Magyar Radiológia

Vérzést okozó gastrointestinalis stromalis tumor a vékonybélben

TAMÁS Krisztina, KIRÁLY Ágnes, KALMÁR Katalin, WENINGER Csaba, TORNÓCZKY Tamás

2005. JÚNIUS 10.

Magyar Radiológia - 2005;79(03)

BEVEZETÉS - A vékonybél daganatos megbetegedése, különösen a gastrointestinalis stromalis tumor, ritka betegség, diagnosztizálása nem könnyű. ESETISMERTETÉS - A szerzők haematemesis és melaena miatt vizsgáltak egy 71 éves nőbeteget. A vérzés hátterében endoszkópiával és hasi CT-vizsgálattal a vékonybélben elhelyezkedő daganatot diagnosztizáltak, amely szövettani vizsgálattal gastrointestinalis stromalis tumornak bizonyult. Az eset kapcsán áttekintik a tumor jellemzőit a szakirodalom felhasználásával. KÖVETKEZTETÉS - A gastrointestinalis stromalis tumorok diagnosztikájában fontos szerepük van a radiológiai képalkotó eljárásoknak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Lélek Imre-emlékülés VII. Ultrahang és Modern Képalkotó Diagnosztikai Konferencia, továbbképzés Hévíz, 2005. április 28-30.

FARBAKY Zsófia

Hetedik alkalommal került megrendezésre Hévízen a Lélek Imre-emlékülés, amelynek idén közel 350, regisztrált résztvevője volt. Nagy Gyöngyi főorvos asszony és munkatársai, a Zala Megyei Kórház Radiológia Osztályának dolgozói, valamint a tudományos és szervezőbizottság az elmúlt hat üléshez hasonlóan szakmailag nagyon értékes és változatos programot állítottak öszsze.

Magyar Radiológia

A pécsi Radiológiai Klinika múltja, jelene és jövője

BATTYÁNY István

A pécsi radiológia története 1923-ban az Erzsébet Tudományi Egyetem Orvosi Karának megalakulásával kezdődött, Róhrer László professzor vezetésével. Róhrer professzor 1937-ben bekövetkezett halála után az intézet dr. Megay László vezetésével csak egy évig maradt fenn, és a röntgenlaboratóriumok decentralizáltan működtek tovább.

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületének közgyűlése 2005. április 9.

FEHÉR Lászlóné

AMagyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete 2005. április 9-én tartotta tisztújító közgyűlését. Az elnöki poszton a tagság megerősítette tisztségében Lukovich Tamásnét, eddigi elnököt. A korábbi vezetőségből is többen elnyerték újabb négy évre a tagság bizalmát, de öt új vezetőségi tagot is üdvözölhetünk sorainkban.

Magyar Radiológia

A mellkasi spirál-CT-vizsgálat és tüdőszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában

WENINGER Csaba, BODROGI Gabriella, BOROS Szilvia, SCHMIDT Erzsébet, UDVAROS Eszter, ZÁMBÓ Katalin

BEVEZETÉS - A tüdőembolia gyakori betegség, nem ritka a késői diagnózis vagy a kórisme elmaradása. A spirál-CTvizsgálatot napjainkban gyakran alkalmazzák tüdőembolia kimutatására. A szerzők célja a mellkasi spirál-CT-vizsgálat és a tüdőszcintigráfia eredményének összehasonlítása volt. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Egy év alatt 49 betegnél végeztek tüdőembolia gyanúja miatt mellkas-CT-vizsgálatot, közülük 30 esetben tüdőszcintigráfia is történt. EREDMÉNYEK - A 30 esetből 21 esetben egyezett meg a két módszer (13/21 esetben mindkét módszer igazolta a tüdőemboliát, nyolc esetben negatív vizsgálati lelet született). A fennmaradó kilenc esetben eltérés volt a két módszer eredménye között. KÖVETKEZTETÉSEK - A spirál-CT-vizsgálattal gyorsan, a beteget kevéssé terhelően lehet kimutatni a centrális pulmonalis artériákban lévő embolust, nem friss esetben a kis infarktusokat. A perfúziós tüdőszcintigráfia negatív eredménye kizárja a pulmonalis embolia fennállását. Ha a vizsgálat pozitív, más diagnosztikai módszerek szükségesek az embolia bizonyítására (például mellkas-röntgenvizsgálat, ventilációs/inhalációs szcintigráfia). Mivel a tüdőszcintigráfia olcsó, könnyen kivitelezhető, sugárterhelése alacsony, szűrőmódszerként fontos szerepe van.

Magyar Radiológia

A radiosztereometria alkalmazása

SZÉKELY Miklós

Tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia folyóiratban (2005. február) megjelent „Az ortopédiai gyakorlatban használt radiosztereometriai analízis alapja és módszerei” című közleményt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Gyomorvérzés kapcsán igazolt primer májamyloidosis

STOGICZA Ágnes, GRABER Hedvig, SKALICZKI József, NÁDOR Katalin, MAGYAR Tamás

BEVEZETÉS - Az amyloidosisnak a korai stádiumban nincsenek típusos klinikai jelei; felhívhatja rá a figyelmet a fogyás, a máj megnagyobbodása, az emelkedett alkalikusfoszfatáz-érték, még a többi májfunkciós érték változatlansága mellett is. ESETISMERTETÉS - Súlyos gastrointestinalis vérzést követően került a 66 éves nőbeteg a kórházi osztályra. A gasztroszkópia során ulcus igazolódott. A felvételt megelőző időszakban 20 kg-ot fogyott; fizikális vizsgálata során hepatomegaliát észleltek. Laboratóriumi vizsgálatai közül kiemelendő az emelkedett alkalikusfoszfatáz-érték. Mindezek alapján tumoros betegséget valószínűsítettek; körülírt térfoglaló folyamat jelenlétét a képalkotó vizsgálatok nem erősítették meg. A májbiopszia hisztológiai vizsgálata alapján amyloidosis igazolódott. A beteg - rapid progressziót követően - gastrointestinalis vérzés következtében exitált. KÖVETKEZTETÉSEK - Jelenleg az amyloidosis gyógyítására még nem áll rendelkezésre általánosan elfogadott, jól bevált terápiás protokoll. Előrelépést jelent, hogy a legújabb irodalomban már beszámoltak májtranszplantáció, illetve őssejt- transzplantáció utáni gyógyulásról.

Ideggyógyászati Szemle

Koponyacsont-laesiók komputertomográfiás vizsgálata és paleoradiológiai aspektusai

ZÁDORI Péter, BAJZIK Gábor, BÍRÓ Gergely, LELOVICS Zsuzsanna, BALASSA Tímea, BERNERT Zsolt, ÉVINGER Sándor, HAJDU Tamás, MARCSIK Antónia, MOLNÁR Erika, ŐSZ Brigitta, PÁLFI György, WOLFF Katalin, REPA Imre

Célkitűzés - A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben zajló multidiszciplináris, paleoradiológiai kutatások lehetséges neurológiai vonatkozású vizsgálatainak - a vizsgálati metodikától a 3D nyomtatásig - bemutatása abból a célból, hogy a szerzők felhívják a figyelmet néhány patológiai állapot történeti hátterére és klinikai aspektusára. Módszerek - A szerzők három különböző CT-berendezésre dolgozták ki vizsgálati protokolljukat. A leletek feldolgozása során 26 esetben találtak agykoponyacsontot érintő laesiót, ezek közül négy olyan esetet mutatnak be, melyek feltételezhetően központi idegrendszeri érintettséggel is járhattak. Az eseteken keresztül ismertetik a vizsgálatok paramétereit és a másodlagos képi rekonstrukciók lehetőségeit (többsíkú rekonstrukció, maximum intenzitás projekció, háromdimenziós térfogati ábrázolás). Eredmények - A 15. századból származó szifilisz okozta koponyacsont-laesióval a szerzők napjainkban vélhetően ritkán jelentkező állapotot mutatnak be. A vaskorból származó koponyaalapi törés CT-felvételein a gyógyulás jeleit sikerült igazolni. A szerzők a craniofacialis osteosarcoma esetében noninvazív módon igazolták annak lokális terjedését, direkt intracranialis propagációját. Az unilateralis koronavarrat synostosis ismertetése kapcsán bemutatják a 3D VRT-rekonstrukciók alkalmazásának új lehetőségeit.

Lege Artis Medicinae

Thrombocytagátlás acetilszalicilsavval - Cardiovascularis indikációk és vérzéses szövődmények

KISS Nóra, KISS Róbert Gábor

Az acetilszalicilsav hatékonyan gátolja a thrombocyták aktiválódását, így alapszere a nagy cardiovascularis kockázatú betegek antithromboticus terápiájának. A thrombocyták reaktivitásának csökkenését a COX-1 izoenzim irreverzíbilis gátlásával éri el. A megfelelő dózis kiválasztása azonban ma még mindig nem könnyű feladat. Tekintve, hogy a gyógyszer világszerte széles körben elterjedt és használt, a vérzéses mellékhatások kialakulásával is gyakran találkozhatunk. Nagyobb dózisok (300 mg) alkalmazásával az acetilszalicilsav hatékonysága nem nő, azonban emelkedik az acetilszalicilsav által indukált vérzéses mellékhatások kialakulásának kockázata. Ezért érdemes az akut atherothrombosis szakaszának lezajlása után a dózist - pontosan a mellékhatások elkerülésére - a még hatékony minimálisra lecsökkenteni, amely 75-150 mg naponta. Az acetilszalicilsav hatékonysága egyénileg különböző, fontos lenne emiatt kiszűrni azokat a betegeket, akik esetében a szer csökkent hatékonyságú. Az acetilszalicilsav-rezisztencia kimutatása azonban jelenleg még megoldandó probléma, egyelőre nem áll rendelkezésünkre megfelelő módszer. A megfelelő hatékonyság és a mellékhatások elkerülése közötti egyensúly eléréséhez fontos az acetilszalicilsav indikációs területének ismerete. A 2009-es cardiovascularis terápiás konszenzuskonferencia ajánlása szerint csak olyan férfiak esetében alkalmazzunk acetilszalicilsavat primer prevencióban, akiknek nagy a cardiovascularis kockázata, gastrointestinalis vérzést még nem szenvedtek el, hypertoniájuk kontrollált. Szekunder prevencióban pedig cardiovascularis betegség diagnózisa után minden esetben indokolt az alkalmazása kis dózisban (75-150 mg/ nap) élethosszig mindkét nemben.

Magyar Radiológia

Pancreastumor téves diagnózisa

BAGI Róbert, SZABÓ Tünde, DIBUZ Margit, MONOKI Erzsébet

BEVEZETÉS - A gastrointestinalis stromalis tumorok igen ritkán fordulnak elő, és felismerésük nem könnyű. ESETISMERTETÉS - A szerzők 75 éves férfi betegnél differenciáldiagnosztikai nehézséget okozó, pancreasfej rosszindulatú daganatát utánzó, duodenalis stromalis tumor esetét ismertetik. Az eset kapcsán röviden áttekintik e tumorfajta jellegzetességeit. KÖVETKEZTETÉS - A duodenalis stromatumor diagnosztikájában a képalkotó vizsgálatok szerepe másodlagos. A helyes diagnózist csak immunhisztokémiai, esetleg elektronmikroszkópos vizsgálattal lehet megállapítani.

Magyar Radiológia

Xanthogranulomatosus cholecystitis

BERÉNYI Zsolt, MORVAY Zita, PALKÓ András

BEVEZETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitis az epehólyagfal megvastagodásával járó kórképek ritka, jóindulatú formája. Radiológiai felismerése fontos, mert könynyen összetéveszthető az epehólyagrákkal. A jellegzetes ultrahang-, CT- és MR-tünetek ismerete sokat segíthet a differenciáldiagnózisban. ESETISMERTETÉS - Két középkorú nőbeteg esetét ismertetjük. Mindkét beteg anamnézisében néhány hete fennálló, kisugárzó, jobb bordaív alatti fájdalom szerepelt láz nélkül. Az ultrahangvizsgálat az epehólyag kifejezetten, körkörösen megvastagodott falában echószegény nodulusokat fedett fel. További, a kórképre jellemző, de nem specifikus jeleket, mint a cholecystolithiasist, a cholecysta körüli zsírtér finom beszűrtségét, az extra- vagy intrahepaticus epeutak tágulatát szintén megfigyeltük. CT-vizsgálattal a posztkontrasztos sorozaton széli halmozás ábrázolódott, az MR-, illetve MRCP-vizsgálat a máj és az epehólyag éles elkülönülését mutatta. Mindkét betegnél cholecystectomia történt. A szövettani vizsgálat mindkét betegnél kizárta a malignitás jeleit és megerősítette a xanthogranulomatosus cholecystitis diagnózisát. KÖVETKEZTETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitisre jellemző eltérések, mint a megvastagodott epehólyagfalban lévő, echószegény xanthogranulomák és a cholecystolithiasis ultrahangvizsgálattal kimutathatóak. A CT- vagy MR-vizsgálat a gyulladásos folyamat diagnózisának megerősítésében, az epehólyag-carcinomától való elkülönítésében játszhat fontos szerepet.