Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 40
Hypertonia és Nephrologia
2011. JÚNIUS 10.
Posztkondicionálás: érsebészeti technika posztoperatív veseelégtelenség megelőzésére. Állatkísérletes eredmények
Bevezetés: Rekonstrukciós érműtétek során az alsó végtagi vázizomzat ischaemiás rhabdomyolysise játszódik le, amelynek súlyos posztoperatív szövődménye a myonephropathiás metabolikus szindróma, akár akut veseelégtelenséggel. A jelen vizsgálat célja a posztkondicionálás (több ciklusú rövid reokklúziós és reperfúziós epizódok alkalmazása az ischaemiának kitett szerv reperfúziójának kezdetén), egy az ischaemiás-reperfúziós (IR) károsodások csökkentését célzó új érsebészeti módszer protektív hatásának kimutatása alsó végtagi verőérműtéteket modellező kísérletes elrendezésben a következményes posztoperatív veseelégtelenség megelőzésére. Anyagok és módszerek: Wistar-patkányokon az infrarenalis aorta kirekesztésével háromórás, kétoldali alsó végtagi ischaemiát hoztunk létre. Az állatok egyik csoportjában posztkondicionálást végeztünk (10 s reocclusio, 10 s reperfúzió, hat ciklusban ismételve). A reperfúzió kezdetén a szisztémás sav-bázis háztartás laboratóriumi vizsgálata, majd szérum-, vizelet- és szövettani mintavétel történt a reperfúziót követő 4., 24., 72. órában. A vese mikrocirkulációs változásait lézer-Doppler-flowmeterrel regisztráltuk. Eredmények: A hisztológiai és laboratóriumi (CK, LDH, AST) vizsgálatok közepes fokú rhabdomyolysisre utaltak, de szignifikáns különbség nem mutatkozott a posztkondicionált és az IR-kontrollcsoport között. A veseszövettan, a rutin laboratóriumi és a számított vesefunkciós paraméterek manifeszt tubularis károsodásra, akut veseelégtelenségre utaltak az IR-kontrollcsoportban, a posztkondicionált csoportban enyhébb fokú vesekárosodás volt detektálható. A harmadik posztoperatív napra a vesefunkció a „Renal Failure Index” tükrében javuló tendenciát mutatott. A veseperfúzió kedvezőbben alakult, valamint kisebb fokú metabolikus acidózis fejlődött ki a posztkondicionált csoportban a revascularisatiót követően. Következtetés: A posztkondicionálás ezen kísérleti elrendezésben alkalmas módszer az infrarenalis verőér-sebészeti műtétek során fellépő vesekárosodás mértékének a csökkentésére.
Lege Artis Medicinae
2008. SZEPTEMBER 19.
A mikrocirkuláció jelentősége artériás betegségekben
A mikrocirkuláció anatómiai entitás: az 50 μmnél kisebb átmérőjű erek - arteriolák, kapillárisok és venulák - területét foglalja magába; alapvető feladata a szervek és szövetek anyagcseréjének biztosítása. A cardiovascularis betegségek kutatása során egyre több adat bizonyítja, hogy a mikrocirkuláció zavara fontos szerepet játszik az artériás betegségek patofiziológiájában. A diabetes mellitus szövődményeinek kialakulásában jelentősége már régóta ismert, de újabb kutatások a mikrocirkuláció szerepére utalnak a hypertonia és az atherosclerosis kialakulásában is.
Lege Artis Medicinae
2008. ÁPRILIS 22.
Magyar Radiológia
2007. DECEMBER 20.
Mi lesz veled, neuroradiológia? Kerekasztal-konferencia a Magyar Neuroradiológiai Társaság XVI. kongresszusán Debrecen, 2007. október 27.
A kerekasztal-konferencia célja az volt, hogy megválaszolja a kérdést: az egyre több feladatot ellátó, fogyatkozó számú radiológus- neuroradiológus társadalom hogyan tud megfelelni a multidiszciplináris, szakmai villongásokat sem nélkülöző kihívásoknak a változó magyar egészségügyi „viszonyok” közepette. Meghívottként különböző szakmák (radiológia, nukleáris medicina, neurológia, idegsebészet, érsebészet) tanszékvezető egyetemi tanárai is aktívan részt vettek a kerekasztal-konferencián.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JÚLIUS 20.
Preventív érsebészet a stroke-betegek ellátásában
Magyarországon a cerebrovascularis megbetegedések nagy gyakorisága alapján a szükségesnek látszó évi körülbelül 2800 rekonstrukciós érműtét helyett ennek csupán mintegy negyede történik. A megfelelő kivizsgálás után és a helyesen megválasztott műtéti indikáció alapján az arra rászoruló betegek várhatóan nagyobb számban eljutnak az érsebészeti osztályokra. A tünetmentes carotisszűkület esetén, amennyiben a szűkület meghaladja a 90%-ot, javasoljuk az angiográfiát és a műtétet. Tünetmentes szűkület műtéti indikációt képezhet speciális körülmények között. Transiens ischaemiás attack után, amennyiben ennek oka a carotis elváltozása és a szűkület 70% feletti, ez műtéti indikációt képez. Műtéti indikáció az emboliaforrást jelentő fekélyes plakk is. Stroke utáni állapotban, ha az angiológiai status instabil és újabb intracranialis elzáródást okozhat, ami a beteg életminőségének romlásához vezet, úgy a műtét indokolt lehet. Acut stroke állapotban csak nagyon kivételes estben áll fenn a carotisreconstructio indikációja. Ezzel szemben a halmozott TIA, crescendo TIA azok a sürgősségi állapotok, ahol a fenyegető stroke miatt sürgős műtétre lehet szükség. Végezetül a carotis interna és communis elzáródása azok a speciális állapotok, ahol esetenként műtét szóba jöhet. A vertebrobasilaris rendszer helyreállító érsebészetével kapcsolatban kevés a hazai tapasztalat. A multiplex supraaorticus érelváltozás következtében kialakuló cerebrovascularis szindrómák veszélye miatt ezen elváltozások műtéti megoldása ugyancsak indokolt. A műtéti beavatkozás nem pótolja a gyógyszeres kezelést.
Lege Artis Medicinae
1992. NOVEMBER 30.
Új műtéti technika az arteria carotis interna sebészetében
Az első szerző 1990-ben 1 évet töltött a Nürnbergi Városi Kórház Érsebészeti Osztályán, ahol egy új sebészeti módszert ismerhetett meg. Az everziós carotis endarteriectomiát a nürnbergi munkacsoport dolgozta ki 1985-ben. Azóta több mint 1500 ilyen műtétet végeztek. 1991. január 1-től az ottani tapasztalatokat felhasználva a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán is bevezették a módszert és 1992. június 30-ig 213 műtétet végeztek. Rövidtávú eredményeit illetően az új módszer megállja a helyét a hagyományos mód szerek mellett. Hosszútávú eredményekről a módszer újszerű volta miatt csak két szerző tollából olvashatunk. Kieny 5 éves utánvizsgálat kapcsán 212 műtét után 1,3%-ban, Kasprzak 105 műtét után 1,9%-ban talált restenosist. Az eredmények reményteliek ha összevetjük a hagyományos műtétek 10– 25%-os restenosis rátájával.
Lege Artis Medicinae
1992. JÚNIUS 30.
A vékonybél ischaemia érsebészeti vonatkozásai
A szerző vázlatosan ismerteti a vékonybél vérellátási rendellenességeit okozó akut és krónikus kórképeket. Az akut kórképeknél a diagnosztizálási nehézségek tudatában hang súlyozza annak fontosságát, hogy gyanújelek alapján, feltételezett diagnózishoz jutva mi hamarabb el kell kezdeni a vasodilatator kezelést és a diagnózis pontosítását biztosító angiográfiás vizsgálatot el kell végezni. Ez ad lehetőséget a kedvező időben (amikor a bél még szövetvesztés nélkül revascularizálható) végzett sikeres ér-reconstructiora, ami a letalitás csökkentésének az egyik előfeltétele. Végezetül a szerző kiterjedt kísérletes munkája alapján javasolja ezen érpálya postischaemiás vasoconstrictor irányú módosulásának figyelembevételét a gyógykezelés komplex folyamatában.
Lege Artis Medicinae
1991. MÁJUS 29.
A veleszületett thrombophilia klinikai vonatkozásai
A veleszületett, többnyire örökletes thrombosis hajlam jelölésére az utóbbi évtizedekben nyert polgárjogot a „thrombophilia" elnevezés. Kialakulásáért a vér fokozott alvadékonyságát (hypercoagulabilitas) tesszük elsősorban felelőssé. A véralvadás mechanizmusának fontos tényezői a természetes anticoagulansok, amelyek az alvadási folyamat során képződő aktív tényezőket közömbösítik. Kiemelkedő jelentőségű az antithrombin III., újabban vált is mertté a heparinkofaktor II. Fontos regulációs szerepe van a protein C-nek és a protein S-nek is. A fibrinogen és plasminogen képződésének veleszületett zavara, a fibrinolitikus rendszer csökkent aktivitása is okozója lehet a fokozott alvadékonyságnak. Az elmúlt időben több olyan esetet ismertünk meg, ahol a thrombophilia oka az alvadási rendszer két inhibitorának együttes hiánya volt. Jelentőséget tulajdonítunk olyan lehetőségeknek is, amikor egy inhibitor örökletes defektusa az alvadással közvetlen összefüggésben nem lévő veleszületett anyagcserezavarral társul. A veleszületett thrombophiliák diagnózisa számos laboratóriumi vizsgálatot igényel. A kezelés során eredmény várható a thrombolysistől, esetleg érsebészeti beavatkozásoktól és nem friss esetekben az anticoagulatiotól. Nő a jelentősége az inhibitor-hiányok kezelésében a szubsztitúciós kezelésnek.
Ideggyógyászati Szemle
1974. NOVEMBER 01.
Kisérsebészeti műtétek okozta korai érelváltozás
Agyi keringészavarok kezelésében alkalmazott 23 shunt-műtét — a. temporalis superficialis és a. cerebri media anastomosisa — során az előbbi érből a felszabadítás különböző időpontjaiban vett minták képezik a feldolgozás alapját. 44 perccel a praeparálás után a megelőzően ép a. temporalis superficialis környezetében oedema és először foltokban, majd diffuse vérelemek jelennek meg az adventitiában. A „rapid gyulladásos reakció”-t az érfelszabadítás okozta traumának tudja be és az anastomosis-functio szempontjából értékeli.
Ideggyógyászati Szemle
1974. SZEPTEMBER 01.
Az arteria cerebri media anatomiájának mikro-érsebészeti jelentősége
Az agyi keringészavarok kezelésében alkalmazott műtéti módszer, az a. temporalis superficialis és a. cerebri media corticalis ága anastomosisa, feltétlenül igényli az a. cerebri meclia anatomiai variációinak ahtpos ismertét. A szerzők 100 a. cerebri media-csoport vizsgálata alapján besorolták azokat a De Long-féle variációk egyikébe. Ezen túl a felszínre kihajló leptomeningealis ágakon méréseket végeztek, kiválasztva az anastomosis készítésére alkalmas átmérőjű arteriákat.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.