

Évtizedek óta megfigyelhető az orvosi pálya elnőiesedése, amelynek hátterében számos gazdasági, társadalmi tényező áll, de alig esik szó arról, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az orvosi hivatást választó nőknek.

Lege Artis Medicinae

2008. MÁRCIUS 21.

Interdiszciplinaritás, munkahelyi stressz, holisztikus szemléletű ellátás

SZABÓ Nóra, SZABÓ Gábor, HEGEDÛS Katalin

BEVEZETÉS – A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi szakdolgozók testi és lelkiállapota rosszabb, mint a nem súlyos betegeket ápolóké. Ebben szerepet játszhat az ápolók elégedetlensége, vitális kimerültsége, a munkahelyi stressz, a társas támogatottság, valamint szakmai és társadalmi megítélésének a mértéke. A felmérés célja két, súlyos betegekkel foglalkozó csoport – hospice-ápolók és idős betegeket ápolók – öszszehasonlító vizsgálata. Hipotézis: a hospiceápolók elégedettségük, vitális kimerültségük, társas támogatottságuk, munkahelyi stressz mértékük, valamint szakmai, társadalmi elismertségük tekintetében egyaránt kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók MINTA ÉS MÓDSZEREK – Önkitöltős kérdőíves módszerrel hospice-ápolók (N=25) és idős betegeket ellátó (N=50) ápolók körében történt meg a felmérés. A kérdőív demográfiai, szakmai és társadalmi megbecsültséggel kapcsolatos kérdéseket, elégedettség, vitális kimerültség, társas támogatás, valamint munkahelyi stressz kérdőívet tartalmazott. EREDMÉNYEK – Társas támogatottságuk tekintetében a hospice-ápolók egyértelműen kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók. Az idős betegeket ellátó ápolók munkahelyi stressz értéke nagyobb, mint a hospiceápolóké, így az idősellátásban dolgozók körében nagyobb az esély a munkahelyi stresszorok káros hatásainak érvényesülésére. KÖVETKEZTETÉSEK – A hospice interdiszciplináris szemlélete, a más (nem csupán ápolás és orvoslás) területeken tevékenykedő szakemberek elfogadása és bevonása a gyakorlati betegápolásba, a holisztikus ellátást, az ápolók elfogadását és elismerését segítheti, a nagyobb társas támogatottság révén pedig csökkentheti az ápolók munkahelyi stressz mértékét, ezzel a munkahelyi stresszorok káros következményeit. Ezért a jövőben érdemes lenne az interdiszciplinaritást kiterjeszteni, az egyes szakterületek közötti kommunikációt megerősíteni az idős betegek ellátásában, és tulajdonképpen az ellátórendszer valamennyi szintjén és területén.

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Betegápolás a szabadságharc idején

KAPRONCZAY Károly

Az első felelős magyar minisztérium kinevezése után, 1848 tavaszán, lehetőség nyílt az ország egészségügyi kormányzásának új formáinak megalkotására, az egyes feladatköröknek megfelelő hivatalkörök kialakítására, a gyakorlati betegellátás kereteinek meg teremtésére. Ez utóbbi elsősorban a honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezésével együtt jelentkezett, és közéjük tartozott a kórápolás kérdése is.

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

A kórház forradalmi átalakulásban

KÖVESI Ervin

A kongresszus gerincét a kórházi reformtörvény és n annak kihatása alkotta. Konrad Regler tartományi tanácsos a kórházi ellátás új formáiról, annak esélyeiről és problémáiról beszélt. Az új törvény kimondja, hogy a biztosítottaknak teljes kórházi fekvőbeteg-ellátásra, mint természetbeni szolgáltatásra, csak akkor van igényük, ha a kezelési cél részbeni (nem teljes) fekvőbeteg-ellátással, fekvőbeteg-ellátás előtti vagy utáni ellátással, illetve ambuláns kezeléssel – beleértve a házi betegápolást - nem érhető el.