Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az ezetimib + statin kombináció hatása a nem alkoholos zsírmájra

VARJAS Norbert

A nem alkoholos zsírmáj betegség (non-alcoholic fatty liver disease, NAFLD) gyakorisága világszerte növekedést mutat, és szoros összefüggésben áll a metabolikus szindróma jellemzőivel, beleértve az obesitast, az inzulinrezisztenciát, a dyslipidaemiát és a diabetes mellitust. Az NAFLD-ben szenvedő betegek körében a mortalitás fő okát a cardiovascularis (CV) betegségek jelentik.

HUN 2023;33(3)

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

A spinalis izomatrophia személyre szabott terápiás lehetőségei

SZABÓ-TAYLOR Katalin, MOLNÁR Mária Judit

A spinalis izomatrophia (SMA) a betegség természetes lefolyása esetén progresszív izomgyengeséggel jár, ami súlyos esetben kiterjed a bulbaris és légzőizmokra is. A betegség klinikai megjelenése, a tünetek súlyossága heterogén spektrumot képez, a legsúlyosabb esetben perinatalis halál is előfordulhat, a legenyhébb formában a járóképességet még felnőttkorban is megőrizheti a beteg. 

HUN 2023;76(3-4)

Ökológia

2023. JANUÁR 24.

A fényszennyezés károsítja az emberek és az ökológiai rendszerek egészségét

A nappalok és éjszakák ciklikus váltakozása évmilliárdok óta fennáll, az ezt megzavaró éjszakai mesterséges fény tehát evolúciós szempontból is új dolog. A Landscape Ecology szaklapban megjelent tanulmány, a The impact of artificial light at night on human and ecosystem health: a systematic literature review fajokon átívelő mintázatokat tárt fel, ezzel elősegítve a jelenség jobb megértését.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Ultrahang-vezérelt botulinum neurotoxin terápiában részesülő COL-CAP módszer szerint klasszifikált cervicalis dystoniás betegek klinikai jellemzői]

SZABÓ Máté , DO KIEM Dániel , GÁRDIÁN Gabriella , SZPISJAK László , SALAMON András , KLIVÉNYI Péter, ZÁDORI Dénes

[A cervicalis dystonia (CD) a leggyakoribb fokális dystonia, amelynek esetén az érintett izmok azonosítása, az izmonkénti botulinum neurotoxin A- (BoNT-A-) dózis meghatározása és a precíz injekció kivitelezése egyaránt kihívást jelenthet. A jelen tanulmány célja, hogy a lokáliscentrumadatokat a nemzetközi adatokkal összehasonlítva azonosítani tudjuk a különbségek hátterében álló populációbeli és metodikai faktorokat, ezáltal javítani tudjuk a CD-ben szenvedő magyar betegek ellátását.]

ENG 2023;76(1-2)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

HUN 2022;32(10)

PharmaPraxis

2022. OKTÓBER 24.

A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében

A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1956. OKTÓBER 01.

Plexussclerosis és senium

DR. HORÁNYI Béla

1 . A ploxussclerosis mértéke nem arányos a korral. Igen magas korban egyes esetekben kisfokú, fiatalabb korban nagyfokú sclerosis volt észlelhető. 2. 32 éves tehén és öreg kutyák (17 és 18 évesek) plexusaiban nem volt számbavehető plexussclerosis észlelhető. 3. A plexussclerosis mértéke nem mutat semmiféle párhuzamosságot az idegrendszer egyéb részeinek ún. senilis elváltozásaival (senilis plaqueok, Alzheimer-féle fibrillum-elváltozás, lipoidhalmozás, gliafelszaporodás stb.). 4. A plexusok kötőszövete és erei az idegrendszer egyéb részeivel szemben bizonyosfokú biológiai önállóságot mutatnak : nem vesznek részt mindig az idegrendszer kórfolyamataiban. A plexussclerosis mértéke nem függ az idegrendszer egyéb részeinek megbetegedési formájától és fokától. 5. A plexussclerosis valószínfileg a plexuscapillarisok fokozott áteresztőképességének következménye ( dysoriás jelenség "Organsclerose". Rössle). 6. Öreg korban a sclerosis ellenére valószínűleg nem csökken a liquortermelés.

HUN 1956;9(5)

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adatok a lupus erythematodes disseminatus (LED) neuropsychiatriai szövődmenyeinek klinikumához és pathologiájához

FEJÉR Arthur, TARISKA István

1. 3. LED esetet ismertettünk, mindhárom subacut hullám volt, első vagy ismételt fellángolásként. Két esetben exogen typusú psychosist észleltünk apalliumos syndroma keretében, 1. choreoballisticus hyperkinesissel) ; egy maniformis exogen typusú elmezavar után dementiába hanyatlott. 2. Boncolt esetünk idegrendszeri kórfolyamatát szövettanilag obliteraló érfolyamatok és következményes friss és régi, teljes és elektív parenchy-manecrosisok jellemzik, dominálóan a kis és nagyagy kéregállományának és burkainak kis artériáin és capillarisain; a nagyagy subcorticalis velő-pyramisainak erein pedig permeabilitasi zavarra utaló jelek voltak. Az érelváltozásokat az alapfolyamattal járó zavarokra (dysproteinaemia), az érfal permeabilitásának megváltozására és anoxiára vezettük vissza. A parenchyma necrosisok kiterjedése azonban túlhaladta az érelváltozások méretét és emiatt értelmezésükben functionális keringési zavarokat is feltételeztünk. 3. Az apalliumos syndroma keletkezésére a LED-t különösen hajlamosnak tartjuk, mert a) az érkárosodás döntően kérgi localisatiójú, és b) a kórkép haemodynamikai zavarokra praedestinalt (szív, vese-működési zavarok, anaemia). Az apalliumos syndroma keletkezésében az agyi érelváltozások azonban csak megkönnyítő adottságot jelentenek, magát a kéreg működés összeomlását a functionális tényezők halmozódása és heveny kirobbanása okozza. A LED drámai psychosis hajlama : hajlam apalliumos syndromára. 4. Az ACTH kezelést, a) a súlyos, irreversibilis belgyógyászati szövődmények hiánya esetén és elsősorban az apalliumos syndroma megszüntetése érdekében tartjuk előnyösnek, b) LED-ben a belgyógyászati contraindicatiók fokozott méltányolását feltétlen követelménynek tartjuk, c) A reversibilis belgyógyászati szövődmények meg­ szüntetése a beteget ACTH kezelésre alkalmassá teheti. E szövődmények idején ACTH kezelés előtt, valamint az ACTH által súlyosbított psychosis ellen az ACTH kezelés befejezése után Largactil és atebrin alkalmazásától jó eredményt láttunk.

HUN 1956;9(3)