Ápolói pályát választó hallgatók értékkutatása szakközépiskolában
KOVÁCSNÉ MELHER Marianna1
2015. FEBRUÁR 28.
Nővér - 2015;28(01)
KOVÁCSNÉ MELHER Marianna1
2015. FEBRUÁR 28.
Nővér - 2015;28(01)
A vizsgálat célja: Az Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ápoló tanulóinak értékrendszerének, a pályaválasztási indíttatásuknak, valamint a szociokulturális hátterüknek a felmérése. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás leíró jellegű, a minta elemszáma 169. (n=169) Az adatok összegzése Microsoft Office Excel 2007 program segítségével történt. Eredmények: A szülők iskolázottságának és foglalkozásuk hatásának nagyságát tekintve megállapítható, hogy szülők hatása érvényesül gyermekük iskolaválasztásánál. Minden vizsgált csoportban erős családi támogatás áll a hallgatók mögött. A legtöbb tanulót pályaválasztási döntésében az ápolói hivatás választásában az emberek segítésének a vágya motiválta. Az iskolai tanulmányok befejezése után pályát választók a pályaválasztása határozottabb, mint fiatalabb hallgató társaiké. Az ápolói hivatás legfontosabb értékeinek a szakmai tudás, felkészültség, felelősségteljesség és a pontosság bizonyult. Nem nyert bizonyítást az, hogy az ápolói pályához tartozó értékek az életkorral növekednek. Következtetések: A tanulók értékrendszerének megismerése nagyon fontos feladat, mivel a hallgatók a képzés során kapott és az otthonról hozott értékei meghatározóak az ápolási munkában.
Baloghy Mária, a magyarországi gyárgondozónő képzés alapítója, 120 évvel ezelőtt született Kassán. Jelen rövid tanulmány célja, hogy megemlékezzünk érdemeiről, amelyek halála óta eltelt hosszú évtizedek után is példaképül szolgálhatnak.
Vizsgálat célja: Felmérni, hogy CPR után a cerebrális neurológiai károsodás kialakulásának megelőzésében mekkora jelentőséggel bír a TH (terápiás hypotermia) alkalmazása. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív, kvantitatív jellegű kutatás, keresztmetszeti, nem véletlenszerű mintavétel. A kutatás orvosi-, és ápolói dokumentációelemzéssel történt, direkt adatgyűjtéssel. Megyei kórház intenzív osztályára PLS miatt felvett betegek száma a vizsgált két évben (n= 68). 2005-ben, TH-ban nem részesülő betegek száma (n= 28) és 2010-ben TH-ban részesültek (= 29) és 2010-ben TH-ban nem részesült betegek száma (n= 11). Eredmények: A két betegcsoport kutatási eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a 2010-ben TH-ban részesült betegek nem szignifikáns különbséggel, de jobb neurológiai funkcióval kerültek el az intenzív osztályról. A teljes testhűtéssel végzett PLS hatékonyabbnak bizonyult, az agyszövet hypoxiás károsodásának csökkenése által, amely következtében jobb neurológiai kimenetel várható. Következtetés: A TH alkalmazására minden olyan CPR követően szükség van, ahol a spontán keringés visszatérése után is eszméletlen a beteg. Az intenzív osztályon a mindennapi gyakorlatban, evidencia szinten kell alkalmazni a TH-t. Minden ápolónak ismernie kell a hűtési technikákat, az eszközös lehetőségek kihasználásával. A TH gyakorlatban történő alkalmazása, mielőbbi megkezdése az ápolók ezen irányú ismereteinek bővítésével, magasabb anyagi támogatással, az eszközös lehetőségek bővítése által hatékonyabban végezhető.
A vizsgálat célja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény által biztosított betegjogokkal kapcsolatos ismeretek felmérése a gondozók és ápolók körében. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás során kérdőíves adatgyűjtés, dokumentumelemzés, és statisztikai módszerek lettek alkalmazva. A vizsgálat 2013 decemberében és 2014 januárjában történt. A mintát a Fővárosi Idősek Otthonának gödöllői intézményének gondozói és ápolói adták. A dokumentum-elemzésben a házirend került áttekintésre. A szerző a kérdőív segítségével összegyűjtött adatokat az SPSS 22 statisztikai program segítségével elemezte. Leíró statisztikai módszereket és a változók kapcsolatának vizsgálatára khi-négyzet próbát alkalmazta. Eredmények: A gondozók és az ápolók ismeretei hiányosak a betegjogok területén. A szociális törvény által biztosított jogokat jobban ismerik, mivel a dolgozók többsége már régóta dolgozik a szociális szférában, és a szociális törvény által biztosított jogokat a munkájuk során folyamatosan sajátították el. Következtetés: Mivel a betegjogokat nem tudták iskolában elsajátítani, ezért az otthonban kell biztosítani a dolgozók számára, hogy ezeket a hiányosságokat be tudják pótolni.
A vizsgálat célja: A vizsgálat során, célom a gödöllői szociális intézményekben dolgozó gondozók, és ápolók pályaválasztási motivációinak, presztízsének, és az életben legfontosabb értékeinek megismerése. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás leíró jellegű, a minta elemszáma (n=81). Az adatok összegzése Microsoft Office Excel 2007 program segítségével történt. Eredmények: A kutatásban részt vevő dolgozók kifejezetten alacsony presztízsűnek ítélték a hivatásukat, ennek ellenére ismét ezt a foglalkozást választanák, ha újra dönthetnének. Az életben legfontosabb értéknek az egészséget, a családot, a barátokat, és a szeretetet tartják a segítő hivatást gyakorló szakemberek. Következtetések: Az általam megkérdezett ápolók és gondozók, a hivatás alacsony presztízsére tekintettel is sikeresnek ítélik a pályaválasztásukat, és szeretik a munkájukat. A dolgozók értékrendjének megismerése fontos feladat, mert ezek az értékek határozzák meg az általuk elvégzett munka minőségét.
A BSc ápoló szakirányú képzésbe bekerülők sajátos értékekkel, értékrendszerekkel rendelkeznek. Az értékeket úgy közelíthetjük meg, ha arra a kérdésre válaszolunk, hogy mi értékes számunkra. Az értékek a szocializációval, az emberi kölcsönhatások során épülnek be a személyiségbe. A segítő foglalkozást választók sajátos értékpreferenciákkal rendelkeznek, melyek a pálya sikerességét előre jelzik. A szerző a társadalmi értékeket, a segítő foglalkozáshoz szükséges értékeket és az ápoló hallgatók értékeit tárgyalja, összefoglalva a témához kapcsolódó főbb szakmai közleményeket, kutatási eredményeket.
Hypertonia és Nephrologia
Mintegy 100 éve tudott, hogy a tartósan magasabb vérnyomás (hypertonia) a vezető halálokot jelentő cardiovascularis betegségek, például a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, a vese- és a szembetegségek legjelentősebb kockázati tényezője. Sajnos a hypertoniának egyik jellemzője, hogy sokáig észrevétlen marad, mindaddig, amíg már kialakult egy vagy több szerv károsodása. Ezért nagyon fontos, hogy a szisztémás vérnyomást időről időre ellenőrizzük, elsősorban 45 éves kor felett. A magas vérnyomás elterjedtsége több mint 35% a magyarországi populációban. Újabb adatok felhívták a figyelmet arra, hogy a hypertonia megjelenhet fiatalabb korban is, bár kisebb gyakorisággal. Vizs - gálatainkat a 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) nemzetközi kampány ke - retein belül végeztük, amely a magasvérnyomás-betegségre és a populációs szintű, szisztematikus szűrés hiányára hívja fel a figyelmet. Feltételeztük, hogy a fiatal, látszólag egészséges egyetemi hallgatók körében is kialakulhat magas vér nyo más. A vizsgálatokat a Testnevelési Egyetem hallgatói körében végeztük el (n = 33; 25 férfi, 8 nő). Az átlagéletkor 24,3 év volt (20–34 év). A vérnyomás mérésére egy automata vérnyomásmérőt (Omron MIT5) használtunk az egyének felkarjára helyezve, az irányelvekben rögzítetteknek megfelelően, nyugodt környezetben, ülő helyzetben. A méréseket háromszor megismételtük egyperces időközönként, és a három mérés átlagát statisztikailag elemeztük. Az egyetemista populációban a következő vérnyomásértékeket (átlag ± SEM, három mérés átlagértékeiből) mértük: szisztolés 121,9 ± 14,4 Hgmm, diasztolés 75,1 ± 9,1 Hgmm, átlag 90,7 ± 10,9 Hgmm, míg a pulzusnyomás: 46,8 ± 5,3 Hgmm volt. Bár az átlagvérnyomások a normális tartományba estek, egyes egyéneknél magasabb értékeket is találtunk. A szisztolés vérnyomás 33%-a esett az emelkedett-normális vérnyomás, illetve az 1. fokozatú hypertonia tartományába. Ezek az adatok megerősítették azt a feltételezésünket, miszerint magas vérnyomás jelentkezhet fiatalkorban is, annak ellenére, hogy a vizsgált popu - láció tagjai rendszeresen sportolnak, ami egy fontos megelőző tényező a cardiovascularis betegségek kialakulásában. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a vér nyo - más rendszeres mérésének fontosságát fiatalkorban is, ami csökkentheti a magas vérnyomás globális elterjedtségét, és megelőzheti számos szív- és érrendszeri betegség kialakulását, beleértve az agyvérzést, szívrohamot, veseelégtelenséget és mentális leépülést.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás