Nővér

Innováció, avagy meg van a „csodaszer” a hazai egészségügy problémáira?!

GYÚRÓS Diána

2016. OKTÓBER 30.

Nővér - 2016;29(05)

A vizsgálat célja: Választ kapni arra, hogy milyen az intézeti szakdolgozók szemlélete, hozzáállása, a betegek igényei és az Intézet adta lehetőségek a klinikai farmakológiai vizsgálatok területén. Felmérni, hogy mennyire tájékozottak a szakdolgozók és a betegek a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen összefüggések vannak a klinikai vizsgálatokba való bekapcsolódás területén mindkét oldalról. Vizsgálati módszerek és minta: A kutatás leíró statisztikai módszerrel történt, jellemzően numerikus adatok gyűjtésével. Az adatgyűjtés végzését kérdőíves módszerrel valósítottam meg. A vizsgálat két irányból történt, a betegek és az egészségügyi szakemberek oldaláról megközelítve. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy leginkább az orvos - beteg közötti nexus, illetve betegségük kimenetele befolyásolja a betegeket döntésükben. A szakdolgozók 62,5%-t motiválná a vizsgálatokban való részvétel. Következtetések: A vizsgálatok, lehetőségek tárházát kínálják, mint tapasztalat szerzési lehetőség, fejlesztés alatt álló innovatív módszerek, technikák, valamint szakszerűen felépített és szervezett vizsgálati metodikák alkalmazása.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

HORVÁTHNÉ KÁNTOR Döniz Vivien

A vizsgálat célja: A kutatás célja a lakossági részvételt befolyásoló tényezők feltárása, és ennek ismeretében a szűrési részvétel emelkedését segítő javaslatok megfogalmazása. Anyag és módszer: A vizsgálat retrospektív, nem véletlenszerű mintavételi technikával, önkitöltős szerkesztett kérdőív segítségével történt, a kiválasztott győri háziorvosi rendelőkben megjelenő egyének körében (n=210). A statisztikai elemzésre SPSS program segítségével került sor, mely során leíró- és matematikai statisztikai módszerek kerültek alkalmazásra. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők 30 %-a férfi, 70 %-a nő volt. A válaszadók 50 %-a nem ismerte a kolorektális szűrőmódszereket, és összesen 30 %-a vett részt benne. A rákszűrésen történő részvétel elutasításának legfőbb okaként a panaszok hiányát, illetve a vizsgálattól való félelmet jelölték. A minta 94 %-a szerint önmaga, és a környezetében élő, hasonló korú személyek motiválhatóak a szűrésen történő részvételre. A felkínált szűrésre motiváló tényezők közül a leghasznosabbnak a háziorvosi adekvát tájékoztatást tartották. Következtetések: A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosok nem rendelkeznek elegendő információval a kolorektális karcinómáról, valamint a szűrővizsgálati módszerekről, illetve sok esetben téves információkkal vannak ellátva, amely oka az alacsony szűrővizsgálati látogatottságnak.

Nővér

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

NAGY Ivett Klára, ÖREG Zsolt

Vizsgálat célja: két nemzetközileg validált, hitelesített empátia-mérő skála - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) - összehasonlítása ápolók közötti empátia kutatás során. Vizsgálati módszer és minta: keresztmetszeti vizsgálat a két kvantitatív önkitöltős online-kérdőív, valamint saját készítésű szociodemográfiai adatokat felmérő kérdőív segítségével. A mintába összesen 101 fő különböző végzettségű, különböző életkorú és az egészségügy különböző területein, de Magyarországon dolgozó ápoló/ápolónő került. Ebből 91fő nő, és 10 férfi. Ebből 89 fő kórházi dolgozó, 7 fő rendelőben dolgozik, 1 mentős és 4 házi betegápoló. Eredmények: Az alkalmazott kérdőívek megbízhatósága a statisztikai elemzés alapján elfogadható (Cronbach’s  0,798 és 0,817). IRI eredményeiben a skálák kihasználásában megjelent a szakmai specifikum, a perspektíva felvétel esetében 11-28, míg a személyes distressz esetében 2-22 sávba szűkült be a mért érték (a teljes skála 0-28). Az egyes dimenziók átlagai, és szórásai (s): EC=19,4(s=4,26); PT= 18,5(s=4,26); FS=17,23(s=5,32) és PD=10,85(s=4,66). A JSPE skálán az átlag empátia szint 98,5, (a 20-140 értékű skálán), a szórás 14,425. A két kérdőív korrelációs kapcsolatára a kifejlesztők vizsgálatával azonos mértéket kaptunk, ezek a szakma specifikus dimenziókban emelkednek ki (r értékei EC=0,507, PT=0,447). A szociodemográfiai tényezőkkel kapcsolatban feltett hipotézisek nagy része nem került igazolásra. Összefüggés mutatkozott a nem és az IRI distressz dimenzió, valamint a JSPE empátia érték között a feltételezésnek megfelelően a nők javára. Ez a JSPE skálán elsősorban a perspektíva felvétel faktorban jelenik meg. A többlet munkaidővel nem volt kimutatható kapcsolat, de a magánszférában dolgozók empátiás törődése magasabb volt. A vallás, mint szociológiai jellemző az IRI fantázia skála dimenziójában jelent meg szignifikánsan nagyobb értékkel. A szükséglet kielégítésére vonatkozóan nem sikerült kapcsolatot kimutatni. Következtetés: A vizsgálat alapján a JSPE kérdőív alkalmazható a magyar viszonyok között is, az IRI mellett szakmai specifikus vonatkozásokban hangsúlyosabban mérheti és teheti összehasonlíthatóvá az empátia szintet. A nők vonatkozásában igazolásra került magasabb empatikus készségük, de a gyakorlati idő, végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők esetében ez további vizsgálatokat igényel, hatásukra a nemzetközi szakirodalom sem ad egyértelmű választ. De minden kutató egyöntetűen kiemeli az empátia készségének fontosságát a gyógyítás folyamatában, hatékonyságának növelésében, amit érdemes lehet a hazai továbbképzési rendszerben is figyelembe venni.

Nővér

A transzkulturális ápolástudomány alapjai

ČERVENÝ Martin

A publikáció a transzkulturális ápolás alapfogalmaival foglalkozik. Célja, hogy megismertesse és felhívja az ápolók figyelmét a transzkulturális ápolástan fontosságára, amelynek alapjait Dr. Madeleine Leininger (1925-2012) fektette le.

Nővér

Pediátriai rossz hírek közlése

NÉMETH Andrea, MÁTÉ Orsolya

A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakemberek rossz hír közlési attitűdjének és a közlés körülményeinek felmérése a gyermek fekvőbeteg gyógyintézetben. Anyag és módszer: Felderítő, kvantitatív, valamint keresztmetszeti vizsgálat, saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív felhasználásával orvosok és ápolók körében (n=109). Az elemzés során alkalmazott informatikai szoftver: SPSS 20.0. A szerzők leíró statisztikát, khí-négyzet próbát és ANOVA-t használtak (p<0,05). Függő változóknak tekintették a rossz hír közlésével szembeni elégedettséget, valamint a közlés körülményeit. Független változóként definiálták a demográfiai adatokat, kommunikációs képzésben/rossz hír közlési képzésben való jártasságot. Eredmények: A vizsgált intézmény egészségügyi szakemberei nem tudnak közlési protokollra támaszkodni, az igény azonban megfogalmazódik, tekintettel arra, hogy a válaszadók 65,1%-a szükségét érzi az iránymutatásnak. A megkérdezettek 56%-a semmilyen képzésben nem részesült a rossz hír közléssel kapcsolatosan. A szülők lelki támogatása tájékoztató anyagokkal (24,8%) és pszichológiai segítséggel (60,6%) történik. Következtetések: A gyermekgyógyászati intézményben szükségszerű lenne protokoll kidolgozása a rossz hírek közlésére és a kommunikációs képzések/tréningek megszervezése az érintettek számára.

Nővér

Szülésznői várandósgondozás Európában és Magyarországon

SZÖLLŐSI Katalin, KÖVI Rita, SZABÓ László

Vizsgálat célja: A szülésznői várandósgondozás gyakorlati megvalósulásának vizsgálata, továbbá a szülész-nőgyógyász és szülésznői szakma, illetve a várandósok véleményének feltárása az új várandósgondozási rendszerről. A várandósgondozás Európai Uniós rendszerének bemutatása ország-példák segítségével (Finnország, Anglia), illetve a magyar rendszer elhelyezése a nemzetközi gyakorlatban. Anyag, módszer: Kérdőíves módszer (50 szülésznő, 40 várandós) alkalmazása az új rendszer gyakorlati megvalósulásának vizsgálatára, illetve interjú (5 szülésznő, 5 szülész-nőgyógyász) a szakemberek véleményének feltárására. A nemzetközi gyakorlat megismerése finnországi tanulmányút, illetve irodalmi adatok alapján. Eredmények: A szülésznők 8%-a végezte az önálló várandósgondozást, 32%-uk a későbbiekben sem szerette volna végezni főként a rendszer átláthatatlansága, a megnövekedett felelősség és szakmai támogatás hiánya miatt. A szülész-nőgyó-gyászok elismerték a szülésznők szakmai tudását, tapasztalatlanságukat problémának érezték. A várandósok 75%-a szakorvosi várandósgondozást választott volna. Európában a szülésznők szerepvállalása jelentősebb a várandósgondozásban. Az unikumnak tekinthető magyar rendszer a 26/2014 EMMI rendelettel közeledett az Uniós gyakorlathoz. Következtetések: A megkérdezett szakemberek szerint az új rendszer gördülékeny működéséhez idő és szakmai támogatás szükséges.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

NAGY Ivett Klára, ÖREG Zsolt

Vizsgálat célja: két nemzetközileg validált, hitelesített empátia-mérő skála - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) - összehasonlítása ápolók közötti empátia kutatás során. Vizsgálati módszer és minta: keresztmetszeti vizsgálat a két kvantitatív önkitöltős online-kérdőív, valamint saját készítésű szociodemográfiai adatokat felmérő kérdőív segítségével. A mintába összesen 101 fő különböző végzettségű, különböző életkorú és az egészségügy különböző területein, de Magyarországon dolgozó ápoló/ápolónő került. Ebből 91fő nő, és 10 férfi. Ebből 89 fő kórházi dolgozó, 7 fő rendelőben dolgozik, 1 mentős és 4 házi betegápoló. Eredmények: Az alkalmazott kérdőívek megbízhatósága a statisztikai elemzés alapján elfogadható (Cronbach’s  0,798 és 0,817). IRI eredményeiben a skálák kihasználásában megjelent a szakmai specifikum, a perspektíva felvétel esetében 11-28, míg a személyes distressz esetében 2-22 sávba szűkült be a mért érték (a teljes skála 0-28). Az egyes dimenziók átlagai, és szórásai (s): EC=19,4(s=4,26); PT= 18,5(s=4,26); FS=17,23(s=5,32) és PD=10,85(s=4,66). A JSPE skálán az átlag empátia szint 98,5, (a 20-140 értékű skálán), a szórás 14,425. A két kérdőív korrelációs kapcsolatára a kifejlesztők vizsgálatával azonos mértéket kaptunk, ezek a szakma specifikus dimenziókban emelkednek ki (r értékei EC=0,507, PT=0,447). A szociodemográfiai tényezőkkel kapcsolatban feltett hipotézisek nagy része nem került igazolásra. Összefüggés mutatkozott a nem és az IRI distressz dimenzió, valamint a JSPE empátia érték között a feltételezésnek megfelelően a nők javára. Ez a JSPE skálán elsősorban a perspektíva felvétel faktorban jelenik meg. A többlet munkaidővel nem volt kimutatható kapcsolat, de a magánszférában dolgozók empátiás törődése magasabb volt. A vallás, mint szociológiai jellemző az IRI fantázia skála dimenziójában jelent meg szignifikánsan nagyobb értékkel. A szükséglet kielégítésére vonatkozóan nem sikerült kapcsolatot kimutatni. Következtetés: A vizsgálat alapján a JSPE kérdőív alkalmazható a magyar viszonyok között is, az IRI mellett szakmai specifikus vonatkozásokban hangsúlyosabban mérheti és teheti összehasonlíthatóvá az empátia szintet. A nők vonatkozásában igazolásra került magasabb empatikus készségük, de a gyakorlati idő, végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők esetében ez további vizsgálatokat igényel, hatásukra a nemzetközi szakirodalom sem ad egyértelmű választ. De minden kutató egyöntetűen kiemeli az empátia készségének fontosságát a gyógyítás folyamatában, hatékonyságának növelésében, amit érdemes lehet a hazai továbbképzési rendszerben is figyelembe venni.

Lege Artis Medicinae

Mitől válik a szülési fájdalom szenvedéssé? Az egyéni megküzdés módjai

RADOS Melinda, MÉSZÁROS Judit

BEVEZETÉS - A fájdalom nemcsak szenzoros, hanem érzelmi, motivációs és kognitív dimenziókkal is bír, ezért a nők vajúdás és szülés során megtapasztalt fájdalomélményének alakulásában döntő jelentőségűek szülési fájdalommal kapcsolatos prekoncepcióik. Értékes információkkal szolgál a fájdalom és szenvedés fogalmának megkülönböztetése. Célunk volt megvizsgálni a nők szülési fájdalmának és szenvedésének összefüggéseit, és azt, hogy az epiduralis analgesia milyen hatással van fájdalom-, stressz- és elégedettségítéleteikre. MINTA ÉS ḾÓDSZER - Vizsgálatunkban 342 nő vett részt, fájdalmukra a Numerikus Értékelő Skálával, szenvedésükre a rövidített Észlelt Stressz Skálával kérdeztünk rá, ezt követték az epiduralis analgesia adására, annak hatására és az elégedettségre vonatkozó kérdések. EREDMÉNYEK - A fájdalomérzet és az észlelt stressz között szoros pozitív összefüggést kaptunk (R=0,283, p<0,001); ezek emelkedésével az elégedettség csökkent (rendre R=-0,162 és R=-0,444, p<0,001). Az epiduralis érzéstelenítés nem hozott szignifikáns változást a fájdalom-, stressz- és elégedettségítéletekben. Az elégedettségre a legerősebb bejósló hatást a stressz mutatta (b=-0,534, p<0,001). K̈ÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján a szülési fájdalom csillapítására javasoljuk a különböző nem farmakológiai módszerek elterjedtebb alkalmazását. A szüléskísérők ítélkezésmentes, türelmes, bátorító attitűdje döntő jelentőségű a fájdalomtól való félelem és szenvedés oldásában.

Nővér

A nagykállói romák egészségi állapota

ARATÓ Miklósné

A vizsgálat célja: A zárt közösségben élő roma kisebbség életmódbeli sajátosságainak és egészségi állapotának a felmérése. A szerző feltételezte, hogy a romák más attitűddel rendelkeznek a saját egészségükkel, és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatosan. Anyag és módszer: A Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórházban, 2012 májusában egyedülálló Véradási nap került megszervezésre a romák számára. A program keretében az orvosi vizsgálatok mellett kérdőíves felmérés történt. (N=100.) A szerző az adatok feldolgozását Microsoft Excel programmal, bemutatását leíró statisztika módszereivel végezte. Eredmények: A több mint 100 jelentkező közül 38-an adhattak vért. A válaszadók közül a nők körében a legnagyobb számban a 41-50 év közöttiek voltak (39%), a férfiak többsége 31-40 éves korosztály volt (28%). Alkoholt több mint a megkérdezettek fele (57%) fogyaszt rendszeresen vagy alkalomszerűen, és 47%-uk dohányzik. A megkérdezettek 39%-a minősíti rossznak saját egészségi állapotát, 35%-a megfelelőnek, 24%-a jónak tartja, és csupán 2%-a érzi kiválónak. A megkérdezettek 56%-a elégedett az egészségügyi ellátással annak ellenére, hogy majdnem felét már érte valamilyen megkülönböztetés ellátásuk alatt. Következtetés: A romák rossz egészségi állapota összefügg az alacsonyabb színvonalú életminőséggel, az alacsony iskolázottsággal, az alkoholfogyasztással, és a dohányzással. A romák ismerik a szűrővizsgálatokat, és fontosnak is tartják, sőt rendszeres véradók is vannak közöttük, de az irányukba történő felhívás nem hatásos. Többször éri a roma lakosságot hátrányos megkülönböztetés, mint a társadalom többi tagját. Az egészségügyi képzésekbe mindenképpen be kell emelni a romák iránti toleranciára való nevelést. Továbbá szükséges az egészségügyhöz fűződő szupportív viszony javítása, melynek az egyik lehetséges eszköze a romáknak az egészségügy törekvéseibe való bevonása.

Lege Artis Medicinae

Kik a boldog orvosnők Magyarországon?

GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - Az orvosokkal foglalkozó széles körű nemzetközi kutatások legújabb vizsgálati területe a gyógyítók jóllétének és boldogságának alakulása. Magyarországon mindeddig ez a fajta „szemléletváltás” a kutatásokban még nem indult el. A jelen kutatásunkban ezért a hazai orvosnők pozitív életminőségének vizsgálatát tűztük ki célul. MINTA ÉS MÓDSZER - Kvantitatív, keresztmetszeti szociológiai vizsgálat (n=408). A pozitív életminőség mérésére a WHO Well-Being Index rövidített, magyar változatát használtuk. EREDMÉNYEK - Vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők jóllétének kulcsa az „idő” tényezőjében található. A WHO Well-Being Index alapján szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be azok az orvosnők, akik nyolc órát vagy kevesebbet dolgoztak (p=0,000), nem ügyeltek (p=0,042), napi egy óra „saját idővel” (szabadidővel) rendelkeztek (p=0,021), és elégedettek voltak a betegeikre jutó idő mennyiségével (p=0,005). A magasabb jóllétpontszám nem függött öszsze az életkorral, a családi állapottal, a gyerekszámmal és a választott szakkal. KÖVETKEZTETÉSEK - Hasonlóan a nemzetközi trendekhez, a jóllét a magyarországi orvosnők számára is szorosan összefügg a munkával és a munkával való elégedettséggel. Az „elégedett gyógyító” a hatékonyan működő egészségügyi rendszer kulcsa, így mind az elkövetkező vizsgálatoknak, mind a prevenciónak és intervenciónak fokozott figyelemmel kell kísérnie a gyógyítói jóllét alakulását és annak meghatározó tényezőit.