Magyar Radiológia

Radiológia Második átdolgozott és bővített kiadás

LOMBAY Béla

2007. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(07-08)

Örömmel számoltunk be 2004-ben a Magyar Radiológia folyóiratban, hogy egy új, magyar nyelvű, mind az egyetemi oktatást, mind a szakorvosképzést szolgáló tankönyv (kézikönyv) jelent meg Magyarországon. Alig telt el három év és egy tartalmában, formájában újjászületett könyv került ismét kiadásra az eredeti szerkesztő és szerzők jóvoltából.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség hasi és mellkasi manifesztációi gyermekekben négy esetünk kapcsán

VÁRKONYI Ildikó, NYITRAI Anna, MAGYAROSY Edina, RÉNYI Imre, SZEBERÉNYI Júlia, KIS Éva

BEVEZETÉS - A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség transzplantált betegeken, másodlagosan alakul ki. Az immunszuppresszió csökkentésére és kiegészítő gyógyszeres terápiára általában jól reagál. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A klinikánkon gondozott, 139 transzplantált közül négy, vese-, máj, illetve tüdőtranszplantált beteg esetében észleltük a kórképet. Klinikai adataikat és képalkotó vizsgálataikat retrospektíven elemeztük. Feldolgoztuk anamnézisük legfontosabb adatait (alapbetegség, transzplantált szerv, életkor és a transzplantációtól a betegség kialakulásáig eltelt idő), valamint a mindegyik esetben elvégzett mellkas-röntgenfelvétel, hasi és mellkasi komputertomográfiás vizsgálat eredményét. EREDMÉNYEK - A lymphoproliferativ elváltozások betegeinknél túlnyomórészt a hasban és a mellkasban alakultak ki. A hasi manifesztációk közül az alábbiakat észleltük: multiplex gócok a májban (két beteg), többszörös gócok a vesében (két beteg), a lép érintettsége, diffúz splenomegalia (két beteg), bélfal-megvastagodás (két beteg). Valamennyi betegünk retroperitonealis és mesenterialis nyirokcsomói megnagyobbodtak. Mellkasi eltérést három betegnél találtunk: kettőnél mediastinalis nyirokcsomómegnagyobbodást, egynél hilaris terimét, egynél pedig multiplex parenchymás nodulusokat. Szövődményként egy esetben észleltük a vese rupturáját perirenalis haematomával, egy esetben májtályogok kialakulását, egy esetben a hilaris terime hörgőbe törését, egy betegünknél pedig bélfalnekrózist. KÖVETKEZTETÉS - A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség tünetei aspecifikusak, gyakran infekciót utánoznak. Amennyiben transzplantált betegen bizonytalan tüneteket észlelünk, vagy a bevezetett antibiotikum-terápiára nem következik be megfelelő javulás, gondolnunk kell e kórkép lehetőségére. Első lépésként mellkas-röntgenvizsgálat és hasi ultrahangvizsgálat javasolt. Az ezeken észlelt gyanús elváltozások tisztázására, a feltétlenül szükséges biopszia helyének kijelölésére és a betegség stádiumának meghatározására nyaki, mellkasi és hasi CT-vizsgálatot kell végezni.

Magyar Radiológia

A Magyar Neuroradiológiai Társaság XVI. kongresszusa és továbbképző kurzusa Debrecen, 2007. október 25-27.

Magyar Radiológia

Új szűrő- és diagnosztikai központ Pécsett Dual source CT

BATTYÁNY István

Pécsett a térségi szűrő- és diagnosztikai központ átadásával ez év júniusában üzembe helyezték hazánk első 64 szeletes dual source CT-berendezését (Siemens Definition). De nézzük, mit is jelent valójában ez a technika, milyen előnyei vannak a képalkotó diagnosztikában!

Magyar Radiológia

Mi lesz veled, neuroradiológia? Kerekasztal-konferencia a Magyar Neuroradiológiai Társaság XVI. kongresszusán Debrecen, 2007. október 27.

BERÉNYI Ervin

A kerekasztal-konferencia célja az volt, hogy megválaszolja a kérdést: az egyre több feladatot ellátó, fogyatkozó számú radiológus- neuroradiológus társadalom hogyan tud megfelelni a multidiszciplináris, szakmai villongásokat sem nélkülöző kihívásoknak a változó magyar egészségügyi „viszonyok” közepette. Meghívottként különböző szakmák (radiológia, nukleáris medicina, neurológia, idegsebészet, érsebészet) tanszékvezető egyetemi tanárai is aktívan részt vettek a kerekasztal-konferencián.

Magyar Radiológia

Röntgenberendezéseken végzendő mérések a minőség és biztonság érdekében. IV. interdiszciplináris fórum Budapest, 2007. november 8.

GÁSPÁRDY Géza

A fórum immár negyedszer került megrendezésre. A helyszín, akárcsak tavaly, a Budapesti Vásárközpont volt. A résztvevők létszáma megközelítette a százat. Dr. Porubszky Tamás fizikus tudományos főmunkatársnak, a rendezvény megálmodójának ezúttal is igen jelentős szerepe volt a szervezésben.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve - A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11., módosított, javított és kiegészített kiadás.

FARSANG Csaba, JÁRAI Zoltán

Az előző, 2015-ben megjelent magyar irányelv óta számos új ismeret látott napvilágot, amelyeket a 2018-ban kiadott ESC/ESH új európai irányelv részletezett. Ezek érintik a vérnyomás emelkedésében és a következményes szervkárosodásokban (úgynevezett hypertonia mediálta szervkárosodás [hypertension-mediated organ damage] - HMOD) szerepet játszó kórélettani folyamatokat, a hypertonia epidemiológiáját, a társuló cardiovascularis kockázati tényezőknek és társbetegségeknek a hypertoniás betegekre gyakorolt hatását, a vérnyomáscsökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés hatékonyságát, valamint a hypertonia genetikáját. Ezek tették lehetővé a célvérnyomás pontosabb meghatározását is. Feladatunk tehát az volt, hogy ezeket az eredményeket beépítsük a korábbi irányelv szövegébe úgy, hogy egyúttal gyakorlatiasabb szempontokat is érvényesítsünk, és a hypertonia diagnosztikájára, kezelésére vonatkozó ajánlást közvetlenebb módon fogalmazzuk meg. A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) 2018. évi irányelveinek szerkezete nem tér el lényegesen a korábbitól. Az ajánlások osztályai (I, IIa, IIb és III) és a bizonyítékok szintjei (A, B és C) is azonosak.

Ideggyógyászati Szemle

[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]

KRABOTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában be­töltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdek­lő­dés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezet­hető vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követően egy­ér­tel­művé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentős része elengedhe­tetlen a memória kiala­kí­tásában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek ké­sőbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcs­szerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idő in­for­mációk kódo­lásában (sebesség, fejirány, határok, grid, ob­jektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mind­egyike egyedi tulaj­don­ságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgyne­ve­zett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben ta­lálható sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyak­ran áldozatai különböző patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a leg­frissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis for­máció legfőbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navi­gációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi né­hány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthető sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínűleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyer­ni a dinamikusan bővülő idegtudományi irodalomba. A me­móriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintő betegségek jelentős közegészségügyi terhet képvi­selnek, és öregedő társadalmunkban a helyzet folyama­tosan romlik. Ez különösen ösztönzően hat ennek az agy­területnek a pontosabb megismerésére és funkcio­nális feltérképezésére.]