Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 320
Ideggyógyászati Szemle
2023. JANUÁR 30.
A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban
A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fogyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a mozgásszervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak köszönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.
Ökológia
2023. JANUÁR 02.
Mi közük a talajok mikrobáinak az emberi egészséghez?
Valószínűleg sokkal több, mint általában gondolnánk – állapítják meg a Nature Reviews Microbiology szaklap hasábjain megjelent tanulmány, a Soil microbiomes and one health szerzői. Az „Egy Egészség” (»One Health«) megközelítés mentén mutatják be, hogy milyen alapvetően függ össze a talajok, növények, állatok és emberek egészsége a talajmikrobiomon keresztül.
Ideggyógyászati Szemle
2022. NOVEMBER 30.
Ischaemiás stroke-on átesett afáziás személyek olvasási folyamatainak elemzése
A nyelvi folyamatok részét képezi az olvasás is. Mivel a nyelvi folyamatok működése szoros interakció révén valósul meg, a nyelvi folyamat károsodása hatással van az olvasásra is. A stroke utáni rehabilitáció hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi terápia megtervezésekor érdemes hangsúlyt fektetni az afáziához társuló olvasászavar vizsgálatára is. Kutatásunk célja az afáziához társuló olvasászavar jellegzetességeinek feltárása a személyre szabott nyelvi terápia kialakítása érdekében.
Hírvilág
2022. NOVEMBER 11.
Az antibiotikum-keverékek hatékonyságát vizsgálta az SZBK kutatója
Lázár Viktória, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársa az általa kifejlesztett új eljárással kimutatta, hogy az antibiotikum-keverékek hatékonysága sokszor nagyságrendekkel gyengébb, mint az önállóan alkalmazott antimikrobiális hatóanyagoké.
Lege Artis Medicinae
2022. OKTÓBER 28.
Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége
Az artériás öregedés, az emberi szervezet idősödésével együtt járó folyamat, egy adott egyén kronológiai életkorához képest az artériás életkora eltérő lehet. Ennek hátterében genetikai tényezők és számos rizikófaktor hatása áll. Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában.
Gondolat
2022. SZEPTEMBER 30.
Somló Bódog az állami beavatkozásról 1907-ben
Somló Boldog az „Állami beavatkozás és individualismus” című tanulmánya 1907-ben jelent meg, közel 200 oldalas mű. Nem csak az állami szabályozás, hanem a szabályozásról, természetes kiválasztódásról illetve az egyénről, kényszerről általában gondolkodik, megelőzve ezzel néhány probléma nemzetközi tematizálását is. Szisztematikus és jól felépített szintetizáló könyv, amely egyes részei korunkban is aktuális kérdéseket tárgyal.
Klinikai Onkológia
2022. SZEPTEMBER 28.
Hírek a világból
Az ismert, hogy az androgének gátolják a T-sejtek IFN-γ-termelését. Kísérleti rendszerben az androgénblokád megemeli az IFN-γ-termelést. Az azonban nem volt világos, hogy befolyásolják-e az mCRPC ICI iránti érzékenységét az androgének. A klinikai kutatásban prosztatabiopsziás mintákat elemeztek, amelyeket egy enzalutamid és pembrolizumab kombinációs klinikai vizsgálatból nyertek. Nyolc beteg mintáját dolgozták fel, ebből három reszponder volt, míg öt nem. A CD8 T-sejtek denzitásában nem volt eltérés a két betegcsoport között a daganatokban. Ugyanakkor a genetikai elemzés kimutatta, hogy a tumorasszociált T-sejteket két csoportra lehetett osztani génexpressziós profil alapján: a reszponderekben citotoxikus gének domináltak, míg a nem reagálók esetében a T-sejtek nyugalmi/blokkolt állapotra jellemzőeket fejeztek ki, ezzel párhuzamosan magasabb volt az androgénszintjük is. A kutatók felfedezték, hogy az IFN-γ-gén promoterében androgénreszponzív elemek vannak. Az enzalutamiddal fel lehetett függeszteni a T-sejtek csökkent IFN-γ-termelését, amit az androgénkezelés váltott ki. Amennyiben az anti-PD1-et enzalutamiddal kombinálták, a T-sejtek különböző funkciói jelentősen javultak. Kísérleti prosztatarákmodellben az enzalutamid és anti-PD1 kombinációs kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mint a kétféle terápia önmagában.
Lege Artis Medicinae
2022. SZEPTEMBER 30.
A társadalombiztosítási támogatásra irányuló kérelmek egészség-gazdaságtani elemzéseinek transzparenciakódexe
A tudományos bizonyítékon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal az egészségügyi technológiaelemzés elterjedésével vált általánossá a világ fejlett országaiban, így Magyarországon is. A döntéshozatal transzparenciája az elmúlt években javult, mind a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mind az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egyre több információt oszt meg a társadalommal.
Lege Artis Medicinae
2022. SZEPTEMBER 30.
Szemfedő festővászonból – Halott testek a képzőművészetben
Miközben az akciófilmek és krimik professzionális kéjjel tobzódnak a holttestek látványában, és a médiában napi 24 órában nézhetjük a katonai pusztítás képeit, a halál még mindig társadalmi tabunak számít a nyugati civilizációkban. A betegség, a haldoklás színtere gyakran a kórház, ritkábban egy hospice-intézmény. Többnyire nem kísérjük végig életük végén járó szeretteinket, nem is értünk hozzá, hogyan kellene.
Ökológia
2022. SZEPTEMBER 07.
A környezet, az emberi mikrobióta és az immunrendszer
Nem kérdés, hogy a baktériumok – és más mikroorganizmusok – rendkívül fontosak az emberi egészség szempontjából. Az azonban, hogy a természeti környezettel és annak egyes elemeivel való érintkezés pontosan hogyan befolyásolja a mikrobiótánkat és ezzel az egészségünket, kevéssé ismert. A Science of the Total Environment című szaklapban megjelent tanulmány, az Interplay between natural environment, human microbiota and immune system: A scoping review of interventions and future perspectives towards allergy prevention szerzői felkutatták és áttekintették azokat a tudományos publikációkat, amelyek ezzel kapcsolatban különféle kísérleti beavatkozások hatásait vizsgálták.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.