A festékes anyajegyek veszélyei
ZITÁS Éva, MÉSZÁROS Judit
2016. ÁPRILIS 30.
Nővér - 2016;29(02)
Kitekintés
ZITÁS Éva, MÉSZÁROS Judit
2016. ÁPRILIS 30.
Nővér - 2016;29(02)
Kitekintés
A festékes anyajegyek a bőr leggyakoribb fejlődési rendellenességei, melyek általában nem okoznak problémát. Előfordul azonban, hogy némelyik rosszindulatú daganattá, melanoma malignummá alakul. A malignizációnak észrevehető bevezető tünetei vannak, amelyek időben történő felismerése és a megváltozott anyajegy szakszerű eltávolítása megmentheti a beteg életét. E tüneteket, valamint az anyajegyek eltávolításával kapcsolatos állásfoglalást részletezi a cikk.
Az ápolói hivatás elméleti és gyakorlati összetevőkből álló komplex tevékenység, amelyben a szakmai ismeret az empátia, az etika, és kommunikáció mellett szükséges a modern technikai, műszaki ismeret, és manuális készség. A tudásátadás hagyományos módszerei, egyre kevésbé képesek kiszolgálni a megváltozott munkaerő-piaci igényeket. Az ápolók képzési rendszere ezekre a kihívásokra válaszolva az igényekhez alkalmazkodva megváltozott, illetve folyamatosan változik. A korszerű oktatás céljának középpontjába a képességek, készségek kialakítása, illetve ezek elsajátítását leginkább segítő szimulációs oktatás került. A szerző szeretné felhívni a figyelmet a megszerzett ápolói kompetenciák fenntartásának és fejlesztésének fontosságára, lehetőségeire valamint az ápolói kompetenciák szabályozatlanságára és felülvizsgálatának jelentőségére. Kulcsszavak: gyakorlati készségfejlesztés, kompetencia fenntartás, ápolói hatáskör
A vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni a betegség diagnosztizálásának körülményeit, a tájékoztatás és a szakemberekkel való kommunikáció mértékét, a sztómaterápiára való felkészítés módját. Vizsgálati módszer és minta: Az adatfelvétel 2015. október-december hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel, amit colorectalis carcinomában szenvedő betegek közösségi oldalain helyeztünk el, valamint sebészeti osztályon osztottunk ki (N=114). Az adatelemzés SPSS 22.0 program segítségével készült, Khi2-, Mann-Whitney-, Kruskal-Wallis-teszt alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: A válaszadók 81,6%-a soha nem járt vastagbél-szűrésen. A székrekedés nőknél gyakrabban (p=0,045) fordult elő figyelmeztető tünetként. Azok, akik orvostól vagy orvostól és ápolótól is kapnak tájékoztatást az onkológiai terápiával kapcsolatban, elégedettebbek az információval mint azok, akik csak az egyik személytől kapnak tájékoztatást (p<0,001). Teljes mértékben azok képesek ellátni sztómájukat, akiket igény szerint keresett fel a sztómaterápiás nővér (p=0,035). Következtetések: A több szakembertől kapott műtéti tájékoztatás segíti a félelmek kibeszélését. A sztómaterápiás ápolóval való igény szerinti találkozást kellene preferálni a sztómával rendelkező betegek esetében.
A vizsgálat célja: Képet kapni a mélyen infiltráló endometriosis betegség perioperatív változásainak az életminőségre és a szexualitásra gyakorolt hatásairól. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív, részben longitudinális vizsgálattal, műtéti beavatkozást követően dokumentumelemzést (n=61), és egyénileg szerkesztett kérdőív feldolgozást végeztünk standard elemek felhasználásával. Az életminőség mérésére a 15D, a szexualitás mérésére az MFSQ standardizált kérdőívet használtuk fel (n=44). SPSS 22 verzió segítségével relatív és abszolút gyakoriság, átlag, szórás, kétmintás t-próba, χ2- próba, korreláció valamint egyutas variancia analízis számítása történt (p<0,05). Eredmények: A páciensek 73,8%-nál minimum 3 szerv endometriosis érintettséget, 82,5%-ban laparoscopos műtéti beavatkozással távolítottak el. Az ápolási idő, szövődmények vonatkozásában emelkedő tendenciát mutat (p<0,001). A mintát vitalitás és a szexuális kapcsolatokban 40,9%-ban, panaszmentesség, a szexuális partner és az elégedettség (r=0,442, p=0,003), valamint az orgazmus és a szexuális partner között (r=0,518, p<0,001) közepes korrelációs kapcsolat jellemzi. Következtetések: A műtéti megoldás hatékony a DIE kezelésében, de összefüggés nem mutatható ki a szexuális elégedettség pozitív megítélésével.
Klinikai Onkológia
Az „Education Section” egyik nagy érdeklődésre számot tartó szekciója a DDR: the DNA response revolution volt (1). A korszerű új generációs teljesgenom-szekvenálások révén nemcsak a daganatok „driver” génjeiről kapunk információt, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a karcinogenezis szempontjából alapvető etiológiai faktorokat is azonosítsuk, mivel ezek ott hagyják újlenyomataikat az emberi genomban (lásd például az UV- vagy a dohányzásindukált báziscseréket). Ebből a szempontból fontos megfi gyelés az, hogy a tüdőrákokban egyértelműen azonosítható az arzén okozta génhibatípus elsősorban a nemdohányzókban.
Klinikai Onkológia
Az agyi áttétek rendkívül rossz prognózisúak. A kezelés első vonalát a sebészi és a sugárterápia jelenti, a szisztémás, azaz gyógyszeres kezeléssel eddig csekély eredményeket lehetett elérni. A tapasztalatok azonban gyűlnek: a normális sejtek a daganatsejtekkel együttműködésben hozzájárulnak azok letelepedéséhez, metasztázisok keletkezéséhez; a primer tumor és metasztázisainak molekuláris profi lja eltérő lehet, amely lényegesen befolyásolhatja a kezelési stratégiát; az érellátás típusa változhat a metasztázis növekedése során. Fontos lenne egyrészt a különböző terápiás lehetőségek kombinációjának optimalizálása és olyan markerek alkalmazása, amelyek jelezni tudják a metasztatizálás esélyét.
Klinikai Onkológia
A melanoma gyakorisága napjainkban is növekszik, és bár többségben van a felismert daganatok között a vékony tumorvastagsággal jellemezhető melanoma, a metasztatikus esetek száma is nő. Metasztatikus és/vagy irreszekábilis melanoma szisztémás kezelésére napjainkban a molekuláris patológiai vizsgálati lelet függvényében célzott molekuláris gátlók vagy immunterápia első vonalban választhatók. A célzott gyógyszeres kezelés gyorsan kialakuló tumortömeg-csökkenést eredményez az esetek nagy részében, de a gyógyszer-rezisztencia miatt nagyarányú a hatásvesztés is. Célzott molekuláris inhibitorok és immunterápia megfelelő sorrendben történő alkalmazásától és/vagy kombinálásától a metasztatikus betegség prognózisának további javulása várható.
Lege Artis Medicinae
A European Dermatology Forum (EDF), a European Association of Dermato- Oncology (EADO) és a European Organization of Research and Treatment of Cancer (EORTC) több szakma összefogásával, szakértői panelek konszenzusa alapján 2012. október elején fektette le azokat az irányelveket, amelyek meghatározzák a melanoma diagnosztikáját, kezelését, valamint a betegek gondozásának, ellenőrzésének menetét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás