Az egészségügyi bizottság a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényhez kapcsolódó módosító javaslatokról tárgyalt szerdai ülésén. Egyelőre elmarad az ágazati bérrendezés, nem lesz kötelező január 1-től a kamarai tagság, s a patikák deliberalizációjában is engedett az egészségügyi vezetés. Az már egészen biztos, hogy nem lesz januártól kötelező kamarai tagság, pedig a kormányzó pártok azt határozottan megígérték a választási programban, ám ígéretüket nem tartották be – vetette fel a bizottság ülésén Gyenes Géza a grémium jobbikos alelnöke. Mint mondta, a Molnár Lajos féle átalakítás óta megszűnt az etikai ítélkezés Magyarországon, bár néhány esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) eljárhat, a betegpanaszokkal kapcsolatban érdemi intézkedés nincs. A kötelező kamarai tagság törvénybe foglalásának elmaradásáért Gyenes az egészségügyi tárcát hibáztatta, de úgy látta, arra még volna lehetőség, hogy a kamarai törvény etikai részét módosítsák úgy, hogy legalább az etikai ítélkezés joga visszakerüljön a hivatásrendekhez. „A kamarai törvény módosításának tervezete idén őszre elkészült, de a három hivatásrenddel még folynak az egyeztetések” – válaszolt az alelnöknek Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Jelezte, rendeződni fog a kamarai tagság kérdése, egyelőre – a bizottság javaslatát figyelembe véve – a jövő év végéig meghosszabbítják a kamarai mandátumokat. Január elsejétől az ÁNTSZ szervei a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek. Páva Hanna elmondta, az átszervezések érinteni fogják az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) is, a gyógyszerellátás, a kapacitásigazgatás ügyeiben az OTH fog eljárni első fokon, s ide szervezik át a fekvőbeteg-ellátás működési engedélyeztetésének feladatait is. A legtöbb módosító indítvány a patika átalakításokkal kapcsolatosan érkezett, többségüket a tárca is elfogadhatónak találta. Cserháti Péter helyettes államtitkár elmondta, első, és legfontosabb lépésként jövő év áprilisáig az offshore cégeket mindenképpen kizárják a patikatulajdonosok köréből. Továbbra is cél marad, hogy a gyógyszerészek legyenek a többségi tulajdonosok, de bizonyos mértékű puhítás történt, ugyanis a korábban jelzett 50%-os tulajdonrész helyett 2014. januárjáig csak a tulajdonrész 25%-át kell megszerezniük a gyógyszerészeknek, a többségi tulajdonlás kialakításának végső határideje 2017. január 1-e. Kiss Sándor (Jobbik) erre meg is jegyezte: „A kormány engedett a multiknak”. Tárgysorozatba sem vette a bizottság Gyenes Géza és Pősze Lajos, a Jobbik politikusainak indítványt, akik annak érdekében nyújtották be azt, hogy az orvosok százezer, az egészségügyi szakdolgozók pedig negyvenötezer forinttal vihessenek haza többet havonta. Gyenes az indítvány indokolásakor elmondta, a gyógyítás ma már nem hivatás, hanem „embertelen körülmények között végzett munkaszolgálat, a társadalom által el nem ismert tevékenység”. Szerinte az átszervezéseket a bérrendezés nélkül nem lehet megcsinálni, a pályán tartáshoz az ígéret már nem elég. A béremeléshez szükséges 120 milliárd forintot meg lehet találni a költségvetésben, csak el kell határozni, hogy odaadják – fejtette ki Pősze Lajos, a Jobbik gazdaságpolitikusa. Ahogyan a bizottság tagjai, úgy Mikola István elnök is elismerte, hogy sürgősen szükség lenne bérrendezésre, ám erre egyelőre nincsen lehetőség. Iván László (Fidesz) szerint azonban nem csupán az anyagi megbecsülés, hanem a szakmai műhelyek és iskolák is hiányoznak ahhoz, hogy itthon és a pályán tartsák orvosainkat, a kezdőket nem engedik be a mindennapi gyakorlatba, szellemileg sem kapják meg azt, amire szükségük lenne. Horváth Zsolt (Fidesz) politikai kezdeményezésnek nevezte a javaslatot, szerinte ma nem realitás, hogy a béremelésre forrást találjanak a költségvetésben. Szilágyi László (LMP) jelezte, a szándékkal és indokolással egyetértenek, de a kérdést nem országgyűlési határozat formájában kell rendezni, így ebben a formában pártja nem tudja támogatni a javaslatot. Ezzel egyet értett Mikola István elnök is, aki szerint a jövő évi költségvetés tárgyalása közben nem megfelelő a módszer, ám hozzátette: a bizottság nyitott a szándék későbbi fogadására. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya