Nővér

Krónikus veseelégtelenségben kialakuló lábproblémák okai és megelőzésének lehetőségei

KRIMMER-S. Tünde1

2013. OKTÓBER 30.

Nővér - 2013;26(05)

Krónikus veseelégtelen és főleg diabeteses hemodializált betegeknél a neuropathia miatt nő az alsóvégtagi szövődmények kockázata. A lábelváltozások korai felismerésével, a kockázati tényezők meghatározásával, és időben történő beavatkozással csökkenthető a fekélyek és amputációk prevalenciája. A szerző célja, hogy a szakirodalom áttekintésével ismeretet nyújtson a krónikus vesebetegeknél előforduló alsóvégtagi problémák felismerésében, és összefoglalja az amputációhoz vezető leggyakoribb tényezőket, a prevenció lehetőségeit. Irányt mutat a kockázati faktorok meghatározásában, röviden ismerteti a lábállapot felmérést, a betegedukáció alapelveit és lehetőségeit.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szent Margit kórház, Taraba István Művese Állomás

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A nagykállói romák egészségi állapota

ARATÓ Miklósné

A vizsgálat célja: A zárt közösségben élő roma kisebbség életmódbeli sajátosságainak és egészségi állapotának a felmérése. A szerző feltételezte, hogy a romák más attitűddel rendelkeznek a saját egészségükkel, és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatosan. Anyag és módszer: A Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórházban, 2012 májusában egyedülálló Véradási nap került megszervezésre a romák számára. A program keretében az orvosi vizsgálatok mellett kérdőíves felmérés történt. (N=100.) A szerző az adatok feldolgozását Microsoft Excel programmal, bemutatását leíró statisztika módszereivel végezte. Eredmények: A több mint 100 jelentkező közül 38-an adhattak vért. A válaszadók közül a nők körében a legnagyobb számban a 41-50 év közöttiek voltak (39%), a férfiak többsége 31-40 éves korosztály volt (28%). Alkoholt több mint a megkérdezettek fele (57%) fogyaszt rendszeresen vagy alkalomszerűen, és 47%-uk dohányzik. A megkérdezettek 39%-a minősíti rossznak saját egészségi állapotát, 35%-a megfelelőnek, 24%-a jónak tartja, és csupán 2%-a érzi kiválónak. A megkérdezettek 56%-a elégedett az egészségügyi ellátással annak ellenére, hogy majdnem felét már érte valamilyen megkülönböztetés ellátásuk alatt. Következtetés: A romák rossz egészségi állapota összefügg az alacsonyabb színvonalú életminőséggel, az alacsony iskolázottsággal, az alkoholfogyasztással, és a dohányzással. A romák ismerik a szűrővizsgálatokat, és fontosnak is tartják, sőt rendszeres véradók is vannak közöttük, de az irányukba történő felhívás nem hatásos. Többször éri a roma lakosságot hátrányos megkülönböztetés, mint a társadalom többi tagját. Az egészségügyi képzésekbe mindenképpen be kell emelni a romák iránti toleranciára való nevelést. Továbbá szükséges az egészségügyhöz fűződő szupportív viszony javítása, melynek az egyik lehetséges eszköze a romáknak az egészségügy törekvéseibe való bevonása.

Nővér

Vitaindító gondolatok a fájdalom csillapításának ápolói kompetenciájáról

IRINYI Tamás

Bármely szintű ápoló képzést megnézve mindig megjelenik, hogy az ápolási terv része a fájdalom menedzselése. Vajon a fájdalom csillapítása tényleg része az ápolási tervnek, vagy ez csak egy teljesen felesleges és értelmetlen pontja a tervnek?

Nővér

Traumán átesett gyermekekkel való munka hatása a gyermekápolókra

PÁLL Nikoletta, FÜLÖP Emőke

A vizsgálat célja: A traumán átesett gyermekeknél a pszichológiai szempontok figyelembe vétele az ápolás során alapvető fontosságú. Az ilyen esetekkel való találkozás az ápolóknál fokozott lelki megterhelést okozhat, aminek a feldolgozására gyakran nem kapnak szakmai segítséget, így jelentkezhetnek a másodlagos traumatizáció tünetei, amely egy idő után kiégéshez vezethet. A vizsgálat módszere: A szerzők öt kórház gyermeksebészeti (N=90) és kontrollcsoportként belgyógyászati osztályán (N=90) végeztek kérdőíves felmérést, gyermekápolók körében. Eredmények: Szignifikáns különbségeket találtak a két csoport között, miszerint a gyermektraumatológián dolgozó ápolók lelkileg megterhelőbbnek érzik munkájukat, fontosnak tartják a gyermekek lelkigondozását, és szeretnének egy állandó pszic-hológust az osztályra. Emellett magasabb számban találkoztak olyan esettel, amikor nem tudtak reagálni a gyermek lelki reakciójára, amely kihat a családi kapcsolataikra, emellett igényelnének továbbképzéseket és segítséget az esetek feldolgozásában. A másodlagos traumatizációt mérő skála értékekeinél is szignifikáns eltérés volt kimutatható. Következtetések: A gyermektraumatológiai osztályokon érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az ápolók érzelmi feldolgozására, a másodlagos traumatizáció tüneteinek felismerésére, és a megfelelő oktatásra.

Nővér

Az ápolási dokumentáció, a vezetésére fordított idő és az adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos ápolói attitűd függvényében

OLÁH Mónika

A vizsgálat célja: A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy az ápolási dokumentációval kapcsolatos törvényi szabályozás bevezetése óta az ezzel kapcsolatos előírásokat sikerült-e a gyakorlatba átültetni. További cél volt feltárni az ápolási dokumentáció hatékony alkalmazásának feltételrendszerét. A vizsgálat módszere: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 150 ápoló bevonásával kérdőíves felmérésre került sor, valamint áttekintésre került 200 lezárt ápolási dokumentáció. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt, a szerző a szignifikancia határ p<0,05-nél állapította meg. Eredmények: Az ápolási dokumentáció nem személyre szabottan készül (p<0,01) és az információ tartalma nem elegendő ahhoz, hogy következtetni lehessen belőle a beteg felvételkori állapotára és az állapotváltozásra az ápolás hatására. Az ápolási dokumentáció információ tartalma, illetve egyénre szabottsága nagymértékben függ az adminisztrációval kapcsolatos ápolói attitűdtől, az iskolai végzettségtől és az egészségügyben elöltött időtől. Következtetések: Az eredmények az ápolási dokumentációval kapcsolatos alapelvek konkrétabb meghatározásának, valamint a jelenlegi dokumentációs anyagok felülvizsgálatának és átalakításának szükségességét támasztják alá.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

[A D-vitamin-szint, az elektrofiziológiai tünetek és a fájdalom közötti összefüggés carpalis alagút szindróma esetén]

DEMIRYÜREK Enes Bekir, SENTÜRK Asli

[Cél - A tanulmány célja a carpalis alagút szindrómában (CTS) szenvedő betegek fájdalomszintje, elektrofiziológiai tüneteik és a D-vitamin-hiány közötti összefüggés vizsgálata. Betegek és módszerek - A vizsgálatba összesen 131, CTS-tünetektől szenvedő beteg került bevonásra, közülük 70 esetében volt kimutatható, míg 61 esetében nem állt fenn D-vitamin-hiány. A betegeket a demográfiai adatok és az elektrofiziológiai tünetek felhasználásával a D-vitamin-szintjük alapján két csoportra osztották (1-es csoport: D-vitamin-szint <20 ng/ml; 2-es csoport: D-vitamin-szint ≥20 ng/ml). A CTS-sel összefüggő fájdalom mértékének megállapításához a Boston carpalis alagút szindróma kérdőívet (Boston Carpal Tunnel Syndrome Questionnaire) használták. Eredmények - Habár az alacsony D-vitamin-szintű betegek esetében magas volt a CTS előfordulási aránya, nem lehetett statisztikailag szignifikáns mértékű összefüggést kimutatni az alacsony D-vitamin-szint, valamint a CTS frekvenciája és súlyossága között. Azonban a normális D-vitamin-szintű betegekkel összehasonlítva, a CTS által kiváltott fájdalom és funkcióvesztés aránya magasabb volt az alacsony D-vitamin-szintű betegek körében. Következtetés - Az alacsony D-vitamin-szint növelheti a CTS tüneteinek súlyosságát. A CTS-ben szenvedő betegek D-vitamin-hiányának kezelése hozzájárulhat a fájdalom és a mozgáskorlátozottság csökkentéséhez.]

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.

Nővér

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

BOGDÁNNÉ BASA Eszter, VAJDA Réka, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: felmérni a roma nők méhnyakrákkal, méhnyak-szűréssel kapcsolatos ismereteit. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a mintát a Nagyatád és vonzáskörzetében élő roma nők alkották (N=126). A saját szerkesztésű kérdőívben a hangsúlyt a méhnyak-szűréstől való távolmaradás okainak vizsgálatára és 20 kérdésből álló tudástesztre helyeztük. A statisztikai analízis során a leíró statisztikai módszerek mellett χc2-próbát, t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag életkora 37,45±12,05év. A megkérdezettek 26,2%-a még nem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A szűrővizsgálaton megjelent nők (n=91) átlagéletkora az első alkalommal 24,05±8,96 év. A méhnyak szűrésen való megjelenést, az utolsó szűrésen való részvétel időpontját, a gyakoriságot a szocio-demográfiai tényezők nem befolyásolják (p>0,05). A tudásteszt átlaga 31,4±3,93 pont. A tudásteszt tekintetében a szűrésen részt vett, illetve távolmaradók csoportja között nincs különbség (p>0,05). Következtetések: A részvételi hajlandóságát alapvetően meghatározza az ismeretek hiánya, melynek növelése elsődleges szempont a közösségben. Ennek elérésére a roma nők és leánygyermekeik körében szervezett ismeretterjesztő előadások és a védőnők bevonásával volna lehetőség.

Lege Artis Medicinae

A szívelégtelenség megelőzésének lehetőségei egy belgyógyász szemével

KIS János Tibor

A szívelégtelenség gyakorisága, fontossága miatt annak kezelésével, megelőzésével mindegyik klinikusnak foglalkoznia kell. A szerző összefoglalja azokat az életmódi és diétás tanácsokat, gyógyszerelési megfontolásokat melyeknek preventív hatásuk van a szívelégtelenség kezelésében.