Magyar Radiológia

Mozgásszervi diagnosztika az Európai Radiológus Kongresszuson ECR, Bécs, 2005. március 4-8.

MESTER Ádám

2005. ÁPRILIS 10.

Magyar Radiológia - 2005;79(02)

Az elmúlt években a mozgásszervi diagnosztika egyre fokozódó népszerűsége tapasztalható. Nem véletlen, hogy a második legnagyobb terem (a „B” terem) sok esetben teljesen megtelt. Az egyik csúcstéma, a teljestest-MR az első nap plenáris ülésén szerepelt, ezt Andrea Baur-Melnyk, a mozgásszervi radiológia fiatal, de nagy hírű müncheni képviselője adta elő. Az ehhez szükséges nagy részletgazdagságot (térbeli felbontóképesség) és gyorsaságot (időbeli felbontóképesség) az MRberendezésekben a többszörös, fázisvezérelt, szimultán kapcsolható, egy időben feldolgozható RFcsatornák számának növelésével lehetett elérni. Ezzel a módszerrel a csontszcintigráfiánál drágábban ugyan, de hatékonyabban lehet az áttéteket kimutatni, továbbá nemcsak a csontok, hanem valóban az egész test ábrázolható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A felnőttkori combfejnecrosis korai kimutatása

GION Katalin, PALKÓ András

A felnőttkori combfejnecrosis a fiatal felnőttkor betegsége, 80%-ban férfiakat érint. 40-80%-ban kétoldali megjelenésű, akár többéves időeltolódással. Késői felismerésekor, illetve kezelés hiányában progrediál és végül mozgáskorlátozottsághoz vezet. A hatékony terápiás stratégia kialakításához elengedhetetlen a minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálás. Ezért fontos ismerni a betegség patogenezisét, klinikai kórlefolyását, a differenciáldiagnosztika szempontjait, és társítani kell hozzájuk az egyes modalitások során kapott diagnosztikai eredményeket. Ennek alapján megállapítjuk, hogy a korai - reverzíbilis - stádium felismerésére a szakszerűen elvégzett MR-vizsgálat alkalmas. Emellett ez a módszer lehetőséget nyújt az egészséges oldal állapotának nyomon követésére is, pluszterhelés nélkül.

Magyar Radiológia

Cseh dysplasia metatarsalis típusa

IVO Marik, MARIKOVA Olga, DANA Zemkova, MIROSLAV Kuklik, KAZIMIERZ Kozlowski

Egy nőbeteg esetét ismertetjük, aki egy újonnan leírt csontbetegség, a cseh dysplasia metatarsalis típusában szenvedett. A cseh dysplasia metatarsalis típusa (CDMT) autoszomálisan öröklődő, gyengességgel járó betegség. Állandó fenotípusú jellemzője a 3. és 4. ujj hypo-, illetve dysplasiája. Congenitalis csípődysplasia vagy csípőbetegség gyakran előfordul a családi anamnézisben. A klinikai lefolyás súlyos lehet, a betegség mozgásképtelenné teheti a beteget az élete elején, vagy lassan progrediál fokozódó csípő- és gerincfájdalommal. A leány fenotípusa és a betegség radiológiai képe hasonló a korábban közölt hét esetéhez.

Magyar Radiológia

Gyermekradiológia az ECR-en

KIS Éva

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a gyermekradiológia témaköréből szokatlanul kevés továbbképző előadás hangzott el, és a rövid előadások is kisszámúak voltak. Az intrauterin MR-vizsgálatok még újdonságnak számítanak, bár egyre szélesebb körű indikációval történnek. A választandó technikákról és szekvenciákról Björkman-Burtscger tartott előadást Lundból. A központi idegrendszer intrauterin detektálható elváltozásairól Garel Párizsból, a magzat normális és kórós fejlődéséről az osztrák Prayer beszélt.

Magyar Radiológia

Egy kis reneszánsz

LOMBAY Béla

Eseményekben gazdag három hónapot hagytunk magunk mögött a 2005-ös évben. Ebben az időszakban a magyar radiológiának jelentős hazai interdiszciplináris, illetve nemzetközi kihívásoknak kellett megfelelnie. Ugyanakkor a kedélyeket a továbbképzési pontok számbavétele borzolta.

Magyar Radiológia

A Radiológiai Szakmai Kollégium ülései

PALKÓ András, FORRAI Gábor

A RADIOLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM ÜLÉSEI 2005. február 23. Az MR-befogadási pályázat véleményezése: A kollégium véleményezte a beérkezett MR-többletkapacitási kérelmeket. A PACS és a teleradiológia fejlődési irányai, szakmai, jogi feltételrendszere: A technikai, szakmai minimumfeltételeket és ajánlásokat tartalmazó téma további részleteit tárgyalta meg a kollégium. A jogi kérdésekben a kollégium külső szakértők bevonását indítványozza. Az anyagban lesz egy tájékoztató jellegű fejezet a PACS-ról és a teleradiológiáról, és egy kötelezően betartandó, technikai-szakmai minimumfeltételeket tartalmazó rész, amelyet a kollégium módszertani levélként, állásfoglalásként kíván megjelentetni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitûzés – Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdôíveket 308 betegtôl (110 férfi, 198 nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgôsségi diagnózisok megoszlása a következôképpen alakult: centrális eredetû (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idô leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendô azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgôsségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.

LAM Extra Háziorvosoknak

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Klinikai Onkológia

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.