Nővér

Az ápoló szerepe a klinikai gyógyszerkutatásokban

NAGY Mónika Anita1

2016. JÚNIUS 30.

Nővér - 2016;29(03)

A vizsgálat célja: Felmérni az ápolók munkakörét, illetve feladatkörét a Magyarországon végzett klinikai gyógyszervizsgálatok kapcsán. Vizsgálati módszer és minta: A felmérés során önkitöltős kérdőív került kitöltésre a klinikai vizsgálati munkatársak körében. Az eredmények értékelése IBM SPSS 22.0 program felhasználásával, leíró statisztikai módszerekkel történt. Eredmények: A vizsgálat során megállapításra került, hogy a magyarországi ápolók többsége egy személyben látja el mind a vizsgálati koordinátor, mind a vizsgálati nővér feladatkörét. A klinikai vizsgálatok lebonyolítása során a beteg körüli teendőkben, illetve a papír alapú dokumentáció vezetésében vesznek részt. Az ápolók csökkent feladatkörének okaként 59 esetben az angol nyelv ismeretének hiányát jelölték meg. Következtetés: A klinikai vizsgálatok területén dolgozó ápolók feladatköre összetett, eleget tesznek a szakmai feladatoknak, illetve a dokumentációs kötelezettségeknek, azonban a nagyobb szakmai kihívásokat jelentő feladatok területén elmarad a szakirodalomban leírtaktól, ennek egyik legjelentősebb oka az angol nyelv ismeretének hiánya.

AFFILIÁCIÓK

  1. TaNa Med Kft Mosonmagyaróvár

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Tartós ellátást nyújtó intézményben élő, demenciában szenvedő idősek önellátási képességével kapcsolatos tényezők

KOVÁCS Éva, JÓNÁSNÉ SZTRUHÁR Izabella, KARÓCZI Csilla Kata, VASS Zsolt, FARKAS Lilla

A vizsgálat célja: Az időskori egészséget, és az életminőséget meghatározza a funkcionális függetlenség. Keresztmetszeti kutatásukban a szerzők azt vizsgálták, összefüggnek-e demens idősek önellátási képességével az idős funkcionális képességei (egyensúly, járásminőség, funkcionális mobilitás, kognitív képességek), az életkora, a tápláltsági állapota és a társbetegségek száma. Vizsgálati módszer és minta: A kutatásban 110 idős vett részt. A szerzők az önellátási képességet a Katz-indexszel, az egyensúlyt és a járásminőséget a Tinetti teszttel, a funkcionális mobilitást a Timed Up and Go teszttel mérték. A változók közti összefüggéseket Spearman-rho számításával elemezték. Eredmények: Az egyensúly (r=0,557), a járásminőség (r=0,515), a funkcionális mobilitás (r=-0,647) erős kapcsolatot mutatott az önellátási képességgel, azaz minél jobb az idős ember egyensúlya, járása és funkcionális mobilitása, annál magasabb az önellátási képessége. Az életkor, a tápláltsági állapot, a kognitív képesség, valamint a társbetegségek számának gyenge hatását tudtak kimutatni. Következtetés: Az eredmények azt mutatják, hogy a demens idősek funkcionális önállóságának megőrzése multidiszciplináris feladat: az ápoló és a gyógytornász együttműködve tudja a krónikus betegségeket kezelő orvos munkáját kiegészíteni.

Nővér

Az alvadásgátló kezelésben részesülő betegek edukációja

VARGA Miklós Józsefné

A vizsgálat célja: Az alvadásgátló kezelésben részesült betegek oktatásakor felmerülő hiányosságok feltárása. Vizsgálati módszer és minta: Személyes interjú strukturált kérdések alapján, az osztályon fekvő betegeknél, akik alvadásgátló gyógyszert szednek. A feldolgozás leíró statisztika módszerrel SPSS rendszer használatával készült. Eredmények: Az alvadásgátló gyógyszert szedő betegek tájékoztatása a gyógyszerről csak a kezelés kezdetén történik és akkor sem teljes körű. Következtetés: Az orális alvadásgátló oktatása és tájékoztatása nem megfelelő.

Nővér

A gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal felnőttek életminősége

VARGA Győrfi Krisztina, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, TÓTH Marianna, SZUNOMÁR Szilvia, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: A nem fertőzéses eredetű gyulladásos bélbetegségben szenvedő egyének száma az utóbbi években jelentős emelkedést mutat. Cél rávilágítani azokra a tényezőkre, amelyek negatívan befolyásolják a gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal felnőttek életminőségét. Vizsgálati módszerek és minta: A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat a PTE KK-ban 2014.07.15.-2014.12.31. között történt. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportba 18-46 év közötti Crohn - betegségben vagy Colitis ulcerosában szenvedő betegek kerültek. Az adatgyűjtés standard kérdőívek felhasználásával (Betegségteher Index, IBDQ, Coloplast életminőség kérdőív) és a demográfiai adatok kiegészítésével történt (N=103). Microsoft Excel 2013 program segítségével a leíró statisztika mellett kétmintás t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A Betegségteher Index átlagpontszáma 55,34±17,06, az alapbetegség és a szocio-demográfiai mutatók tükrében nem mutat szignifikáns különbséget (p>0,05). Az IBDQ átlagpontszáma 51,92 ±18,54, a lakóhely függvényében szignifikáns különbség található (p<0,001). Következtetés: A gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal felnőttek életminőségét javítani kell, törekedni kell a betegségterhük csökkentésére. Fontos a betegség multidiszciplináris kezelése.

Nővér

[Fizikai aktivitás a metabolikus szindróma elsődleges megelőzéseként]

MARTINEK Lukas, TOTHOVA Valérie, KOVAROVA Maria, DUSICKOVA Tereza, KIMMER David

[A metabolikus szindróma folyamatosan vitatott, hogy együtt a rákos megbetegedésekkel az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik a 21. században. Annak ellenére, hogy a metabolikus szindróma van a specifikus betegségek különböző mutatói mögött, az egészség nagyon kockázatos befolyásoló tényezőjeként kell értelmezni. Az életmódváltoztatás, különösen a mozgásszegény életmód csökkentése és a gyermekek, felnőttek és idősek mindennapi életébe a rendszeres fizikai aktivitás integrációja a megfelelő eszköz a metabolikus szindróma megelőzésének. Számos tanulmány kimutatta, hogy a növekvő fizikai mozgás hozzájárul a metabolikus szindróma mögött álló betegségek javításához. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság egészséges felnőtt lakossága mutatja a fizikai aktivitás és az elsődleges megelőzés iránti ellenszenvét és a témával foglalkozó szakértők és a politika nem kellő támogatását, mely miatt a másodlagos prevenció érvényesül a leginkább. Ezért elengedhetetlennek tartják a fizikai aktivitás több támogatását és a támogató programokat. Az is szükséges, hogy az oktatási formák is foglalkozzanak a fizikailag aktív életmóddal. ]

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

NAGY Ivett Klára, ÖREG Zsolt

Vizsgálat célja: két nemzetközileg validált, hitelesített empátia-mérő skála - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) - összehasonlítása ápolók közötti empátia kutatás során. Vizsgálati módszer és minta: keresztmetszeti vizsgálat a két kvantitatív önkitöltős online-kérdőív, valamint saját készítésű szociodemográfiai adatokat felmérő kérdőív segítségével. A mintába összesen 101 fő különböző végzettségű, különböző életkorú és az egészségügy különböző területein, de Magyarországon dolgozó ápoló/ápolónő került. Ebből 91fő nő, és 10 férfi. Ebből 89 fő kórházi dolgozó, 7 fő rendelőben dolgozik, 1 mentős és 4 házi betegápoló. Eredmények: Az alkalmazott kérdőívek megbízhatósága a statisztikai elemzés alapján elfogadható (Cronbach’s  0,798 és 0,817). IRI eredményeiben a skálák kihasználásában megjelent a szakmai specifikum, a perspektíva felvétel esetében 11-28, míg a személyes distressz esetében 2-22 sávba szűkült be a mért érték (a teljes skála 0-28). Az egyes dimenziók átlagai, és szórásai (s): EC=19,4(s=4,26); PT= 18,5(s=4,26); FS=17,23(s=5,32) és PD=10,85(s=4,66). A JSPE skálán az átlag empátia szint 98,5, (a 20-140 értékű skálán), a szórás 14,425. A két kérdőív korrelációs kapcsolatára a kifejlesztők vizsgálatával azonos mértéket kaptunk, ezek a szakma specifikus dimenziókban emelkednek ki (r értékei EC=0,507, PT=0,447). A szociodemográfiai tényezőkkel kapcsolatban feltett hipotézisek nagy része nem került igazolásra. Összefüggés mutatkozott a nem és az IRI distressz dimenzió, valamint a JSPE empátia érték között a feltételezésnek megfelelően a nők javára. Ez a JSPE skálán elsősorban a perspektíva felvétel faktorban jelenik meg. A többlet munkaidővel nem volt kimutatható kapcsolat, de a magánszférában dolgozók empátiás törődése magasabb volt. A vallás, mint szociológiai jellemző az IRI fantázia skála dimenziójában jelent meg szignifikánsan nagyobb értékkel. A szükséglet kielégítésére vonatkozóan nem sikerült kapcsolatot kimutatni. Következtetés: A vizsgálat alapján a JSPE kérdőív alkalmazható a magyar viszonyok között is, az IRI mellett szakmai specifikus vonatkozásokban hangsúlyosabban mérheti és teheti összehasonlíthatóvá az empátia szintet. A nők vonatkozásában igazolásra került magasabb empatikus készségük, de a gyakorlati idő, végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők esetében ez további vizsgálatokat igényel, hatásukra a nemzetközi szakirodalom sem ad egyértelmű választ. De minden kutató egyöntetűen kiemeli az empátia készségének fontosságát a gyógyítás folyamatában, hatékonyságának növelésében, amit érdemes lehet a hazai továbbképzési rendszerben is figyelembe venni.

Nővér

[King ápolási modell alkalmazása aritmiás betegek ellátásában]

CLOUBOVÁ Ivana, BULAVA Alan

[Célkitűzések: Megismertetni a King ápolási modell előnyeit az aritmiás betegek ellátásában. Megtudni, hogy ezeknek a betegeknek mennyire korlátozott a szaturációja szükségletükhöz képest, és melyek a legsúlyosabb korlátjaik az aritmiából adódóan. Módszer: A kutatás minőségi kutatás, félig strukturált interjúk alapján. Az aritmiás betegekkel folytatott interjú a King ápolási modell alapelveivel összhangban történt. Eredmény: 20 válaszadó volt, 13 férfi és 7 nő. Minden válaszadó elégedettségét fejezte ki az interjút készítőkkel. A válaszadók a szubjektív észlelt tüneteiket, pszichés állapotukat és érzelmeiket mondták el. Következtetések: Az aritmiás betegek szubjektíven észlelt életminőségének értékelése King ápolási modelljével lehetővé teszi az ápolók számára, hogy holisztikus szempontból láthassák a beteget és személyre szabott ellátást tervezzenek.]

Nővér

Mit csinál a triázs ápoló?

BALOGH Khernné Mariann

A sürgősségi betegellátó osztályok problémái az utóbbi időben előtérbe kerültek, főleg a várakozási idők, és a triázs tevékenység tekintetében. A társadalom számára még mindig nem teljesen világos, hogy mi is az a triázs rendszer, mire jó, és ki az a személy, aki alkalmazza a betegek osztályozását. Az ismerethiányból számtalan konfliktus és feszültség fakad az egészségügyi szolgáltatás folyamata során. Hazánkban a sürgősségi osztályok kiemelkedő szerepet töltenek be az egészségügyi ellátás terén. A megnövekedett betegbeáramlás globális probléma, emiatt a páciensek „ajtótól orvosig” ideje között különbséget kell tenni. Erre találták ki az úgynevezett osztályozó rendszert (triázs), amely során a tapasztalt szakképzett ápoló a beteg osztályra érkezését követően a lehető leggyorsabban felméri és értékeli a beteg állapotát, különböző kritériumok alapján. Közleményemben két eset összehasonlításán keresztül mutatom be a triázs tevékenység folyamatát, az osztályozó rendszer alkalmazását, azt, hogy mit is csinál a triázs ápoló.

Nővér

A cukorbetegség szövődményei a lábon, a diabéteszes lábsebek kezelése

RÉDLING Marianna

A diabéteszes láb szindróma, a diabéteszes betegek lábán kialakuló összetett patomechanizmusú tünet együttes, melynek szövődményei következtében (késedelmes kezelés esetén) a végtag amputációja válhat szükségessé. Diabéteszes betegek kb. 15%-ánál kell betegsége során lábseb kialakulásával számolni. A szerző bemutatja a diabéteszes láb szindróma kialakulásának hátterében álló diabéteszes kisér- és nagyér-szövődményeket, azok kimutatására szolgáló vizsgálatokat, a diabéteszes lábsebek jellegzetes klinikai megjelenési formáit és szövődményeit. Összefoglalásra kerülnek a diabéteszes lábsebek sikeres kezelésének legfontosabb elemei: belgyógyászati állapotok normalizálása; kóros nyomáspontok tehermentesítése; artériás keringés biztosítása; infekciókontroll; rendszeres és megfelelő mechanikus debridement; sebgyógyulás fázisának megfelelő sebkezelés; betegoktatás; recidíva megelőzés. A szerző kiemelt hangsúlyt fektet a szakápolók által végezhető szűrővizsgálatokra, kezelési módokra és betegoktatási feladatokra.

Nővér

A szupraglottikus légútbiztosítás elméleti és gyakorlati ismereteinek vizsgálata ápolók körében

SÓS András

A vizsgálat célja: A kutatás célja a jelenleg dolgozó ápolók szupraglottikus légútbiztosítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteiknek a felmérése végezettség és munkahely figyelembevételével. Anyag és módszer: A kutatás 2015. december 1. és 2016. március 15. között egy Pest megyei kórház több osztályán és mentésben dolgozó ápolók körében történt. A válaszadók (N=90) egy online kérdőívet önkéntesen és anonim módon tölthettek ki, az eredmények értékelése Microsoft Excel 2013 programmal történt. Eredmények: Az eszköz nélküli légútbiztosítási módszereket az OKJ ápolók 76%-ban, a szakápolók 74,4%-ban, és a BSc ápolók 78,3%-ban közel azonos eredménnyel zárva ismerték. Az eszközös légútbiztosítást az OKJ ápolók 60%-ban, a szakápolók 74,3%-ban, a BSc ápolók pedig 79,1%-ban ismerték. Mindkét esetben a mentőápolók érték el a legmagasabb, 90% feletti eredményt. Következtetés: Az eredményekből észrevehető, hogy a munkahely erősen, míg a végzettség kevésbé befolyásolja a szupraglottikus légútbiztosítás ismereteit.