Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A lélek ápolása létszükséglet

Gergye Krisztián táncos-koreográfus, rendezővel beszélget Gyimesi Ágnes Andrea.

HUN

Egészségpolitika

2011. AUGUSZTUS 15.

Önkéntes betegjogi képviselő voltam az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Gyermekpszichiátriai Osztályán

CSATÓ Zsuzsa, A Szószóló Alapítvány anyagából

" Önkéntes betegjogi képviselő voltam a pszichiátriai betegként kezelt gyermekek és felnőttek osztályán. Az osztályokon, ahová azok kerülnek, akikről bizonyos értelemben, lemondtak. Akiknek családja úgy érzi, nem birkózik meg a viselkedésükkel. Akik öngyilkos eszközökhöz fordulnak, hogy felhívják magukra a figyelmet, akiket nem fogadott be semmiféle szelídebb osztály. Akik a zárt osztályra - megbélyegezve - gyermekként kerülnek. Hetenként kétszer idejártam betegjogi képviselőként. Önkéntes, mert önként vállaltam, és mert önként vállalta az osztály vezetője, hogy vállalja a jelenlétemet. Kulcsot kaptam és szabadságot, hogy bejöhetek bármikor, sőt, eleinte az esetmegbeszéléseken is részt vehettem. Egy biztos, azt nem gondolták, hogy csak úgy bárkivel beszélgetek. Úgy vélték, kapok egy szobát, és aki akar, azt ott külön beszélgethet velem. Csakhogy itt senki sem mer beszélgetni."

HUN

Magyar Radiológia

2003. JANUÁR 20.

Neuroradiológiai posztgraduális és szakorvosképző munkacsoport alakul a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar radiológiai klinikáján

PALKÓ András

Az elmúlt időszak szervezeti változásainak folyományaként megszűnt az OPNI neuroradiológiai tanszéki csoportjának egyetemi jogállása is. Annak érdekében, hogy a neuroradiológiai szakképzés egyetemi szintű oktatási szervezeti keretei továbbra is rendelkezésre álljanak, azzal a kéréssel fordultam (Kenéz professzor úrral, a tanszékcsoport korábbi vezetőjével egyetértésben) a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjához, hogy engedélyezze a Radiológiai Klinika szervezeti keretei között egy Neuroradiológiai Posztgraduális és Szakorvosképző Csoport megalakítását.

HUN 2003;77(01)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

[Multiplex cerebralis laesio - egy eset kapcsán felmerült tanulságok ]

KOPNICZKY Zsolt, JEAN-GUY Villemure, ZUFFEREY Jofferey, MIKLOSSY Judit

[Klinikai megjelenés - Ismert schizophreniás, 46 éves férfibeteg, térbeli-időbeli dezorientáció, fejfájás és progresszív bal oldali hemiparesis tüneteivel jelentkezett. A koponya-CT-vizsgálati kép jobb hemispherialis, multiplex, kontrasztanyag-halmozó képletet mutatott . Toxoplasma gondii-fertőzést valószínűsítő pozitív szerológiai lelet mellett a HIV-1 - és HIV-2-teszt eredménye negatív volt. A toxoplasmafertőzés elleni gyógyszeres kezelés két héten keresztül hatástalannak bizonyult, míg az ismételt CT-vizsgálat térfoglaló jelleget öltő, progrediáló cerebralis laesiókat mutatott. Sebészi beavatkozás - Sztereotaxiás agyi biopszia készült a többszörös laesio egyikéből, amely szövettanilag glioblastoma multiforménak bizonyult. Következtetés - A glioblastoma multiforme nem szokványos, azonos hemispheriumban multicentrikus képet adó radiológiai megjelenése, valamint a T. gondii-antitest-pozitivitása alapján az első terápiás próbálkozás hibásnak bizonyult. Tanulságul a szerzők hangsúlyozzák a nem-immundeficiens beteg szervezetében előforduló multiplex kontrasztanyag-halmozó képlet esetén a multidiszciplináris (radiológiai, mikrobiológiai, idegsebészeti és neuropatológiai) megközelítés fontosságát. A leglényegesebbnek a pontos klinikai, szerológiai és radiológiai elemzést, s szükség szerint az agyi biopszia minél korábbi elvégzését tartják.]

ENG 2001;54(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Magyar ideg- és elmeorvosok társasága

VÉCSEI László

A fejfájás a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. A Magyar Fejfájás Társaság a közelmúltban kidolgozta e kórképek diagnosztikus és terápiás protokollját, amely segítséget nyújt a fejfájás-ambulanciák szervezésében, a betegek kivizsgálásában, valamint a migrén kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Liquor-drainage hatása az arteria cerebri mediában mérhető véráramlási sebessége koponyaűri nyomásfokozódásban

BARZÓ Pál, DÓCZI Tamás, KOPNICZKY Zsolt, ROTYIS Mária, BODOSI Mihály

A szerzők különböző eredetű, koponyaűri nyomásfokozódással járó állapotokban vizsgálták az arteria cerebri mediában mért áramlási sebességet 42 betegnél. A kifejezett (25 Hgmm) vagy mérsékelt (25 Hgmm-15 Hgmm) fokú intracranialis nyomást folyamatos vagy szakaszos liquor-drainage segítségével csökkentették. A transcranialis Dopplerrel mért áramlási sebességváltozás alapján háromféle reakciótípust különítettek el: 1. tartós véráramlási sebesség (feltehetően vérátfolyás) növekedés; 2. átmeneti sebesség (feltehetően vérátfolyás) emelkedés; 3. változatlan áramlási sebesség, azaz feltehetően konstans vérátfolyás. A vascularis rezisztenciára utaló pulzatilitási index értéke a legmagasabb az 1. csoportban volt és változása az áramlási sebességgel ellentétes irányú volt az 1. és 2. csoportban. Véleményük szerint az 1. csoportban a teljes tágult állapotban lévő véredények a perfúziós nyomás fokozatos emelése ellenére változatlan állapotban maradtak, ami az agyi autoreguláció zavarára utal, s kedvezőtlen prognózist sejtet. A 2. jelenség alapján átmeneti, vagy nem súlyosan károsodott, míg a 3. jelenség alapján ép agyi autoregulációt tételeznek fel. A vizsgálatot rutin klinikai használatra javasolják, hiszen a prognózison túl a koponyaűri nyomást csökkentő kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is alkalmazható.

HUN 1993;46(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

Traumás eredetű a. meningea media álaneurysma, a dura arteriovénás fistulája és kétszakaszos epiduralis vérzés

DR. KOPNICZKY Zsolt, DR. NAGY Endre, DR. HUSZKA Endre

A szerzők 63 éves férfi esetét ismertetik, akinél falcsonttöréshez társuló kétszakaszos és késői tüneteket okozó epiduralis vérzés hátterében az a. meningea media sérüléséből származó álaneurysmát és dura-fistulát mutattak ki. Irodalmi áttekintés alapján tárgyalják a ritka posttraumás szövődmény létrejöttének lehetséges mechanizmusát, klinikai megjelenési formáit, rámutatnak a kórismézés buktatóira és a gyógykezelés ma ajánlható elveire.

HUN 1991;44(07)