Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 6510

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Hivatásunk

2024. SZEPTEMBER 02.

Belső „ujjlenyomatunk” a mikrobiom

LÓRÁNTH Ida

Az emberi testen és testben élő, szabad szemmel láthatatlan élőlények olyan mikrokozmoszt alkotnak, amelynek tagjai egy bizonyos szintű szervezettségben lévő közösségben élnek. Ezeknek a mikroszkopikus csoportoknak az összetétele minden embernél más és más, akár az ujjlenyomat. Ennek a mikrobiális közösségnek korábban sokkal kevesebb jelentőséget tulajdonított az orvostudomány, mint amennyit megérdemelt volna.

Hivatásunk

2024. JÚLIUS 15.

A magzatsebészeté a jövő

LÓRÁNTH Ida

A közelmúlt híre: a budapesti Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, Magyarországon első ízben végeztek méhen belüli magzati beavatkozást, vértranszfúziót. Az anyaméhen belüli beavatkozásokat, például a magzat bizonyos testi anomáliáinak születés előtti korrekcióját vagy életmentő műtétek végrehajtását, az eljárás bonyolultsága, a magzat és az anya életét kockáztató volta miatt csak nem régóta végeznek világszerte, és még napjainkban sem számít gyakori, rutinszerű eljárásnak.

Hivatásunk

2024. JÚLIUS 15.

Ha mi nem küzdünk a saját érdekeinkért, akkor senki sem fog!

SÓFALVI Luca

Volt légiforgalmi tájékoztató tiszt, de képzettsége szerint beállhatna humánerõforrás-menedzsernek, közgazdásznak vagy jogásznak is. Mégis megmaradt a képalkotó diagnosztikánál, hiszen a röntgen-asszisztensi szakképesítése mellé a képalkotó diagnosztikai analitikus oklevelet is bezsebelte. Mindamellett dr. Róka Tímeának, a MESZK új, járóbeteg-szakellátásért felelõs alelnökének manapság az egyesztendõs kislányunokájával töltött idõ a „mindent felülmúló érzés”.

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

HR+/HER2– ELŐREHALADOTT EMLŐRÁK KEZELÉSE ELSŐ VONALBAN: SZAKÉRTŐI ÁTTEKINTÉS

KATARZYNA J. Jerzak, NATHANIEL Bouganim, CHRISTINE Brezden-Masley, SCOTT Edwards, KAREN Gelmon, JAN-WILLEM Henning, JOHN F. Hilton, SANDEEP Sehdev

A CDK 4/6 gátlók törzskönyvezése drámai mértékben javította a HR+/HER2-előrehaladott emlőrák kezelését, de a gyorsan bővülő terápiás evidenciákban való eligazodás kihívást jelent. Ebben a narratív áttekintésben a vonatkozó szakirodalom, a klinikai irányelvek és saját klinikai tapasztalataink alapján a legjobb gyakorlatra vonatkozó ajánlásokat adunk a HR+/HER2– előrehaladott emlőrák első vonalbeli kezelésére Kanadában.

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

A NYELŐCSŐ- ÉS A GYOMORRÁK ONKOLÓGIAI KEZELÉSE

SIPŐCZ István

Az utóbbi néhány évben forradalmian megváltozott mind a nyelőcső-, mind a gyomortumorok kezelése. Az adjuváns és a perioperatív kezelésben is jelentős előrelépés történt, az áttétes esetekben pedig a korábban egy évet sem elérő túlélést számottevően sikerült javítani.

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Velkey György: Már most érzékelhető a béremelés pozitív hatása

T. O.

Az átlagosan 20 százalékos béremelés, a Belügyminisztérium adatai szerint, közel 94 ezer egészségügyi dolgozót érint, és a szakrendelőkben, kórházakban dolgozók mellett vonatkozik a mintegy tízezer szakasszisztensre, akik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és az alapellátó fogorvosi praxisokban teljesítenek szolgálatot. A Hivatásunk összeállításából azonban az is kiderül, hogy a magánellátók is odafigyelnek az állami szférában történő emelésre.

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

„Nekünk az jut a betegből, ami egy kémcsőbe belefér”

TARCZA O.

Hadilábon állt a kémiával korábbi tanulmányai során Hartman Judit, mégis, a hatvani egészségügyi szakközépiskolából az éppen akkoriban induló orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus képzés második évfolyamára jelentkezett az ország túlsó, nyugati felébe. Mára olyannyira belerázódott a vegytan rejtelmeibe, hogy még a főzéshez használt egyes alapanyagok kémiai összetételét is kívülről fújja, ami időnként nagy segítséget jelent, ha éppen nincs otthon valamelyik hozzávaló.