Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 102

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Rodé Iván emlékezetére

EMED Alexander

Prof. Rodé Iván, az orvostudományok doktora, a magyar Onkoradiológiai Tanszék megalapítója és a sugárterápia szervezője és fejlesztője 1910. február 24-én, Budapesten született. Édesapja, a jogászdoktor Rodé János, a Munkásbiztosító Pénztár neves alapító vezérigazgatója volt.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A tehetséget egy rendező sem ronthatja le – Celebinterjú

GYIMESI Ágnes Andrea

Tahi Tóth László színművésszel beszélget Gyimesi Ágnes Andrea a legerősebb szerepélményekről, a hipochondriáról, a halálról, Latinovitsról és Darvas Ivánról.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem lesz béremelés

Nem lesz januártól kötelező kamarai tagság, s számottevő béremelés sem az ágazatban.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Úgy tűnik, a szezonális influenza elleni vakcina némi védelmet nyújt a H1N1-fertőzés ellen

A szezonális influenzát okozó vírustörzsek elleni vakcináció bizonyos védelmet nyújt a H1N1- vírus, különösen az általa okozott súlyos fertőzések ellen- állítják egy retrospektív tanulmányban, melyet online publikáltak a BMJ-ben.

Magyar Radiológia

2009. JÚLIUS 15.

Emlékezés Rodé Ivánra halálának 20. évfordulóján 1910-1989

EMED Alexander

Rodé Iván professzor, az orvostudományok doktora, a magyar onkoradiológiai tanszék megalapítója és a sugárterápia szervezőjefejlesztője húsz évvel ezelőtt, 1989. július 13-án hunyt el. Édesapja a jogász doktor Rodé János, a Munkásbiztosító Pénztár neves alapító vezérigazgatója volt. Testvérei szintén ügyvédi pályát választottak.

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Az „időtálló” – Beszélgetés dr. Iván Lászlóval

KOLIN Péter

Beszélgetésünk során alaposan eltértünk bármiféle forgatókönyvtől. Nem meglepő, hogy azonnal társalgásba merültünk, hiszen már öt-hat éve megismerkedtünk egymással. Egy PHARE-pályázatban kerestem partnert egy, az idős embereket információs társadalmi technikák elsajátításában segítő projekthez, és dr. Iván László személyében nyitott, értő és lelkes partnerre akadtam.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

A schizencephalia fogalmi megközelítése

KENÉZ József, LEEL-ŐSSY Lóránt

Tisztelt Szerkesztőség! Az Ideggyógyászati Szemle legutóbbi számában megjelent közleménnyel kapcsolatban [Leel-Őssy Lóránt, Szűcs Iván, Almási Kálmán. A case of schizencephaly with polymicrogyria. Ideggyogy Sz 2007;60(1-2):56-60.] egyrészt szeretnék gratulálni az érdekes differenciáldiagnosztikai problémákat felvető közleményhez, másrészt a schizencephalia fogalmi megközelítéséről szeretnék röviden szólni.

Magyar Radiológia

2003. DECEMBER 20.

Horvát-Magyar-Szlovén Radiológiai Szimpózium 2003. október

BARTA Miklós

Idén októberben ötödik alkalommal került megrendezésre a Horvát-Magyar-Szlovén Radiológiai Szimpózium. Az évenkénti esemény magyar és horvát kezdeményezésre indult Nada Besenski, Fornet Béla, Slavko Simunic és Lovasic Ivan professzorok tárgyalása és közös elhatározása nyomán, amelyhez később a Szlovén Radiológus Társaság is csatlakozott.

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Hálapénz a magyar egészségügyben; Ki, kinek, miért, mennyit?

NAGY András László

Az elmúlt évben szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet meg bízásából, illetve támogatásával – a Tárki (Bognár Géza és Gál Róbert Iván, témavezető Kornai János). A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanakkor váltak ismertté (a hálapénzbizottság jelentését azóta könyv alakban is megjelentette a Springer Kiadó). Sorozatunkban párhuzamosan tallózunk az elméleti megközelítéseket előtérbe helyező bizottsági jelentésben és a szociológiai tényekre (lakossági és orvosi véleményekre, adatközlésre) támaszkodó tanulmányban.

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Hálapénz a magyar egészségügyben; Attitűdök és vélemények

NAGY András László

Az egészségügy egyre kevésbé kielégítő finanszírozása mellett feltűnő a kormányzat egyre fokozódó érdeklődése a hálapénz iránt. Szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép-európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet megbízásából, illetve támogatásával – a Tárki. A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanekkor váltak ismertté. Sorozatunkban párhuzamosan tallózunk az elméleti megközelítéseket előtérbe helyező bizottsági jelentésben és a szociológiai tényekre (véleményekre) támaszkodó tanulmányban. A párhuzamosságot a tartalmi hasonlóságon túl indokolja, hogy a Tárki kutatói (Bognár Géza és Gál Róbert Iván, témavezető Kornai János) köszönetet mondanak „értékes megjegyzéseiért” Balázs Péter- nek, a miniszter által felkért munkabizottság vezetőjének. Feltételezhető tehát, hogy a két kutatócsoport ismerte és felhasználta egymás eredményeit.