Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2008. MÁJUS 30.

Affektív és kognitív döntéshozatali funkciók major depresszióban: a prefrontális cortex, a szerotonintranszporter és a személyiség szerepe

MUST Anita, HORVÁTH Szatmár, JANKA Zoltán

Major depresszív zavarban jellemző lehet a neuropszichológiai funkciók csökkenése, amely magában foglalja a kivitelező működés, valamint a döntéshozatali funkciók érintettségét is. Számos agyi terület mellett a prefrontális cortex (PFC) dorsolateralis, ventromedialis és orbitofrontális régióira is kiterjedő, azaz globális működészavara kiemelkedő szerepet játszhat a kognitív tünetek

HUN 2008;61(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JÚLIUS 30.

Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra

JANKA Zoltán

A művészi (és egyéb) kreativitás alapelemei a technikaimesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség (talentum), valamint az akarat/motiváció, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, részleges kreativitást eredményez csak, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.

HUN 2006;59(07-08)

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 19.

Rossini kedélybetegsége

KÖVES Péter

Gioacchino Rossini életútja bizonyos szempontból rendkívül különös volt. 1792-ben született, és 1828- ig, utolsó operájának megírásáig negyven művet komponált, amelyek többsége szellemes sziporkázó vígopera. Felmerült a gondolat, hogy nem szenvedett- e bifázisos affektív kedélybetegségben.

HUN 2006;16(11)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia gyógyszeres kezelése

SZUPERA Zoltán

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

A ventromedialis prefrontális kéreg szerepe addiktológiai kórképekben

KELEMEN Oguz, MÁTTYÁSSY Adrienn, KÉRI Szabolcs

Az elmúlt évek során jelentős szemléletváltás következett be az addiktológiában. Ennek ellenére az idetartozó kórképek neurobiológiai mechanizmusaival kapcsolatban továbbra is nyitott számos kérdés. A kognitív idegtudományok fejlődésével lehetőség nyílt olyan egyszerű, klinikailag is alkalmazható tesztek kidolgozására, amelyek viszonylag körülhatároltabb idegrendszeri mechanizmusokat képesek vizsgálni.

HUN 2004;57(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Az affektív zavarok molekuláris genetikája

SZABÓ Zoltán

Az affektív zavarok hátterében álló genetikai és kör nyezeti faktorok szerepével kapcsolatban a genetikai epidemiológiai vizsgálatok az informatívak. A genetikai epidemiológiai vizsgálatok a betegség családi halmozódását vizsgálják, amely során megbecsülhetõ az adott család érintettségének mértéke, az úgynevezett „visszatérési rizikó” aránya (recurrence risk ratio), a λR.

HUN 2002;55(09-10)

Lege Artis Medicinae

2002. ÁPRILIS 20.

Pszichés zavarok felismerése az alapellátásban

FÜREDI János, RÓZSA Sándor, SZÁDÓCZKY Erika, ZÁMBORI János

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a szorongásos és hangulatzavarban szenvedő betegek nagy része az alapellátásban keres segítséget panaszaira. Ismert, hogy ezeknek a zavaroknak a felismerése világszerte nehézséget jelent a családorvos számára.

HUN 2002;12(04)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JANUÁR 01.

A fényterápia hatása a vizuális kontrasztérzékenységre szezonális affektív zavarban - előzetes eredmények

SZABÓ Zoltán, ANTAL Andrea, TOKAJI Zsolt, JANKA Zoltán, BENEDEK György

A téli depresszió kezelésében a fényterápia az első választandó eljárás. Hatásmechanizmusában biológiai tényezők szerepét hangsúlyozzák, utalva a téli depressziós betegeknél talált neurobiológiai eltérésekre.

HUN 2001;54(01-02)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

A táplálkozási viselkedés zavarainak disszociációs hipotézise

TÚRY Ferenc, SZABÓ Pál

A táplálkozási viselkedés zavarainak két alap típusa az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, és az obesitas is elhelyezhető a kettő közötti kontinuumban. E pszichoszomatikus zavarok patogenezisével kapcsolatban sok elképzelés jelent már meg (biológiai modellek, az affektív vagy a kényszerbetegség-spektrumba tartozás, családdinamikai, addiktív, kognitív modell). A szerzők a multidimenzionális etiopatogenetikai megközelítés szükségességét hangsúlyozva azokat az adatokat tárgyalják, melyek alapján felmerülhet az evészavarok disszociációs modellje. A disszociáció folyamata azt jelenti, hogy bizonyos mentális funkciók, melyek másokkal integrálva vannak, elkülönülve vagy automatikus módon működnek, rend szerint a tudatos kontrollon és az emlékezet beli felidézhetőségen kívül. A disszociatív jellegű zavar gyakran traumatikus előzmények (például szexuális abusus) után alakul ki. Ez a mechanizmus főleg a bulimiás betegek egy alcsoportjára lehet jellemző, de néha anorexiában, obesitasban vagy más evészavar-típusokban is érvényesnek tűnik. A disszociációs modellt támogatja a buli miások fokozott hipnotikus fogékonysága, melyet több vizsgálat megerősített. Ennek alapján azon evészavaros betegeknél, akiknél disszociatív patomechanizmus lehetősége merül fel, a hipnoterápia előnyös stratégia lehet.

HUN 1993;3(03)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Akut-fázis fehérjék viselkedése pszichotikus állapotokban

SZILÁGY Á. Katalin, FRÁTER Rózsa, BOLLA Marianna

Szerzők 27 pszichotikus nőbetegnél végzetek ún. akut-fázis fehérjék meghatározást szérumban. Összehasonlították a pszichózis akut szakában és a stabilizáció időszakában mért értékeket azzal a céllal, hogy, vajon a heveny pszichotikus állapot minősül-e ezzel a módszerrel megközelíthető „stressz-reakciónak". Az eredmények - részben irodalmi adatokkal egyezően - a feltevést nem támasztották alá, de újszerű adatokhoz vezettek. Pszichotikus állapotokban a mért fehérjék koncentrációja csökken. A paranoid csoportnál az alfa-2-makroglobulin, az affektív csoportnál pedig a cöruloplazmin és az alfa-1-ac-glikoprotein mutatja ezt a tendenciát. Úgy tűnik, az akut-fázis fehérjék értékelése - akár más biológiai markerekkel együtt - hasznosítható részadatokat szolgáltathat a pszichiátriában.

HUN 1993;46(03-04)