Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 89

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában

GAÁL János

A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat.

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában

GAÁL János

A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat. A krónikus fájdalom szindrómában maga a fájdalom már elvesztette alapvető adaptív biológiai jelentőségét, és önálló patogenetikai folyamattá lép elő jelentős vegetatív és pszichés tünetekkel. A reumatológiai fájdalmak kezelésében alapvető jelentőségű a gyógytorna. Elvégzését segítik elő a különféle farmakológiai és nem farmakológiai módszerek. Az utóbbiak közé tartoznak például a borogatások, pakolások, balneo- és hidroterápiás módszerek, az elektro-, mechano- és termoterápiás eljárások stb. A gyógyszeres terápia leggyakrabban az egyszerű analgetikumok, a nem szteroid gyulladásgátlók, a szteroidok, a minor és immár a major opiátok adását jelenti, amelyet adjuváns szerekkel (például a triciklikus antidepresszánsok, antikonvulzív szerek) egészíthetünk ki. A leggyakrabban adott nem szteroid gyulladásgátlók indikációjánál a lehetséges mellékhatásokat messzemenőleg figyelembe kell venni. Az aneszteziológia és a reumatológia határterületéhez tartozó invazív fájdalomcsillapító módszereket (epiduralis szteroidadás, ganglionblokád, intravénás regionális blokád) a konvencionális kezelésre nem reagáló esetekben, de egyes kórképekben akár első beavatkozásként is sikerrel alkalmazzuk.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

Derékfájdalommal járó gerincbetegségek

TÓTH Edit Ágnes

A felnőtt lakosság 80%-a legalább egyszer derékfájdalom miatt keresi fel háziorvosát. A háziorvosokon kívül a medicina bármely szakterületén találkozhatunk ezzel a panasszal, ezért kívánatos e téma széles körű ismerete.

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

QUO VADIS (QUinapril On Vascular Ace and Determinants of Ischemia Study)

MATOS Lajos

Kezelés: Quinapril naponta 40 mg per os. Kísérõ kezelés: Minden beteg kapott a coronariabypassműtét után kis adagban acetilszalicilsavat. Diuretikum, antiarrhythmiás szer, digitálisz vagy triciklikus antidepresszáns szedését nem engedték a vizsgálat idõtartama alatt.

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A stroke neuropszichiátriai következményei

VARGA Dániel

Az agyi érkatasztrófák neuropszichiátriai következményeit többnyire kevés figyelem övezi. Stroke-ot követően gyakran észlelhető hangulatzavar, máskor a kognitív hanyatlás jelei, szorongás, ritkán viharos schizoform vagy paranoid állapotok jelentkeznek. A leggyakoribb, s az orvos számára leginkább hozzáférhető poststroke pszichiátriai zavar a depreszszió, amely nehezíti a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra, valamint az agyi érkatasztrófák rövid és hosszú távú mortalitására is.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A fibromyalgia kóreredete, előfordulása, tünettana, kórismézése és kezelése

KELEMEN Judit

A fibromyalgia krónikus, nem gyulladásos fájdalomszindróma, amelyet főleg diffúz izomfájdalom, bizonyos tenderpontok fokozott nyomásérzékenysége jellemez. A betegség pontos oka, patomechanizmusa nem ismert. Hátterében a nociceptio és a központi idegrendszer fájdalomfeldolgozó zavarát feltételezik. Elsősorban a középkorú nők megbetegedése.

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Az antidepresszánsok hatása a patkányok alvására

LELKES Zoltán

Legtöbb életfunkciónknak napszaki ritmusa van. Közülük az egyik legkifejezettebb az alvás és az ébrenlét diurnalis váltakozása.

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Post-storke állapotok pszichiátriai vonatkozásai (post-stroke depresszió kezelése moclobemiddel)

VARGA Dániel, PÉK Márta, NAGY Zoltán

A post-stroke állapotok értékelésekor a reziduális neurológiai tünetegyüttes mellett a pszichológiai zavarok kevesebb figyelmet kapnak. Stroke-betegeknél gyakran észlelhető hangulati nyomottság, depresszió, szellemi hanyatlás, szorongás, ritkábban schizoform vagy paranoid állapotok. A post-stroke depresszió az agyi érkatasztrófák leggyakoribb, s egyben a terápia számára leginkább hozzáférhető következménye. A kórkép akadályozza a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra, a reszocializáció folyamatára, és a hosszú távú mortalitásra is. A post-stroke depresszió etiológiájában pszichológiai, biológiai és szociális faktorok egyaránt szerepet játszanak. A kórkép kezelésének pszichoterápiás technikái egyelőre kiforratlanok; gyógyszeres kezelésében a triciklikus készítmények helyét egyre inkább a kevesebb mellékhatással rendelkező második generációs antidepresszánsok veszik át. Harminchárom, post-stroke depressziós beteg 6 hetes moclobemid kezelése során szerzett tapasztalataink szerint a betegek 80%-ánál a tünetek mérséklődését észleltük. A kezelés csökkenti a hospitalizáció időtartamát, növeli a fizikális és szociális rehabilitáció esélyét, hosszú távon javítja az élet minőséget és csökkenti a mortalitást

Ideggyógyászati Szemle

1987. JÚNIUS 01.

Tapasztalataink egy új antidepresszáns készítménnyel: a Trazodone-nal

DR. LIPCSEY Attila, DR. NAGY Endre

A szerzők 37, különböző típusú depresszióban szenvedő beteg Trazodon-kezelésén szerzett tapasztalataikról számolnak be. A vizsgálatok alapján levonható az a következtetés, hogy az antidepresszáns terápiás hatása alapvetően azonos más hatékony antidepresszánsok hatásával. Fontos azonban, hogy a Trazodon adásakor más antidepresszánsokkal ellentétben az antikolinerg mellékhatás elhanyagolható, ami jelentősen javítja a gyógyszer tolerálhatóságát. A Trazodon alkalmazásának másik előnye abban a jelenségben rejlik, hogy mivel a Trazodon kardiovaszkuláris mellékhatása minimális, így a gyógyszer hatékonyan alkalmazható az idősek depressziójának kezelésére is.

Ideggyógyászati Szemle

1987. ÁPRILIS 01.

A delta-aminolevulinsav ( ALS) neurotoxicitása

DR. DURKÓ Irene, DR. JUHÁSZ Anna

A szerzők a porfiriák alatt kialakuló neurológiai tünetek lehetséges okai közül a fokozott delta-aminolevulinsav-porfirin-hem szintézis problémakörét ismertetik. Csirke embrió agyból készített primer neuralis szövetkultúrákon - mint modelleken - bizonyították, hogy az idegrendszert felépítő elemi sejtek afiziológiás koncentrációjú prekurzor jelenlétében fokozott porfirin-hem szintézisre és akkumulációra képesek. Néhány antidepresszáns, béta-receptor blokkoló, valamint a melatonin inhibitorként viselkedik. A porfiriák precipitálása szempontjából (biztonsággal adható) ,,safe" és (biztonsággal nem adható) ,,unsafe" anyagok további vizsgálata a primer idegszövet kultúrák szintjén a kialakuló polyneuropathiák etiológiájához hasznos adatokat szolgáltathat.