Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2010. MÁJUS 20.

A krónikus obstruktív légúti betegség cardiovascularis kockázata hypertoniás betegekben

KISS István

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 250 millió embert érint a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) világszerte, és ez a betegség felelős az összes halálozás 5%-áért. Ez az egyetlen halálok, amelynek az előfordulása növekszik, és a becslések szerint 2030-ra a harmadik leggyakoribb lesz az agyvérzés és a szívinfarktus után. Magyarországon a becsült betegszám 500 000 fő és Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben a COPD következtében.

A hypertonia népbetegségnek számít Magyarországon is, feltételezhetően 2,5-3,5 millió felnőtt lakost érint. Jelentős részük nem is tud betegségéről, vagy kezelésük nem eredményes. A hypertoniabetegség a cardiovascularis halálozás és a morbiditás hátterében is jelentős százalékban áll. A két betegség együttes előfordulása jelentősnek mondható a felnőtt lakosságban. A nemzetközi adatok szerint a COPD gyakorisága hypertoniás betegekben az átlagpopulációéhoz hasonló, ezért a két betegség együttes fennállása a felnőtt lakosság 2,5%-át érintheti. Mind a diagnózisukra, mind a terápiájukra vonatkozóan külön-külön rendelkezésre állnak szakmai irányelvek, de sem a nemzetközi, sem a magyar irányelvekben nem tárgyalják együttesen azokat.

A jelen összefoglalóban a szerző összefoglalja a két betegség együttes előfordulásának epidemiológiáját, a COPD cardiovascularis kockázatnövelő hatását és a lehetséges terápiás javaslatokat.

HUN 2010;14(02)

Lege Artis Medicinae

2008. DECEMBER 19.

Szekunder malignus tumorok előfordulása rheumatoid arthritisben

SZEKANECZ Éva, SZŰCS Gabriella, KISS Emese, SZABÓ Zoltán, SZÁNTÓ Sándor, TARR Tünde, SZÁNTÓ János, SZEKANECZ Zoltán

A rheumatoid arthritises betegek túlélési adatai az utóbbi évtizedekben javultak; a hosszabb élettartam következtében előtérbe került a krónikus szervi szövődmények, ezen belül a szekunder tumorok megelőzése és kezelése. Számos reumatológiai kórképben, így rheumatoid arthritisben is gyakoribbak a lymphoproliferativ kórképek, a szolid tumorok közül a bronchuscarcinoma incidenciája is magasabb. A rheumatoid arthritis kezelésében a ma már ritkán alkalmazott gyógyszerek - elsősorban a cyclophosphamid és az azathioprin - valószínűleg fokozzák a tumorképződést.

HUN 2008;18(12)

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

A hospitalizált stroke-betegek halálozása Magyarországon, 2003-2005

GULÁCSI László, MÁJER István, KÁRPÁTI Krisztián, BRODSZKY Valentin, BONCZ Imre, NAGY Attila, BERECZKI Dániel

Kutatásunk célja a hospitalizált stroke incidenciájának, valamint 12 és 24 hónapos mortalitásának elemzése Magyarországon, valamint a stroke-halálozás összehasonlítása a teljes populáció standard halálozási arányával. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából leválogattuk a 2003 májusában stroke (Betegségek Nemzetközi Osztályozása - 10: I60-64) fődiagnózissal kórházba felvett „új” stroke-betegeket.

HUN 2007;60(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JÚLIUS 30.

Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra

JANKA Zoltán

A művészi (és egyéb) kreativitás alapelemei a technikaimesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség (talentum), valamint az akarat/motiváció, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, részleges kreativitást eredményez csak, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.

HUN 2006;59(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2007. JANUÁR 20.

Az epilepszia családi előfordulása az első roham után vizsgált betegek csoportjában Előzetes közlemény

RÓZSAVÖLGYI Margit, RAJNA Péter

Az epilepszia genetikai tényezőinek megismerése a mindennapi gyakorlatban több szempontból is fontos. Egyrészt a betegségcsoporton belül a genetikailag determinált alcsoportok igazolásának diagnosztikai és terápiás jelentősége van, másrészt a betegség öröklődési kockázata befolyásolhatja az epilepsziás betegek családtervezését, ezen keresztül az életminőséget.

HUN 2007;60(01-02)

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 30.

Az emelkedett nyugalmi szívfrekvencia és a cardiovascularis halálozás kockázata

BORBOLA József

Az ókori orvoslás óta ismeretes, hogy a szívműködés a szervezet általános testi és lelki állapotának mércéje. Az elmúlt évtizedekben világszerte végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogy az egyszerűen mérhető nyugalmi szívfrekvencia csökkentése előnyösen és direkt módon befolyásolja a cardiovascularis kockázatot.

HUN 2007;17(01 klsz)

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

Hormontüneteket okozó perzisztáló trigeminalis artéria

OSZTIE Éva, CZIRJÁK Sándor, RÁCZ Károly, MARTOS János

A perzisztáló trigeminalis artéria az átlagpopulációban viszonylag gyakran előforduló intracranialis érfejlődési rendellenességnek számít, amelynek kimutatásában régebben a carotisangiográfia, majd a CT- és a DSA-, napjainkban pedig az MR- és az MRA-vizsgálatok állnak rendelkezésre.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JANUÁR 01.

PARKINSON-KÓR ÉS DEPRESSZIÓ: TAPASZTALATOK MOCLOBEMIDDEL

TAKÁTS Annamária, SZOMBATHELYI Éva, SIMÓ Magdolna

Parkinson-kórban a depresszió körülbelül négyszer gyakrabban fordul elő, mint az azonos életkorú átlagpopulációban.

HUN 1997;50(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚNIUS 01.

[Részleges teljesítményzavarok gyermekkorban - jelentőségük és korai kezelésük lehetőségei ]

[A gyermek fejlődésének hagyományosan elkülönítik kognitív és emotionalis oldalát. Ebben az általános keretben azonban nagyon gyakran észleljük, hogy a gyermekek jelentős részénél a pszichés funkciók egyes részösszetevői izoláltan károsodnak, ill. hiányosan fejlődnek. Ezt a hiányos fejlődést a környezet általában későn veszi észre, hibásan interpretálja, amelynek következtében a gyermek és környezete közötti kapcsolat zavart szenved és hibásan alakulhat a gyermek személyiségének fejlődése, amely a későbbiekben magatartási zavarokhoz, iskolai teljesítmény zavarokhoz, neurózishoz, sőt pszichózishoz is vezethet. Saját nagy anyaguk alapján a részteljesítmény-zavarok arányát az; átlagpopulációban 14 %-ra becsülik. A teljesítményzavarokat a szerző megkísérli osztályozni és részletesen taglalja ezek; korai felismerésére és korai kezelésére kidolgozott saját programjukat. Ez a program messze túlterjed a gyermekpszichiátriai ellátás szűkebb területén, kiterjed a szülőkkel, családokkal való részletes foglalkozásra, az óvodára, iskolára, óvónőkre és pedagógusokra. A programban részt vesznek a gyermekpszichiátereken kívül más szakemberek is, pl. gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytornászok stb. ]

ENG 1981;34(06)