Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1969. AUGUSZTUS 01.

Seduxen antiepilepsiás hatásának vizsgálata (Chronikus Diazepam kezelés)

HALÁSZ Péter, MOLNÁR Gyula, HIDASI József

A Sx klinikai és EEG hatásának legszembetűnőbb vonása a kezdeti erős antiepilepsiás hatás, majd később az EEG romlásával egyidejűleg a rohamok visszatérése. Hasonló tapasztalatokról számol be Trolle (1965). Amennyiben a gyógyszerszedésben szünetet tartott, újabb adagolás esetén ismét a kezdetinek megfelelő jó effectust észlelt. EEG vizsgálataink leletei alapján nem egyszerűen chronikus szedés kapcsán kialakuló hatásvesztésről van szó, hanem arról, hogy egy idő után a Sx hatása megfordul és most már nem javítja, hanem a grand mal mechanismus (repetitiv tüskekisülések) irányában rontja az epilepsiás mechanismust. Ilyenfajta gyógyszerhatás mögött legnagyobb valószínűséggel a gyógyszer által kialakított pharmacologiai denervatio kapcsán jelentkező túlérzékenység feltételezhető. Erre vonatkozóan azonban még további vizsgálatok szükségesek. Tapasztalataink alapján PM. varians epilepsiás mechanismusnál a Sx igen jó hatású, amennyiben kivédi a tüske-hullám paroxysmusokat és az ezeknek megfelelő klinikai rohamokat. Minden olyan esetben azonban, ahol alvásban repetitiv gyors kisülések jelentkeznek, csak fenntartással alkalmazható, mivel az ilyenfajta kisülésekre való hajlamot a Sx növeli. A legjobb klinikai hatást egyéb gyógyszerelésre resistens temporalis epilepsiás betegeknél értük el, annak ellenére, hogy az EEG gócokat a Sx nem volt képes teljesen elnyomni. Valószínűleg éppúgy, ahogy a Valiumnál tapasztaltuk, a generalisatiós lehetőségeket szünteti meg. A Sx petit mal epilepsiára gyakorolt hatása 2 betegnél tapasztaltak alapján természetesen nem állapítható meg, azonban a többi epilepsia typusnál tapasztalt kezdeti jó effectus sem mutatkozott mindkét betegnél és a tüske-hullám mechanismus mindkét esetben grand mal mechanismus felé tolódott. A külföldi Valiummal egybevetve 6 esetben minőségileg teljesen hasonló hatást észleltünk. Egyeseknél az antiepilepsiás hatás per os alkalmazott Sx esetén — valószínűleg az egyenletesebb és tartósabb vérszint miatt – erősebbnek bizonyult mind az injectios Valiumé. Megállapítható tehát, hogy gyógyszer resistens súlyos epilepsiás betegeknél a Sx kb. 4 hétig adva igen hatásos antiepilepsiás adjuvansnak bizonyult. Valószínűnek tartjuk – s ez egybe vágna a denervatiós túlérzékenység kialakulásának feltételezésével -, hogy beiktatott gyógyszerszünetek tartásával a tartós kezelés során kialakuló kedvezőtlen effectus kivédhető lesz. Ennek ellenére a Diazepam indicatiós területét elsősorban más gyószerelésre resistens gyakori rohamok, halmozott rohamok, ill. status epilepticus kezelésében látjuk, i. V. lökés-therapia formájában.

HUN 1969;22(08)

Ideggyógyászati Szemle

1969. JÚNIUS 01.

Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra

HALÁSZ Péter, HIDASI József

Hat tüske-hullám mechanizmust mutató petit mal illetőleg petit mal varians epilepsiás betegnél Diazepam kezdetben kivédte mind a klinikai, mind az EEG paroxysmusokat, majd a tüske-hullám minta tüske komponensei megszaporodtak, a lassú hullámok megfogyatkoztak; a minta repetitiv gyors kisülésbe ment át és klinikailag is grand mal rohamok jelentkeztek; ugyanakkor az i. v. adott nagyobb dosis antiepilepsiás hatása megmaradt. Barbiturát a petit mal grand mal-ba fordulását elősegítette. Az észlelt jelenség magyarázatául azt a hypothesist állítottuk fel, hogy a Diazepam nagyobb adagban mind a gátló, mind a facilitáló kérgi synapsisokat deprimálja, míg kisebb adagban tartósan adagolva főleg csak a gátló corticalis synapsisokat bénítja. Gyakorlati therapiás következtetésként úgy véljük, hogy petit mal és petit mal varians epilepsiában és minden olyan esetben ahol hajlam mutatkozik, generalizált repetitiv gyors kisülések jelentkezésére a Diazepam chronikus adása kontraindikált.

HUN 1969;22(06)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JÚLIUS 01.

Átmeneti electroencephalographias jelenségek a generalisalt tüske-hullám minta és az úgynevezett grand mal típusú ictalis generalisalt repetitiv görcskisülés között

HALÁSZ Péter, VELOK Gyula, HIDASI József, BOCZÁN Gábor

Választ keresve a petit mal és grand mal mechanismus különbözőségének pathophysiologiai okaira négy beteget ismertettünk, akiknél a generalisalt tüske hullám mechanismus és a generalisalt repetitiv görcskisülés szövődtek egymással; két 3 c/s tüske-hullám mechanismust mutató esetben egy ictuson belül, ill. roham grand mal-lá való átalakulása kapcsán, két tüskehullám variáns esetben pedig ugyanazon beteg két különböző típusú rohama során. Megfigyeléseinkből a következő megállapítások szűrhetők le. 1. Átmeneti EEG jelenségek mutathatók ki a tüske-hullámmal járó petit mal és repetitiv gyors kisüléssel járó grand mal rohamok ictalis electrographias jelenségei között. 2. Megerősíthetjük Gastaut megfigyeléseit, miszerint egyes tüske-hullám variánst mutató epilepsiás encephalopathiákban alvásban gyakran figyelhetők meg repetitiv gyors kisüléssel járó tonusos rohamok enyhe motoros, jelentős vegetativ tünetekkel. 3. Az alvás - mind a természetes, mind az Evipán altatás – és a benzo diazepin készítmények is elősegítik az átmeneti jelenségek megjelenését. Electrographias megfigyeléseink, a tüske hullám mechanismus és a grand mal típusú repetitiv gyors kisülés neuronalis mechanismusának eddig felderített tényei (Pollen 1964, Matsumoto és Ajmone Marsan 1964) és a ritmikus EEG jelenségekben döntőnek kimutatott (Eccles 1965) interneuronalis recurrens collateralis gátlás alapján megkíséreljük a grand mal és petit mal mechanismus egységes szemléletét, ill. az electrographias és klinikai különbségek magyarázatát.

HUN 1968;21(07)

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Valium (Diazepam) hatása epilepsiás crisisekre és egyes epilepsias mechanizmusokra

HALÁSZ P., MOLNÁR Gy., HIDASI J.

Az általánosan tapasztalt jó hatás mellett egy esetben észleltük, hogy a Valium rontotta az epilepsiás mechanizmust (6. eset). Ez az észlelésünk ellentmondani látszik az irodalomban található számos olyan közléssel, melyek szerint petit malnál és tüske-hullám mechanismusnál a Valium jó hatású. Különbséget kell azonban tenni a különböző tüske-hullám mechanizmusok között. Másik betegünknél (3. eset) mi is észleltük tüske-hullám mechanizmus esetében a Valium kedvező hatását. Ez utóbbi eset azonban tüske-hullám varians, lassú tüske-hullám minta volt. 6. esetünknél azonban klasszikus 3 c/s tüske-hullám minta mutatkozott, klinikailag absanceokkal. Az irodalmi ismertetésekből nem derül ki világosan, hogy vajon minden 3 c/s tüske-hullám mechanizmusánál jó hatású-e a Valium. Ebben az irányban még további tapasztalatokat kell gyűjtenünk. A neuroleptikus hatástól eltekintve más ,,mellékhatást” nem észleltünk.

HUN 1967;20(09)

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

A succinimidek szerepe a gyermekkori epilepsia kezelésében

KISZELY Katalin, MÁTTYUS Adorján

42 Zarontinnal (Suxinutinnel), ill. Celontinnel kezelt, addig minden therapiával dacoló epilepsiás gyermekről számolunk be. 11 „klasszikus” petit malból (3 c/s tüske-hullám) 9 rohammentes, 2 nagymértékben javult. 13 petit mal varians EEG-t mutató gyermek közül 7 vált rohammentessé, 4 javult nagyfokban. 9 ,egyéb generalizált” EEG-jű esetből (klinikailag többségükben vegyes GM és PM) 4-nek nincsenek, 1-nek erősen megritkultak a rohamai. 8 focalis epilepsiából 1 közepesen, 2 nagymértékben javult. A mellékhatások kellemetlenek, de csontvelő-, máj- vagy veselaesio nem for dult elő. A succinimideket a therapiás eredmények alapján igen hatásos és relative kevéssé toxikus vegyületeknek tartjuk, feltéve, hogy megfelelő javallat alapján, állandó felügyelet mellett vezetjük be, ill. adjuk.

HUN 1967;20(03)