Magyar Radiológia

Ultrahang-diagnosztika - Merre tovább?

LOMBAY Béla

2006. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)

Az ultrahang-diagnosztika csaknem minden klinikai szakmát érint, oktatása, megfelelő használata egyre nehezebben kezelhető kérdés. A beszélgetés aktualitását az Ultraszonográfia című monográfia második, bővített kiadásának megjelenése adta. Ennek kapcsán az új könyvről, az ultrahang oktatásáról és az ultrahang-diagnosztika fejlődésének további lehetőségeiről Lombay Béla kérdezte a könyv szerkesztőjét, Harkányi Zoltánt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

LEVELEZÉS

TÓKA Magdolna, KENÉZ József, LOMBAY Béla

TÖBB FIGYELMET! Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia 2006. szeptember-októberi számában a 184. oldalon megjelent, Kiss Katalin és munkatársai által írt „Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében” című cikket.

Magyar Radiológia

Statikus MR-urográfia a húgyúti obstrukciók diagnosztikájában

KIS Zsuzsanna, FAZEKAS Péter, KULCSÁR Dániel, KÖTELES Márta, KOVÁCS Annamária, MAGYAR Klára

BEVEZETÉS - Az MR-urográfia fogalma és metodikája a technika fejlődése következtében az utóbbi években kristályosodott ki. Hagyományos MR-urográfia-technikán az álló folyadékterek ábrázolására alkalmas, erősen T2-súlyozott szekvenciát értjük, amelynek használata független a vesék működési állapotától, ennélfogva alkalmas a tágult húgyutak ábrázolására nem funkcionáló vesék esetén is. A szerzők célja, hogy meghatározzák a statikus MR-urográfia helyét az obstruktív húgyúti betegségek diagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A Markhot Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézetének CT-MR Laboratóriumában 2003. május 1. és 2005. október 31. között 59 betegen 60 statikus MR-urográfiát végeztek 1,5 T Siemens Symphony készüléken. A statikus MR-urográfiát kétdimenziós T2-TSE szekvenciával, angiográfiás karakterrel végezték. A vizsgálatokat minden esetben kiegészítették hagyományos, több síkban készített szekvenciákkal. Nem vizsgálták a kontrasztanyagos, kiválasztásos MR-urográfia helyét ugyanezen betegségekben. Hét esetben készült alacsony dózisú, vékony szeletes CT-vizsgálat az obstrukció okának pontos tisztázására. A statikus MR-urográfiát hasi ultrahangvizsgálat vagy intravénás urográfia előzte meg. EREDMÉNYEK - A 60 statikus MR-urográfia közül 50 esetben ábrázolódott húgyúti tágulat. Az obstrukció hátterében 13 betegnél lehetett kimutatni köves occlusiót, négy betegnél a tágulat ábrázolódott, az MR-vizsgálat nem jelezte a követ. Hét betegnél ismert daganatos betegséghez társuló vizeletelfolyási nehezítettséget lehetett kimutatni. Az obstrukció hátterében primer, a vizsgálat előtt ismeretlen neoplasmát találtak 10 betegnél. Egyéb benignus obstrukció 13 esetben fordult elő. Tíz betegnél az obstrukció nem igazolódott. Ezek egy részénél a vizsgálatot a rossz vesefunkciós laboratóriumi paraméterek mellett a bizonytalan ultrahanglelet indokolta. Egy betegnél került sor kontrolláló statikus MR-urográfiára. Két betegnél téves diagnózis született, egy betegnél a tágulat okára nem derült fény. KÖVETKEZTETÉS - A statikus MR-urográfia-vizsgálatok pontosabbá teszik a kifejezett üregrendszeri, illetve uretertágulattal járó húgyúti obstrukciók hátterében álló kórok felderítését. Segítik ismert daganatos betegségben az obstrukció szintjének pontos meghatározását. A húgyutak dilatációjának foka is jól értékelhető. A statikus MRurográfia több síkban végzett hagyományos szekvenciákkal kiegészítve lehetővé teszi a helyes terápiás terv felállítását.

Magyar Radiológia

Professzorok az Európai Magyarországért Szakmai konferencia Budapest, 2006. november 23.

LOMBAY Béla

Az egyesület (PEM) 2003 márciusában 25 tudós, pedagógus, orvos, mérnök szándéka szerint alakult meg, és napjainkban 16-17 felsőoktatási intézményben vannak területi szervezetei. A PEM célja, hogy a humán értelmiség szakmapolitikai területeken kapcsolódjon a jövő tervezéséhez és építéséhez, végezzen kontrolláló tevékenységet, valamint szándéka a „mindenkori kormány lelkiismereteként is működni”.

Magyar Radiológia

Közép-európai Radiográfusok 7. Szimpóziuma Erfurt, 2006. szeptember 14-16.

VANDULEK Csaba

A Közép-európai Radiográfusok 7. Szimpóziuma [7th Central European Symposium (CEUS) of Radiographers and Radiological Technologists] 2006. szeptember 14-16. között került megrendezésre. A helyszín ezúttal sem okozott csalódást a résztvevőknek, hiszen a gyönyörűen felújított thüringiai Erfurt látta vendégül a szimpózium résztvevőit.

Magyar Radiológia

Az MRT rendezvénynaptára, 2007

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitûzés – Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdôíveket 308 betegtôl (110 férfi, 198 nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgôsségi diagnózisok megoszlása a következôképpen alakult: centrális eredetû (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idô leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendô azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgôsségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

Az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat

HARGITTAY Csenge, GONDA Xénia, MÁRKUS Bernadett, VÖRÖS Krisztián, TABÁK Gy. Ádám, KALABAY László, RIHMER Zoltán, TORZSA Péter

A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes elôfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövôdményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzôk összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelônyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szû­ré­sével és idôben elkezdett kezelésével csökkenthetôk a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek dep­ressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenôrzése.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.

Klinikai Onkológia

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Ideggyógyászati Szemle

Devic-szindróma - esetismertetés, diagnosztika és a kezelés aktuális elvei

ILJICSOV Anna, BARSI Péter, VÁRALLYAY György, TÁTRAI Erika, SOMFAI Gábor Márk, BERECZKI Dániel, RUDAS Gábor, SIMÓ Magdolna

A neuromyelitis optica (NMO, Devic-szindróma) ritka, a központi idegrendszert érintő, relapszusokban zajló, autoimmun kórkép, amelyet a többi, demyelinisatióval járó betegségtől egy specifikusnak bizonyult autoantitest különböztet meg. E közelmúltban azonosított anti-aquaporin-4 ellenanyag kimutatásával meghatározható egy heterogén betegségcsoport, az úgynevezett NMO-spektrum. A diagnózishoz a klinikum, a képalkotók és a szérumantitest kimutatása mellett a jövőben az optikai koherencia tomográfia nyújthat további segítséget. A korai diagnózis és az időben elkezdett terápia még súlyos állapotban is javíthatja a klinikai kimenetelt. A relapszus kezelése után tartós immunszuppresszív terápia bevezetése javasolt a további relapszusok megelőzése, és az állapot stabilizálása, illetve javítása céljából. Ismertetjük egy másfél éve kezelt, 51 éves nőbeteg kórtörténetét. Összefoglaljuk jelenlegi ismereteinket a kórkép patomechanizmusáról, diagnózisáról és kezeléséről. Bemutatjuk egy új, nem invazív szemészeti vizsgálattal, az optikaikoherencia-tomográfiával (optical coherence tomography, OCT) kapcsolatos eddigi diagnosztikai tapasztalatokat. A módszer az első eredmények szerint alkalmas lehet az opticus neuritis korai differenciáldiagnosztikájára.