Részletes keresés

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. JÚNIUS 20.

Táplálkozási zavar következtében kialakult szekunder hyperaldosteronismus

TÓTH Géza, RÁCZ Károly, FŰTŐ László

Az extrém vegetáriánus étrendet tartó beteg nyolc éve a konyhasó minden formáját kerülte, valamint a természetesen bevihető nátriumot is csökkentette. A sóterhelés és a posturalis teszt szekunder hyperaldosteronismust igazolt.

HUN 2010;2(03)

Lege Artis Medicinae

2010. MÁRCIUS 20.

Táplálkozási zavar következtében kialakult szekunder hyperaldosteronismus

TÓTH Géza, RÁCZ Károly, FŰTŐ László

Az extrém vegetáriánus étrendet tartó beteg nyolc éve a konyhasó minden formáját kerülte, valamint a természetesen bevihető nátriumot is csökkentette. A sóterhelés és a posturalis teszt szekunder hyperaldosteronismust igazolt.

HUN 2010;20(03-04)

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Tumornekrózis-faktor-alfa-gátlás: nemkívánatos klinikai következmények, a biztonságosság kérdése

MŰZES Györgyi

A pleiotrop citokin tumornekrózis-faktor (TNF) -alfa számos immunmediált (részben autoimmun) idült gyulladásos betegség patogenezisében alapvető szerepet játszik, így antagonizálása komoly előrelépést jelentett a kórképek kezelésében. A TNF-antagonisták általában biztonságosak és jól tolerálhatók, a haszon/kockázat hányados egyértelműen kedvező. A TNF-alfa-blokkoló monoklonális antitestek és a szolúbilisreceptor- készítmények lehetséges nemkívánatos következményei hatásmechanizmusuk alapján osztályspecifikus, valamint egyedi, molekulaspecifikus mellékhatások lehetnek.

HUN 2009;19(04-05)

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Gyomorsavcsökkentő kezelés és a bakteriális gastroenteritis kockázata

KIS János Tibor

A protonpumpa-inhibitorok (PPI) és a hisztamin- 2-receptor-antagonisták (H2RA) erőteljesen csökkentik a gyomorsav szekrécióját, ezért nagyon effektívek az ezzel kapcsolatos betegségek kezelésében. A gyomorsav ugyanakkor hatásos védekező szerepet is betölt a lenyelt baktériumokkal szemben. Felvetődött, hogy a savszekrécióra ható készítmények a bélflórára is hatást fejthetnek ki, így esetleg olyan szövődményekhez vezethetnek, mint például malabszorpció, gastroenteritis vagy akár extragastrointestinalis fertőzések.

HUN 2009;19(04-05)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. ÁPRILIS 21.

Savcsökkentő gyógyszerek használata a háziorvosi gyakorlatban

HAJNAL Ferenc

Az áttekintésben három savcsökkentő gyógyszercsoport (antacidák, H2-receptor-antagonisták, protonpumpagátlók) előnyeit és hátrányait foglalom össze a terápiás döntések könnyebb meghozatala céljából gyakorló (házi)orvosok számára. Taglalom a savcsökkentés lehetőségeit és mechanizmusait a termelt sav közömbösítése útján szisztémás és nem szisztémás antacidokkal, valamint a savtermelés csökkentésével H2-receptor- antagonisták (H2RA) és protonpumpa-inhibitorok (PPI) által. Megállapítom, hogy a PPI-k a legerősebb savcsökkentő készítmények, használatuk nélkülözhetetlen gastrooesophagealis refluxbetegség, Helicobacter pylori-fekély eradikációja és Zollinger-Ellison-szindróma eseteiben, valamint elsősorban ajánlott nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) okozta gastropathia és funkcionális dyspepsia, epigastrialis fájdalom szindróma során. Az antacidák vagy a H2RA-k viszont a PPI-knél gyorsabban szüntetik meg a panaszokat az utóbbi szindrómában és heveny gyomorégés esetén. Az elemzésben részletesen ismertetem a három gyógyszercsoport alkalmazásának ellenjavallatait és mellékhatásait. Eredményeim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a savcsökkentő hatóanyagok farmakológiai tulajdonságainak ismerete segíthet a megfelelő, személyre szabott terápia kialakításában. Az ismeretek felfrissítése, illetve bővítése a betegek hasznára válhat a háziorvos mindennapi gyakorlatában.

HUN 2009;1(02)

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Az ONTARGET/TRANSCEND tanulmány Angiotenzinkonvertáz-gátló vagy/és angiotenzinreceptorblokkoló a szív- és érrendszeri események szempontjából nagy kockázatú betegek kezelésére

MATOS Lajos

A HOPE (Heart Outcomes Protection Evaluation) tanulmány igazolta, hogy nagy cardiovascularis kockázatú betegek ACE-inhibitor - ramipril - kezelése a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát jelentősen csökkenti (1). Az ACE-gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) készítmények a renin-angiotenzin-aldoszteron szisztéma (RAAS) különböző pontjain és a legújabb vizsgálatok adatai szerint különbözőképpen hatnak erre a rendszerre.

HUN 2008;18(10)

Magyar Immunológia

2008. JANUÁR 22.

Az endothelsejtek, a leukocytamigráció, a kemokinek és az angiogenezis jelentősége a gyulladásos reumatológiai kórképekben

BESENYEI Tímea, PÁKOZDI Angéla, VÉGVÁRI Anikó, SZABÓ Zoltán, SZEKANECZ Zoltán

Az endothelsejtek, a leukocyta-endothel kölcsönhatások és az angiogenezis kiemelt jelentőségű folyamatok a gyulladás kialakulásában, ezáltal az arthritisek és autoimmun kórképek patogenezisében. Ez a terület a kutatás és fejlesztés szempontjából igen forrongó, ezért időről időre át kell tekinteni a legújabb molekuláris mechanizmusokat és az ezeken alapuló új terápiás próbálkozásokat.

HUN 2008;7(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

A neuroleptikumok perzisztáló akinetikusrigid mellékhatásai Wilson-kórt jelezhetnek

ASCHERMANN Zsuzsanna, SZALAY Ferenc, SCHMIDT Erzsébet, KOMOLY Sámuel, ILLÉS Zsolt

Két esetet ismertetünk, ahol a Wilson-kór diagnózisának felállítására neuroleptikus kezelés mellett jelentkező, perzisztáló akinetikus-rigid szindróma kialakulását követően került sor.

HUN 2007;60(09-10)

Lege Artis Medicinae

2007. SZEPTEMBER 19.

Savcsökkentők alkalmazása pancreasbetegségekben

GERVAIN Judit

A pancreasbetegségek jelenlegi terápiás protokolljainak nagy részében szerepelnek a hisztamin- 2-receptor-antagonisták és a protonpumpagátló készítmények.

HUN 2007;17(08-09)

Ca&Csont

2007. FEBRUÁR 14.

Nagyobb csonttörési prevalencia posztmenopauzás pollenallergiás nőkben

FERENCZ VIKTÓRIA, MÉSZÁROS SZILVIA, CSUPOR EMŐKE, TÓTH EDIT, BORS Katalin, FALUS ANDRÁS, HORVÁTH CSABA

Vizsgáltuk, hogy a pollenallergia befolyásolja-e a csonttömeget és a csonttörések előfordulási gyakoriságát posztmenopauzában lévő nők csoportjában. Összesen 125, posztmenopauzában lévő, pollenallergiában szenvedő nőbeteg (átlagéletkor: 61,26 év) következő négy csoportját vizsgáltuk: sem H1-hisztaminreceptor (H1R)-antagonistával, sem inhalációs kortikoszteroiddal nem kezelt allergiás nők (n=43); csak H1Rantagonistával kezelt betegek (n=53); H1R-antagonistával és inhalációs kortikoszteroiddal kezelt betegek (n=17) és csupán inhalációs kortikoszteroiddal kezelt betegek (n=12) csoportja.

HUN 2007;10(01)