Hypertonia és Nephrologia

A krónikus obstruktív légúti betegség cardiovascularis kockázata hypertoniás betegekben

KISS István

2010. MÁJUS 20.

Hypertonia és Nephrologia - 2010;14(02)

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 250 millió embert érint a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) világszerte, és ez a betegség felelős az összes halálozás 5%-áért. Ez az egyetlen halálok, amelynek az előfordulása növekszik, és a becslések szerint 2030-ra a harmadik leggyakoribb lesz az agyvérzés és a szívinfarktus után. Magyarországon a becsült betegszám 500 000 fő és Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben a COPD következtében.

A hypertonia népbetegségnek számít Magyarországon is, feltételezhetően 2,5-3,5 millió felnőtt lakost érint. Jelentős részük nem is tud betegségéről, vagy kezelésük nem eredményes. A hypertoniabetegség a cardiovascularis halálozás és a morbiditás hátterében is jelentős százalékban áll. A két betegség együttes előfordulása jelentősnek mondható a felnőtt lakosságban. A nemzetközi adatok szerint a COPD gyakorisága hypertoniás betegekben az átlagpopulációéhoz hasonló, ezért a két betegség együttes fennállása a felnőtt lakosság 2,5%-át érintheti. Mind a diagnózisukra, mind a terápiájukra vonatkozóan külön-külön rendelkezésre állnak szakmai irányelvek, de sem a nemzetközi, sem a magyar irányelvekben nem tárgyalják együttesen azokat.

A jelen összefoglalóban a szerző összefoglalja a két betegség együttes előfordulásának epidemiológiáját, a COPD cardiovascularis kockázatnövelő hatását és a lehetséges terápiás javaslatokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

Krónikus vesebetegségekben a stroke gyakori, súlyos, de megelőzhető cardiovascularis szövődmény

NAGY Judit, KOVÁCS Tibor, KÉSŐI István, TÓTH Péter, SÁGI Balázs, SZAPÁRY László, VAS Tibor, KOMOLY Sámuel, KOLLER Ákos, WITTMANN István, BERECZKI Dániel, KISS István

Krónikus vesebetegségben (chronic kidney disease, CKD) szenvedő betegekben a cardiovascularis betegségek a legfontosabb morbiditási és mortalitási tényezők. A stroke a cardiovascularis halálozás harmadik leggyakoribb oka. Ezeknek a cerebrovascularis betegségeknek a kockázata CKD-ban szenvedő, nem dializált betegekben 1,5-3-szor, dializáltakban 4-10-szer nagyobb, mint az átlagnépességben. A fokozott kockázatért valószínűleg a klasszikus kockázati tényezők mellett a vesekárosodással és a dialíziskezeléssel kapcsolatos patomechanizmusok is felelősek. A stroke kimenete rendkívül kedvezőtlen CKD-ben. Nagyon kevés adatunk van a CKD-ban szenvedő betegek stroke-jának korai felismeréséről, primer és szekunder prevenciós lehetőségeiről és kezeléséről. Jelen munkánkban a rendelkezésre álló, rendkívül hiányos vizsgálati eredmények alapján összeállítható diagnosztikus és terápiás stratégiát összegeztük. Feltétlenül szükség van azonban a korai felismerést és a különböző kezelési lehetőségeket feltáró további véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatokra, amelyek segítségével a primer és szekunder prevenció révén eredményesebben küzdhetnénk a stroke rendkívül kedvezőtlen mutatóival CKD-ban szenvedő betegekben.

Hypertonia és Nephrologia

A tudomány vonzásában III. - 55 éves tudományos életművem: mire jutottam?

RADÓ János

A szerző klinikai kutatói munkájának tudományos eredményeit elemzi, „hagyományosan” értékelve a teljesítményt és csak utólagosan hozzárendelve a tudománymetriát (idézettséget). Az idegen nyelven (főként angolul), külföldön megjelent 148 közleményből tíz az „új eljárás/felismerés”, 40 az „eredeti adat - jelentős új megfigyelés”, 98 az „új megfigyelés részletkérdésben” kategóriába volt sorolható. Szoros összefüggést észlelt a hagyományos rangsorolással csoportosított közlemények értéke és az azokra történt hivatkozások száma között. A szerző megvitatja saját adatai tükrében az idézettség értékmérő szerepét és reméli, hogy ezáltal a motivált pályakezdő kutatók jövőtervezéséhez is fogódzót adhat.

Hypertonia és Nephrologia

Krónikus vesebetegek cerebrovascularis betegségei

KISS István, NAGY Judit

A krónikus vesebetegek rossz életkilátásainak nem csak a végstádiumú veseelégtelenség kialakulása az oka, hanem a cardiovascularis betegségek gyakori jelentkezése is. A krónikus veseelégtelenség maga is cardiovascularis kockázatot jelentő és növelő tényező, és krónikus veseelégtelenségben szignifikánsan gyakoribb a cardiovascularis betegség/társbetegség. A cardiovascularis kockázatelemzés és a társbetegségek (hypertonia, diabetes, ischaemiás szívbetegség stb.) befolyásolása mellett méltatlanul keveset foglalkoznak nemzetközileg és itthon is a vesebetegek cerebrovascularis betegségeivel. Pedig a stroke-ot kapott betegeknek mintegy fele azonnal meghal, és az életben maradtaknak is csak közel 10%-a tudja folytatni a munkáját, a többiek tartósan rokkanttá válnak. A stroke és az egyéb cardiovascularis betegségek jelentős részének hátterében is a magasvérnyomás-betegség áll. A kezelt hypertoniás betegek esetében a célérték elérése jelentős kockázatcsökkentéssel jár. A Magyar Hypertonia Társaság „Éljen 140/90 alatt!” Programja elsősorban a célérték megismertetését és annak elérését tűzte ki célul. 2010-ben a Programban a stroke megelőzése és korai felismerése, kezelése szerepel („A nAgy Kontroll” Program). Célszerűnek tartjuk a nemzetközi és a Magyar Stroke Társaság protokolljához hasonlóan és velük együttműködve egy, a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekre vonatkozó ajánlás összeállítását és megjelentetését, ezzel is elősegítve vesebetegeink egységes, korszerű cerebrovascularis ellátását.

Hypertonia és Nephrologia

A cerebrovascularis betegségek korai felismerésének és prevenciójának gyakorlati kérdései a belgyógyászok számára is kiemelkedően fontosak

NAGY Judit, SZAPÁRY László, KOVÁCS Tibor, KÉSŐI István, TÓTH Péter, SÁGI Balázs, VAS Tibor, KOLLER Ákos, WITTMANN István, KISS István, KOMOLY Sámuel

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a tartós rokkantság legfontosabb előidézője világszerte. A stroke incidenciájában, prevalenciájában és mortalitásában nagy különbségek vannak a kelet-európai és a nyugat-európai országok között. Magyarországon 1998-2003 között a stroke incidenciája 1,5-2-szer nagyobb volt, mint a fejlett országokban. A stroke és az átmeneti ischaemiás esemény (TIA) korai felismerése, valamint a beteg gyors szállítása a legközelebbi neurológiára (ideálisan strokecentrumba) alapvető fontosságú a sikeres kezelés, a betegség súlyosságának csökkentése és a túlélés növelése szempontjából. „Az idő agyat jelent” koncepció azt hangsúlyozza, hogy a TIA/stroke azonnali sürgősséggel intézendő állapot. Közleményünkben röviden összefoglaljuk a TIA/stroke epidemiológiáját, etiológiáját és a kockázati tényezőket, valamint a legújabb javaslatokat a diagnózissal, a primer és szekunder prevencióval és a kezeléssel kapcsolatban. Az összeállítás célja az volt, hogy információt adjunk a TIA/stroke-kal kapcsolatos legújabb ismeretekről annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest minél előbb optimalizáljuk a betegek ellátását.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Nephrologiai Társaság hírei

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A cyclothym affektív temperamentum és a hypertonia kapcsolata

NEMCSIK János, BATTA Dóra, KŐRÖSI Beáta, RIHMER Zoltán

Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.

Lege Artis Medicinae

Hasonlóságok és különbségek a hypertoniabetegség ellátásával foglalkozó legjelentősebb nemzetközi irányelvekben

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

A hypertonia diagnózisával és kezelésével foglalkozó irányelveknek óriási szerepe van Földünkön az egészség fenntartásában, hiszen a megbízható előrejelzések szerint 2025-ben már 1,6 milliárd feletti magasvérnyomás-betegségben szenvedő egyénnel kell számolnunk. Az irányelvek betartása létkérdés minden hypertoniás beteg számára, ennek ellenére még a gazdasági szempontból fejlett országokban sem kielégítő a jól kontrollált hypertoniások aránya. Földünk öt kontinensén az irányelvek sajnos több szempontból is eltérő vagy nagyon eltérő javaslatokat adnak a vérnyomás mérése, a diagnózis felállítása, a cardio­vascularis kockázat becslése, a célérték meghatározása vonatkozásában, bár az utóbbi években bizonyos területeken megindult a „konszenzusra” irányuló törekvés. Közleményünkben ezeket a különböző véleményeket és állásfoglalásokat kívánjuk bemutatni az ACC/AHA, az ESC/ESH, a NICE, a kanadai és az ausztrál irányelvek elemzésével. Figyelembe vettük a WHO és az ISH állásfoglalásait is. Leírjuk az irányelvekben észlelhető elvi és gyakorlati közeledéseket és a már megvalósult konszenzusokat.

Hypertonia és Nephrologia

Ritmuszavarok hypertoniában

ZÁMOLYI Károly

A hypertonia a cardiovascularis betegségek – szívelégtelenség, coronariabetegség, stroke és krónikus veseelégtelenség – fő és leggyakoribb rizikófaktora. A hypertoniás szívbetegség egyik klinikai manifesztációja a különböző ritmuszavarok megjelenése, amely a myocardium strukturális és funkcionális patofiziológiai változásával magyarázható. Hypertoniában a leggyakoribb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, de más supraventricularis és kamrai arrhythmiák is előfordulnak főleg balkamra-hypertrophia vagy szívelégtelenség esetén.

Hypertonia és Nephrologia

Nem minden fiatal, sportoló egyetemista él optimális vérnyomással. A 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) eredményei

PATÓ Anna, NÉMETH Zoltán, JÁRAI Zoltán, KOLLER Ákos

Mintegy 100 éve tudott, hogy a tartósan magasabb vérnyomás (hypertonia) a vezető halálokot jelentő cardiovascularis betegségek, például a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, a vese- és a szembetegségek legjelentősebb kockázati tényezője. Sajnos a hypertoniának egyik jellemzője, hogy sokáig észrevétlen marad, mindaddig, amíg már kialakult egy vagy több szerv károsodása. Ezért nagyon fontos, hogy a szisztémás vérnyomást időről időre ellenőrizzük, elsősorban 45 éves kor felett. A magas vérnyomás elterjedtsége több mint 35% a magyarországi populációban. Újabb adatok felhívták a figyelmet arra, hogy a hypertonia megjelenhet fiatalabb korban is, bár kisebb gyakorisággal. Vizs - gálatainkat a 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) nemzetközi kampány ke - retein belül végeztük, amely a magasvérnyomás-betegségre és a populációs szintű, szisztematikus szűrés hiányára hívja fel a figyelmet. Feltételeztük, hogy a fiatal, látszólag egészséges egyetemi hallgatók körében is kialakulhat magas vér nyo más. A vizsgálatokat a Testnevelési Egyetem hallgatói körében végeztük el (n = 33; 25 férfi, 8 nő). Az átlagéletkor 24,3 év volt (20–34 év). A vérnyomás mérésére egy automata vérnyomásmérőt (Omron MIT5) használtunk az egyének felkarjára helyezve, az irányelvekben rögzítetteknek megfelelően, nyugodt környezetben, ülő helyzetben. A méréseket háromszor megismételtük egyperces időközönként, és a három mérés átlagát statisztikailag elemeztük. Az egyetemista populációban a következő vérnyomásértékeket (átlag ± SEM, három mérés átlagértékeiből) mértük: szisztolés 121,9 ± 14,4 Hgmm, diasztolés 75,1 ± 9,1 Hgmm, átlag 90,7 ± 10,9 Hgmm, míg a pulzusnyomás: 46,8 ± 5,3 Hgmm volt. Bár az átlagvérnyomások a normális tartományba estek, egyes egyéneknél magasabb értékeket is találtunk. A szisztolés vérnyomás 33%-a esett az emelkedett-normális vérnyomás, illetve az 1. fokozatú hypertonia tartományába. Ezek az adatok megerősítették azt a feltételezésünket, miszerint magas vérnyomás jelentkezhet fiatalkorban is, annak ellenére, hogy a vizsgált popu - láció tagjai rendszeresen sportolnak, ami egy fontos megelőző tényező a cardiovascularis betegségek kialakulásában. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a vér nyo - más rendszeres mérésének fontosságát fiatalkorban is, ami csökkentheti a magas vérnyomás globális elterjedtségét, és megelőzheti számos szív- és érrendszeri betegség kialakulását, beleértve az agyvérzést, szívrohamot, veseelégtelenséget és mentális leépülést.

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.