Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 82
Lege Artis Medicinae
2007. FEBRUÁR 22.
Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata
A WHOQOL-OLD életminőségkérdőívet multikulturális módszerrel fejlesztették ki. A szerzők a nemzetközi munkacsoport magyar résztvevői voltak. A szolgáltatások fejlesztése céljából az idősödő emberek attitűdjeinek megismerése is fontos, ezért a munkacsoport egy AAQ elnevezésű (angolul: attitudes to ageing questionnaire) kérdőívet is létrehozott. A két módszerrel hazai idős emberekből álló mintát vizsgáltak.
Lege Artis Medicinae
2006. ÁPRILIS 21.
A kiégés jelensége az orvosi hivatásban
A kiégés lényege a testi, lelki és érzelmi kimerülés, amelyet krónikus érzelmi megterhelés vált ki, és többlépcsős folyamat végén jelentkező állapotnak tekinthető. Olyan foglalkozásúak körében gyakori, akik mindennapos munkájuk során segítő kapcsolatba kerülnek az emberekkel, és azok elsősorban negatív érzéseivel.
Lege Artis Medicinae
2005. SZEPTEMBER 20.
Hallókészülékes rehabilitáció gyermekés felnőttkorban Indikációk, lehetőségek, gondozás
Az utóbbi évtizedben igen sokat változott a nagyothallás típusának mielőbbi pontos kiderítése és az annak megfelelő - műtéti vagy konzervatív, hallókészülékes - terápia.
Ideggyógyászati Szemle
2004. JÚNIUS 10.
Az epilepszia gyógyszeres kezelése
Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).
Lege Artis Medicinae
2001. MÁRCIUS 20.
A vezető patológus szerepe az utánpótlás nevelésében
A klinikumnak biztos támaszt jelentő patológia Magyarországon hátrányos, sőt válságos helyzetben van. Kevés a patológus, a tapasztalt, gyakorlott szakemberek száma csökken, a fiatalok pedig nem preferálják ezt a diszciplínát. E tények hátterét igyekszünk megvilágítani folyamatos szakmai továbbképző munkánkból nyert tapasztalataink révén.
Lege Artis Medicinae
2000. ÁPRILIS 01.
Hálapénz a magyar egészségügyben; Attitűdök és vélemények
Az egészségügy egyre kevésbé kielégítő finanszírozása mellett feltűnő a kormányzat egyre fokozódó érdeklődése a hálapénz iránt. Szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép-európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet megbízásából, illetve támogatásával – a Tárki. A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanekkor váltak ismertté. Sorozatunkban párhuzamosan tallózunk az elméleti megközelítéseket előtérbe helyező bizottsági jelentésben és a szociológiai tényekre (véleményekre) támaszkodó tanulmányban. A párhuzamosságot a tartalmi hasonlóságon túl indokolja, hogy a Tárki kutatói (Bognár Géza és Gál Róbert Iván, témavezető Kornai János) köszönetet mondanak „értékes megjegyzéseiért” Balázs Péter- nek, a miniszter által felkért munkabizottság vezetőjének. Feltételezhető tehát, hogy a két kutatócsoport ismerte és felhasználta egymás eredményeit.
Ideggyógyászati Szemle
1996. MÁRCIUS 20.
Diszfunkcionális személyiség attitűdök és depresszió migrén típusú fejfájásban szenvedő serdülőknél
A szerzők egy 14-18 éves serdülőkből álló 28 fős klinikai mintát hasonlítottak össze depresszió és diszfunkcionális attitűdök vonatkozásában, nem és korösszetételben azonos egészséges serdülőkből álló kontrollcsoporttal (n=68), a betegcsoport diagnózisa típusos aurával járó migrén volt. A Burns Diszfunkcionális Attitűdskálájával és Beck Depressziókérdőívével végzett felmérés szerint a migrénben szenvedő serdülők fokozottan dependensek és szenzitívebbek hasonló korú társaiknál, kevéssé realisztikusan gondolkodnak, egészében diszfunkcionálisabb személyiségprofilt mutatnak fel az egészségesekhez képest. Jóllehet nemcsak a kontrollcsoportot, de a klinikai csoportot is jobban jellemzik a pszichológiai, mint a klinikai paraméterek, diszkriminancia-analízissel kielégítő szenzitivitás mellett csak mérsékelt specificitást sikerült elérni. Fokozott depresszivitást nem sikerült kimutatni a migrénben szenvedő serdülőknél, a két serdülőcsoport között csak fokozati különbségek vannak.
Lege Artis Medicinae
1994. ÁPRILIS 27.
Az orvosi eskü változásai a társadalmi elvárások és a belső hivatásetikai követelmények
A z orvosi eskü, mint annyi más dolog, híven követi a külső, társadalmi és a belső, sajátos hivatásetikai változásokat, követelményeket. Természetesnek tekinthető, hogy napjainkban, amikor az értékek általános válsága, újragondolása olyan magától értetődő mint a levegő, amit beszívunk, az orvosi eskü is – mint a deontológiai, törvényjellegű szabályozók egyik legfontosabbika – sokak számára egyre inkább a figyelem körébe került. Sajátos, kialakult formája két évezred hagyományára támaszkodik, konzervatív és progresszív jelleget egyaránt tartalmaz. Jelentőségét emeli, hogy az orvos lelkiismereti belső döntésére is hatással van. Általában hazánkban a hagyományos jelleget szokás hangsúlyozni, de a figyelmesebb szemlélő hamar észreveszi a sajátosságokban a mindenkori állásfoglalások tükröződését.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Táplálkozási attitűdök és evészavarok tánctagozatos középiskolások között
A szerzők két középiskolás populációban vizsgálták az anorexia és bulimia nervosa morbiditását és a patológiás táplálkozási attitűdök gyakoriságát, kétlépcsős vizsgálatban. Az egyik csoport két tánc tagozatos osztályból (n=54), a kontrollcsoport általános tantervű két társosztályból állt (n=61). Mindkét csoportban 1-1 diáklány teljesítette a bulimia nervosa kritériumait, s ez az összpopuláció 2%-a. Anorexia nervosában szenvedő diák nem volt, míg a patológiás táplálkozási attitűdök a fokozott karcsúságideállal jellemezhető tánctagozatosok között szignifikánsan gyakoribbak voltak. A vizsgálat alapján e speciális populációban az evészavarok kockázata nagyobb. Ez a különbség azonban nem a klinikailag súlyos szindrómák, hanem a szubklinikus, attitűdbeli zavarok gyakoriságában mutatható ki.
Lege Artis Medicinae
1992. AUGUSZTUS 26.
Az AIDS-ismeretek szintje és szerkezete Magyarországon 1991-ben
A szerzők a 15 éven felüli magyarországi lakosság körében 2000 fős reprezentatív mintán kérdőíves adatgyűjtést végeztek az AIDS szel kapcsolatos ismeretek, attitűdök és magatartás vizsgálatára. Az ismeretek szintjét vizsgálva kiderült, hogy a tudat előterében lévő ismeretek szintje rendkívül alacsony, majd növekszik, ahogy a kérdések közvetlenül egy-egy ismeretelemre irányulnak. Az ismeretszint a nehezen mozgósítható passzív tudásmezőben a legmagasabb. Az ismeretek szerkezete a helyes válaszok alapján a vizsgált tudásmezőkben ellentmondó képet mutat: míg a passzív tudásmezőben a társadalmi-gyakorlati típusú ismeretek vannak túlsúlyban, addig az aktív mezőben biomedikális-orvosi természetűek. A korábbi magyarországi kutatások adatait eredményeinkkel összevetve kiderült, hogy 1987 óta csökkent az AIDS-ismeretek szintje. Újra kell gondolni az AIDS elleni propaganda egészét, egyrészt kampányok helyett hosszú távú stratégiai lépések sorává alakítva azt, másrészt az egyént aktivizáló szemléletűvé kell tenni, felváltva az eddigi „paternalista" szemléletet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.