A nappalok és éjszakák ciklikus váltakozása évmilliárdok óta fennáll, az ezt megzavaró éjszakai mesterséges fény tehát evolúciós szempontból is új dolog. A Landscape Ecology szaklapban megjelent tanulmány, a The impact of artificial light at night on human and ecosystem health: a systematic literature review fajokon átívelő mintázatokat tárt fel, ezzel elősegítve a jelenség jobb megértését.

Mivel a fényszennyezést vizsgáló tanulmányok leginkább az ökoszisztémák egyes komponenseire fókuszálnak, a kutatók célja az volt, hogy átfogó képet kapjanak a fényszennyezés általánosan érvényesülő hatásairól, amelyeknek rendszerszintű következményei lehetnek. 74 tanulmányt feldolgozó szisztematikus szakirodalmi áttekintésük során arra az eredményre jutottak, hogy különböző fajok esetén hasonló hatásai vannak az éjszakai mesterséges fénynek. A fényszennyezés összefüggésben áll a daganatos megbetegedésekkel, a súlygyarapodással és táplálkozási rendellenességekkel, a depresszióval és alvásproblémákkal, továbbá a mozgási, orientációs és szaporodási (ideértve a beporzást is) problémákkal egyaránt. E hatások legalább valamelyikét a növényektől kezdve az ízeltlábúakon át számos gerincesnél (halak, madarak, ember) észlelték. Az éjszakai mesterséges fény hatása ivaronként változó lehet: rovaroknál és madaraknál is leírták, hogy a hímek érzékenyebbek (bár több másik hatáshoz hasonlóan erre is igaz, hogy egyes fajoknál nem találtak ilyen összefüggést a kutatások). Növényeknél a fény közvetlen hatásai mellett a beporzók viselkedésére gyakorolt hatás is fennáll.

Embereknél a daganatok (különösen a mell- és prosztatarák) magasabb kockázatát találták erősen megvilágított területeken. Ezt a cirkadián ritmus megzavarásának és a melatoninszuppressziónak tulajdonítják. A humán egészségre gyakorolt hatások között említendők még a depressziós tünetek, valamint a túlsúly és a metabolikus rendellenességek megjelenése is. A kutatás egy fontos limitációja, hogy az áttekintett, embereket vizsgáló tanulmányok leginkább korrelációkat tártak fel, így nem bizonyítanak oksági viszonyt. Ugyanakkor más élőlényeknél számos kísérlet is zajlott, és több, a megfigyelt következményeket magyarázó mechanizmusról is vannak ismeretek.

Az éjszakai mesterséges fény különféle élőlényeknél igen hasonló hatásokat vált ki, így az egész ökoszisztémára átható és összetett módon hat. Bár sok még a nyitott kérdés (a fény spektrális tulajdonságainak összefüggései például kiemelt figyelmet érdemelnek), a laboratóriumi kísérletekből, terepi tanulmányokból és megfigyelésekből származó bizonyítékok mind arra utalnak, hogy az éjszakai mesterséges fény befolyásolja az éjszakai és nappali aktivitású fajok életének legtöbb vagy akár az összes aspektusát. A kockázatok mérséklése érdekében a kültéri világításnak jól irányítottnak és mérsékeltnek kellene lennie, és fontos lenne a valóban szükséges világításra szorítkozni – ez utóbbiban az „okos” megoldások is segíthetnek.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény: Svechkina, A., Portnov, B. A., & Trop, T. (2020). The impact of artificial light at night on human and ecosystem health: a systematic literature review. Landscape Ecology, 35(8), 1725-1742. https://doi.org/10.1007/s10980-020-01053-1