Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2011. OKTÓBER 23.

A végállapotú veseelégtelenségben szenvedõ dializált betegek epidemiológiája a B. Braun Avitum Dialízishálózat ellátási területén, 2006-2010

KULCSÁR Imre, SZEGEDI János, BARTA Zoltán, BENKE Attila, BORBÁS Béla, FERENCZI Sándor, HENGSPERGER Mária, NAGY Lajos, NÉMETH József, ROZINKA Antal, SZABÓ Tamás, SZELESTEI Tamás, TÓTH Eszter, VARGA Gábor

A B. Braun Avitum Dialízishálózat Magyarország 3,71 milliós populációja számára biztosít dialízisellátást: Budapesten és az ország 11 megyéjében összesen 18 dialízisközpontban kezelünk vesebetegeket. A Dialízishálózat 3 régióra oszlik, egyenként 6-6 dialízisközponttal. Az egyes régiók lakosainak száma: budapesti régió 1,42 millió, nyíregyházi régió 1,19 millió és szombathelyi régió 1,1 millió fő.

HUN 2011;15(02 klsz)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hepatológia 2010 Konferencia

Február 17. és 20. között rendezik meg az idei Hepatológia Konferenciát.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A LAM-DÍJ 2008

A Művészetek Palotája Üvegtermében 2009. május 21-én adták át ünnepélyes keretek között a díjat a sajtó, az orvostudomány vezető képviselői és a támogatók jelenlétében a díjazottaknak...

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Alapos indokok a krónikus HBV szűrésének kiterjesztésére

Az Amerikai Egyesült Államok közegészségügyi hatósága bővítette a hepatitis-B-vírus-fertőzés szűrésének körét, ugyanis bizonyítást nyert a szűrés hatásossága és megváltozott a fertőzés epidemiológiája.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Aldoszteron-antagonisták a szívelégtelenség kezelésében

A szívelégtelenségben bizonyítottan kedvező hatású gyógyszercsoport gyakorlati alkalmazása messze van az irányelvek javaslataitól.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hepatológia 2009 konferencia

Még nem késő jelentkezni!

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁJUS 30.

A dementia epidemiológiája Magyarországon

ÉRSEK Katalin, KÁRPÁTI Krisztián, KOVÁCS Tibor, CSILLIK Gabriella, GULÁCSI L. Ádám, GULÁCSI László

A dementia epidemiológiájának és a betegségsúlyosság megoszlásának becslése Magyarországon, a rendelkezésre álló, publikált források alapján. Populációs becslés végzése 2008-ra és ennek kiterjesztése 2050-re.

HUN 2010;63(05-06)

Lege Artis Medicinae

2009. MÁRCIUS 21.

Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően

VOKÓ Zoltán, SZÉLES György, KARDOS László, NÉMETH Renáta, ÁDÁNY Róza

BEVEZETÉS - Vizsgálatunkban a stroke-betegség okozta magyarországi halandóságot, megbetegedési viszonyokat, funkcionalitáscsökkenést és a fekvőbeteg-forgalmat mutatjuk be a legfrissebb egészségstatisztikai adatok alapján. MÓDSZEREK - A halandóság vizsgálatára direkt és indirekt standardizálást, valamint empirikus Bayes-becslésen alapuló térinformatikai elemzést alkalmaztunk. A megbetegedési adatok a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programból és az Országos Lakossági Egészségfelmérésekből származtak. Ez utóbbi volt a forrása a korlátozottsági adatoknak is. A fekvőbeteg-forgalmi adatokat a WHO European Hospital Morbidity Database nevű adatbázisából vettük. EREDMÉNYEK - A magyarországi stroke-halandóság az elmúlt években tovább csökkent, a csökkenés mértéke meghaladta a nyugat-európai államokét. A stroke okozta mortalitás mindkét nemben az észak-magyarországi régióban, illetve Somogy és Zala megyékben volt kiemelkedően magas. A stroke incidenciája a legtöbb korcsoportban 1,5-2-szerese volt a fejlett államokban észleltnek. A 64 évnél idősebbek körében, különösen férfiak esetében, az incidencia csökkenését észleltük. A 64 évnél idősebb férfiak körülbelül 10%-a, a nők 7%-a szenvedett el már stroke-ot. E betegek több mint 10%-a csak segítséggel tudott az ágyból felkelni, öltözni, étkezni. A kórházak 2005-ben több mint 60 000 strokeesetet jelentettek. KÖVETKEZTETÉS - A mortalitásban és immár az incidenciában is érzékelhető kedvező változások ellenére igen jelentős a magyarországi stroke halandósági és megbetegedési többlet Európa fejlett államaihoz képest. A lakosság elöregedésével párhuzamosan, a viszonylag kedvező epidemiológiai változások ellenére, a betegség okozta teher további növekedése várható.

HUN 2009;19(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően

VOKÓ Zoltán, SZÉLES György, KARDOS László, NÉMETH Renáta, ÁDÁNY Róza

BEVEZETÉS - Vizsgálatunkban a stroke-betegség okozta magyarországi halandóságot, megbetegedési viszonyokat, funkcionalitáscsökkenést és a fekvőbeteg-forgalmat mutatjuk be a legfrissebb egészségstatisztikai adatok alapján. MÓDSZEREK - A halandóság vizsgálatára direkt és indirekt standardizálást, valamint empirikus Bayes-becslésen alapuló térinformatikai elemzést alkalmaztunk. A megbetegedési adatok a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programból és az Országos Lakossági Egészségfelmérésekből származtak. Ez utóbbi volt a forrása a korlátozottsági adatoknak is. A fekvőbeteg-forgalmi adatokat a WHO European Hospital Morbidity Database nevű adatbázisából vettük. EREDMÉNYEK - A magyarországi stroke-halandóság az elmúlt években tovább csökkent, a csökkenés mértéke meghaladta a nyugat-európai államokét. A stroke okozta mortalitás mindkét nemben az észak-magyarországi régióban, illetve Somogy és Zala megyékben volt kiemelkedően magas. A stroke incidenciája a legtöbb korcsoportban 1,5-2-szerese volt a fejlett államokban észleltnek. A 64 évnél idősebbek körében, különösen férfiak esetében, az incidencia csökkenését észleltük. A 64 évnél idősebb férfiak körülbelül 10%-a, a nők 7%-a szenvedett el már stroke-ot. E betegek több mint 10%-a csak segítséggel tudott az ágyból felkelni, öltözni, étkezni. A kórházak 2005-ben több mint 60 000 strokeesetet jelentettek. KÖVETKEZTETÉS - A mortalitásban és immár az incidenciában is érzékelhető kedvező változások ellenére igen jelentős a magyarországi stroke halandósági és megbetegedési többlet Európa fejlett államaihoz képest. A lakosság elöregedésével párhuzamosan, a viszonylag kedvező epidemiológiai változások ellenére, a betegség okozta teher további növekedése várható.

HUN 2008;18(01)

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

Az időskori stroke epidemiológiája

POZSEGOVITS Krisztián, KAZUO Suzuki, NAGY Zoltán

A fejlett ipari országokban a lakosság átlagos élettartamának növekedése miatt egyre gyakrabban találkozunk nagyon idős korú (≥85 év) betegekkel. Jelenleg Japánban a leghosszabb a várható élettartam, így itt jól vizsgálható az igen idősek stroke-ja. Kevés, kis mintaelemszámú cikkből már tudható, hogy ebben a korcsoportban az elszenvedett cerebrovascularis betegség statisztikai jellegzetességei jelentősen különböznek a fiatalabbakétól.

HUN 2006;59(11-12)