Nővér

Mit csinál a triázs ápoló?

BALOGH Khernné Mariann1

2019. ÁPRILIS 30.

Nővér - 2019;32(02)

Esetismertetés

A sürgősségi betegellátó osztályok problémái az utóbbi időben előtérbe kerültek, főleg a várakozási idők, és a triázs tevékenység tekintetében. A társadalom számára még mindig nem teljesen világos, hogy mi is az a triázs rendszer, mire jó, és ki az a személy, aki alkalmazza a betegek osztályozását. Az ismerethiányból számtalan konfliktus és feszültség fakad az egészségügyi szolgáltatás folyamata során. Hazánkban a sürgősségi osztályok kiemelkedő szerepet töltenek be az egészségügyi ellátás terén. A megnövekedett betegbeáramlás globális probléma, emiatt a páciensek „ajtótól orvosig” ideje között különbséget kell tenni. Erre találták ki az úgynevezett osztályozó rendszert (triázs), amely során a tapasztalt szakképzett ápoló a beteg osztályra érkezését követően a lehető leggyorsabban felméri és értékeli a beteg állapotát, különböző kritériumok alapján. Közleményemben két eset összehasonlításán keresztül mutatom be a triázs tevékenység folyamatát, az osztályozó rendszer alkalmazását, azt, hogy mit is csinál a triázs ápoló.

AFFILIÁCIÓK

  1. MSc ápoló hallgató, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápoló Mesterképzés szak

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Általános labordiagnosztikai alapismeretek ápolóknak 1. rész

PÁPAI Tibor

A betegellátás valamennyi területén mindennapos beavatkozásként végzünk laboratóriumi vizsgálatokat. A megkezdett diagnosztikát kibővítjük az élő szervezetből nyerhető minták (vér, vizelet, köpet, széklet, sebváladék, punktátum, stb.) in vitro analízisével. A laboratóriumi vizsgálatok célja, hogy segítse az ellátókat korai és lehető legpontosabb diagnózis felállításában, gyors döntéshozatalban és az alkalmazott terápia, valamint a beteg állapotának követésében. A betegellátásban kiemelt jelentőségű lehet a gyors eredményszolgáltatás, ezért bizonyos laboreredmények vonatkozásában törekedni kell a turn-around-time (TAT), a minta laborba érkezése és a leletkiadás közötti idő minimalizálására. A TAT szerint a laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján elkülönítünk életveszélyes vizsgálatot (TAT: max. 30 perc), sürgős vizsgálatot (TAT: max. 60 perc), soron kívüli vizsgálatot (TAT: max. 180 perc) és rutin vizsgálatot (TAT: általában 6-8 óra). Napjainkban a technika fejlődésének köszönhetően bizonyos laborvizsgálatok (pl. kardiológiai markerek, vérgázok, vércukor, ionok, haemostasis, haematológiai és toxicológiai tesztek) az ellátó osztályokon rendszeresített POCT (Point Of Care Testing) labordiagnosztikai eszközökön elvégezve akár 1-15 percre csökkentheti a TAT időt.

Nővér

Dohányzási szokások és leszokásra való hajlandóságot előre jelző tényezők egészségügyi dolgozók körében

SZELKÓ Olajosné Katalin, SIKET Ujváriné Adrienn, SÁRVÁRY Attila, ZRÍNYI Miklós

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja a dohányzás gyakoriságának és a dohányzásról való leszokás motivációs tényezőinek meghatározása volt az egészségügyi dolgozók körében. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőívvel a Jósa András Oktatókórház összes egészségügyi dolgozójának bevonásával készült. Az elemzésekhez khi-négyzet próbát, Mann-Whitney tesztet, valamint korreláció analízist használtunk. Eredmények: A válaszadók (N =1561) 29,9%-a aktív dohányzónak vallotta magát, 52,0%-uk napi 11-20 szál cigarettát szív el. A válaszadók 20,4%-a próbált már leszokni a dohányzásról. Dohányzásról való leszoktató programban 43,2% nem, 35,6% biztosan részt venne. Szignifikáns összefüggést mutattunk ki a leszokási kísérlet és a leszokási módszer között (χ2 = 7,73; p = 0,02) és a leszokás és a stressz miatti dohányzás között (r = 0,1; p = 0,12). A leszokni nem vágyók a dohányzás társas kapcsolatokat építő szerepét erősebbnek látták (Z = -2.34; p = 0,02). Következtetések: A leszokás iránti igény káros mellékhatások hangsúlyozásával való megalapozása mellett elsősorban menedzsment feladat olyan légkör megteremtése, ahol a kollegiális kapcsolatok fejlesztése átveszi a dohányzás, mint közösségteremtő funkció helyét.

Nővér

[Szocio-gazdasági- és egész­ségi állapot: halálozás és meg­betegedés]

DABES Meshik Alphonsus, PAPP Katalin

[Nincs olyan helyzet, amelyben az egyén társadalmi-gazdasági státusza hatalmas szerepet ne játszana az ő egészségi eredményeiben és a rendelkezésre bocsátott egészségügyi szolgáltatásban. A társadalmi-gazdasági helyzetet elsősorban az oktatás, a jövedelem és a foglalkozás határozza meg. A magasabb társadalmi-gazdasági státuszban élő embereknek több ismerete van az egészségről és egészség-magatartásról, és ezek meghatározzák az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét, elfogadhatóságát és megfizethetőségét. Arpey és mtsai (2017) leírták, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek nagyobb valószínűséggel rövidebb várható élethosszt élnek, és több krónikus betegségben szenvednek, összehasonlítva a magasabb társadalmi-gazdasági státuszban élőkkel. Ebben a tanulmányban szeretném elemezni a szocio-ökonómiai állapot és az egészségi állapot közötti kapcsolatot, figyelembe véve az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszban élők és magasabb társadalmi-gazdasági státuszban élő emberek halálozását és megbetegedését a jelenlegi irodalmi áttekintés segítségével. A tanulmány alapján egyértelműen megérthető, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzet és a magasabb társadalmi-gazdasági státuszban élő lakosság között egyértelműen különbözik az egészségi állapot. Ez az egészségi egyenlőtlenség a gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők közötti különbségek eredménye. Az egészségügyi egyenlőtlenségek elkerülhetőek és tisztességtelenek, mivel az egészségügy meghatározó tényezőinek, mint például az oktatás és/vagy a foglalkoztatás meghatározó tényezői a személyek társadalmi-gazdasági helyzetének. Ezért a magasabb és alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetben élők közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében egyenlő elosztásra és lehetőségre van szükség mindkét csoport számára az oktatás és a foglalkoztatás területén. . ]

Nővér

Szisztematikus áttekintés az Inkontinencia Asszociált Dermatitissel kapcsolatos ápolói ismeretekről

KÓSZÓ Lilla, NAGY Erika, PAPP Anita Tímea

Bevezetés: Az Inkontinencia Asszociált Dermatitis (IAD) az inkontinens betegek számának növekedésével egyre fontosabb témává válik. A legjelentősebb differenciáldiagnosztikai kihívás az elváltozás elkülönítése a kettes stádiumú nyomási fekélytől. Ez azért is lényeges kérdés, mert a két elváltozás megelőzése és kezelése is különbözik. Az optimális ápoláshoz tehát szükséges az ápolóknak helyesen elkülöníteni, hogy IAD-val vagy nyomási fekéllyel állnak szemben. Célkitűzések: Szisztematikus áttekintésünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogyan képesek az ápolók az IAD-t felismerni, mennyire képesek azt a nyomási fekélytől megkülönböztetni, valamint a témát milyen módon és milyen hatékonysággal lehetne oktatni a szakdolgozók számára. Módszer: A keresést a ’pressure ulcer’ és ’classification’ és ’nurse’ keresőszavak alapján a Pubmed, a Science Direct és a Web of Science adatbázisok felületén végeztük. Az IADra közvetlen keresés nem vezetett eredményre. A 2018 szeptemberéig megjelenő eredeti közleményeket vettük bele a kutatásunkba. A keresőszavainkra összesen 1268 cikket találtunk, melyekből a kizárási kritériumok alkalmazása után 7, a témával szorosan foglalkozó cikket elemeztünk. Eredmény: Az egyes kutatások eredményeiből súlyozott átlagot számolva az 4062 fős mintában 33,2% eredménnyel azonosították be helyesen az IAD-t a vizsgálati alanyok. Az oktatás tekintetében összesen 2132 ápoló részesült valamilyen féle edukációban, melyek előtt a pretesztek súlyozott átlaga 37% volt, amely 66%-ra változott meg a poszttesztekben. Következtetések: Az IAD és nyomási fekély elkülönítése problémát jelent az ápolóknak. Ugyanakkor a kutatások egyöntetűen bizonyítják, hogy jó eredményekkel oktatható területről van szó.

Nővér

A sérültellátás történeti áttekintése az ókortól a dél-szláv háborúig

HEGYI Péter hadnagy

Ápolástörténeti visszatekintések sorozatát olvashattuk a folyóirat számaiban. A sérült-, sebesültellátás katonai aspektusáról viszont kevés publikáció született eddig, ezért fontosnak tartottam, hogy bemutassam, hogyan változott, alakult ez a mára már medicinává vált szakterület és mi lehet a jelentősége a mai kor számára. Egészségügyi katonatisztként szeretném bemutatni a prehospitalis harctéri traumaellátás történeti mérföldköveit, kezdve az ókortól egészen a vietnámi és a dél-szláv háborúig.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A történelem ápolása - az ápolás történelme

BEZERÉDI Gábor

Az ápolás célja minden időben ugyanaz: a beteg ember egészségének visszaadása, segítség a betegség ideje alatt. Leletek bizonyítják, hogy már Krisztus előtt több ezer évvel is fontos szerepe volt az ápolásnak. Csonttörések, gyógyult koponya trepanáció és gyógyult ízületi betegségek fedezhetők fel a korai leleteken. Az állatvilágban a sérült fajtársak irányában mutatott segítő szándék csak az elefántoknál és a delfineknél nyilvánul meg annyiban, hogy körülveszik a szenvedőt. A többi állat hagyja elpusztulni sérült társait. A szerző ezen nemes tevékenység történetét taglalja és mutatja be a kezdeti időktől napjainkig, különös tekintettel a hazai történésekre.

Nővér

A jövő ápolója: a Z generáció munkaérték preferenciái

KISS Ibolya, PAPP Katalin

Az 1995 után született ápolók, valamint a különböző generációhoz tartozó ápolók munkaérték preferenciáinak feltárása. A Super-féle munkaérték preferencia kérdőívet fekvőbeteg ellátásban dolgozó, különböző végzettségű ápolók töltötték ki (N = 106). Elemzés során a ranghely meghatározásához az egyes értékkörök átlagát vettük alapul, valamint a szórás értéket is jelöltük. Az egyes generációhoz tartozó ápolók által preferált munkaértékek: Baby boom generációnál a hierarchia, fizikai környezet, anyagiak, az X generációnál az altruizmus, hierarchia, fizikai környezet, az Y generációnál az altruizmus, hierarchia, biztonság, míg a Z generációnál a hierarchia, altruizmus, társas kapcsolatok. A generációk között eltérést találtunk a preferált munkaértékek tekintetében, azonban generációs különbségek mellett generációs hasonlóságokat is felfedeztünk.

Hypertonia és Nephrologia

Hypertoniás sürgősségi állapotok és a hypertoniás krízis

FARSANG Csaba

A hipertenzív sürgősségi állapotok gyors felismerésével és körültekintő kezelésével jelentősen csökkenthető a definitív szervi szövődmények kialakulása és a mortalitás. A betegek hirtelen vérnyomás-emelkedésének leggyakoribb oka az előzőleg szedett rövid hatású antihipertenzív szerek kihagyása. Az életveszéllyel járó hypertoniás krízisben általában a gyors hatású parenteralis szerek választandók elsőként, míg a közvetlen életveszéllyel nem járó esetekben a per os terápia is hatásos és elégséges lehet. A kezelés során a cerebralis és coronariahipoperfúzió elkerülendő, ezért a vérnyomást csak fokozatosan és lassan szabad csökkenteni.

Nővér

[Ápolók kompetenciái a megelőző kardiológiai ellátásban]

IVANA Chloubová, VALÉRIE Tóthová

[Bevezetés: A csehországi ápolóképzés az Európai Unió ajánlásain alapszik, tiszteletben tartva az általános ápolók jövőbeni ismereteit és készségeit, amelyeket az alapvető kompetencia kritériumokban fogalmaztak meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések nemcsak számos fejlett országban, hanem a fejlődő országokban is a halálozás fő okai közé tartoznak. Hangsúlyt kell fektetni e betegségek megelőzésére, és az ápolóknak hatékony oktatást kell biztosítani az adott témában. Célok és módszerek: A cikk célja a rendelkezésre álló források eredményeinek bemutatása, amelyek az ápolóképzésre és az ebből eredő kompetenciákra összpontosítanak a kardiológia területén, valamint az ápolók egészségügyi oktatási tevékenységének leírása megelőző kardiológia területein a kiválasztott Európai országokban. A kutatáshoz a strukturált interjú módszereit használtuk. Eredmények: Az ápoló feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hogy a nyilvánosságot a befolyásolható kockázati tényezőkről oktassa, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulására, de az emberek életminőségére is. Fontos, hogy figyelmeztessék az embereket a saját kockázati magatartásuk változásaira, és motiválják őket a jobb életstílushoz vezető tevékenységekre. Következtetés: Megállapítható, hogy a megelőző kardiológiában dolgozó ápolók a korábbi tanulmányaik során szerzett kompetenciákat használják. A jelenlegi gyakorlat azonban a posztgraduális oktatásban a kompetenciák növelését igényli. ]

Nővér

A gyermeksürgősségi ellátás ápolói szintű triage tevékenységének specialitásai és kompetenciái

NAGY Gábor, PÁPAI Tibor

A sürgősségi betegellátó rendszer része a gyermeksürgősségi ellátás, melynek szervezése és működtetése ugyanolyan alapelvek és konszenzusok alapján kell történjen, mint a felnőtt betegek sürgősségi ellátása. A gyermekek életkori, anatómiai, élettani sajátosságai miatt az állapotfelmérés, a kategorizálás, a diagnosztika, a terápiás beavatkozások és az ápolási folyamat kivitelezése speciális ismereteket, készségeket és kompetenciákat igényel a felnőtt sürgősségi ellátáshoz képest. A publikációban ismertetésre kerül a hazai intrahospitális gyermeksürgősségi ellátás betegfelvételi és osztályozási folyamata az ápolói kompetenciák vonatkozásában.