Részletes keresés

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 24.

A prediktív elme és a meditáció

Mi az élőlények működésének legfontosabb alapelve? Karl Friston szabadenergia-elve és tágabb értelemben az agy prediktív processzáló szervként való értelmezése az elmúlt évtizedben az elméről, az agyról és a viselkedésről való tudományos gondolkodás régóta várt egységes értelmezési keretévé kezd válni. A kognitív idegtudomány és a neurofenomenológia egyre nagyobb erőbedobással vizsgálja a prediktívelme-működést, a prediktív elme plaszticitását, és ennek kapcsán a különböző meditációs módszerek plaszticitásfokozó működésmódját.

HUN

Ökológia

2022. OKTÓBER 12.

Több ezer ehető növényfajból alig néhányra épül az élelmezésünk, ami egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is baj

Szembeszökő a különbség az ehető növényfajok, változatok és a széles körben fogyasztottak száma között. Miközben becslések szerint 7000-nél is több növényfaj ehető, mindössze néhány biztosítja az emberiség kalória- és tápanyagbevitelének legnagyobb részét. A Plants, People, Planet szakfolyóiratban megjelent Unlocking plant resources to support food security and promote sustainable agriculture című tanulmány széles körű áttekintést ad a növényi biodiverzitás emberi élettel kapcsolatos jelentőségéről, valamint betekintést nyújt a gombadiverzitás hasonló aspektusaiba.

HUN

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 28.

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

HUN

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 21.

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

HUN

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Az éhség és a napsugár

A Nature Metabolism szaklap e havi számában egy érdekes, új felfedezésre hívják fel a dr. Carmit Levy által vezetett népes kutatóteam tudósai a figyelmet. Az általuk végzett állatkísérletek eredményeire alapozva, több mint háromezer emberen végzett vizsgálataik szerint, az élőlényeket, így az embert is különféle módon érintik a környezeti hatások, többek között az UV-sugárzás is.

HUN 2022;17(3)

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Az éhség és a napsugár

Pár évvel ezelőtt aligha gondoltuk volna, hogy a napsugaraknak étvágygerjesztő hatása lehet. Ráadásul ez a hatás csak a férfiakat érinti. A nőknél fordított a reakció. A Nature Metabolism szaklap e havi számában egy érdekes, új felfedezésre hívják fel a dr. Carmit Levy által vezetett népes kutatóteam tudósai a figyelmet. Az általuk végzett állatkísérletek eredményeire alapozva, több mint háromezer emberen végzett vizsgálataik szerint, az élőlényeket, így az embert is különféle módon érintik a környezeti hatások, többek között az UV-sugárzás is.

HUN

Ökológia

2022. AUGUSZTUS 31.

Antibiotikum-rezisztencia a környezetben

Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi kihívássá vált. Bár számos akadály nehezíti a baktériumok és gének áramlását, újra és újra megjelennek az adott fajokra korábban nem jellemző rezisztenciagének, ezzel megnehezítve a baktériumokkal összefüggő megbetegedések megelőzését és kezelését. Az Antibiotic resistance in the environment című, a Nature Reviews Microbiology szaklapban megjelent cikkükben a szerzők az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátteréről, e probléma nyomon követésének és kezelésének lehetőségeiről összegezték a rendelkezésre álló ismereteket.

HUN

Hírvilág

2022. JÚLIUS 28.

Az Atommagkutató Intézet kutatóinak közreműködésével kimutatták a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését

A debreceni Atommagkutató Intézet kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 23.

Új eredmények a neuroimmunológia területéről

Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

HUN

Klinikum

2022. JÚLIUS 23.

Milyen gyakori a hosszú-Covid?

A vakcináció 15 vagy 50%-os hosszú Covid-csökkentő hatásával kapcsolatos kételyekkel kapcsolatban a kutatók elmondják: nemcsak a hosszú Covid definíciója bizonytalan, de az is igaz, hogy a különböző vizsgálatok különböző adatgyűjtéssel dolgoznak és különböző adatelemző módszereket használnak, és a nagy esetszám nem jelent automatikusan jó minőséget és nagy validitást, reprezentativitást. Az elektronikus egészségügyi adatok felhasználását például az is nehezíti, hogy azok, akik akut Covid betegségükkel kapcsolatban nem keresnek fel orvost, valószínűleg hosszú covidos tüneteikkel sem fognak.

HUN