Hírvilág

Vilma doktorasszony

2012. MÁRCIUS 23.

Kilencven éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja.
Az 1895-ös királyi rendelet lehetővé tette, hogy nők is szerezhessenek bölcsész, orvosi és gyógyszerész diplomát, ám Hugonnay Vilma kérelmét ismét elutasították, és csak két évvel később, néhány vizsga letétele után avatták doktorrá, így lett ő az első orvosnő Magyarországon.

Hugonnay Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz.

Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.

Svájcban szűkös körülmények közt élt, nevéből ekkor hagyta el a nemesi y végződést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így Hugonnai Vilma csak szülésznőként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelő kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába.

Házassága megromlott, válása után másodszor az eozinmázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez ment feleségül.
Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, és elméleti kérdések felé fordult.

Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált. Hugonnai Vilma 1899. április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel: az utóbbi élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. Ezt cáfolta meg írásában Hugonnai Vilma, sőt ösztönzője lett annak, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát.

Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete.

Miután Magyarországon 1895-ben rendelet jelent meg arról, hogy nők is jelentkezhetnek egyetemi képzésre, Hugonnai Vilma férje biztatására ismét diplomája elismerésére folyamodott. Néhány vizsgát követően 1897. május 14-én, ötvenévesen az első magyar női orvossá avatták. Most már élhetett orvosi hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Magánélete azonban tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt.

A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről. Hugonnai Vilma több nőknek szánt felvilágosító művet írt. Előbb A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos című munkája. A mű egy német könyv fordításán alapul, de saját gyakorlatának ismereteivel egészítette ki, elsősorban a női és gyermekbetegségek témájában, és az kora egészségápolási kézikönyvének számított.

Az első magyar orvosnő gyógyító hivatásától élete végéig nem szakadt el. Amikor kitört az első világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra. Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el.

Utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halálakor már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az ősi maja civilizáció és a világvége

A Néprajzi Múzeum 2012 őszén útjára indítja Lásson, értsen: a múzeumban és a helyszínen című új előadássorozatát abból a célból, hogy gazdag Európán kívüli gyűjteményi anyaga segítségével kalauzolja el a résztvevőket a világ távoli, egzotikus kultúráiba.

Gondolat

A leghívebb tanítvány

Szemere Pál író, költő, esztéta, a nyelvújítási mozgalom egyik vezéralakja 230 éve, 1785. február 19-én született.