Magyar Radiológia

Minden másképp van

LOMBAY Béla

2008. MÁRCIUS 22.

Magyar Radiológia - 2008;82(01-02)

A cím egy Karinthy-novella címe, amit szívem szerint szóról szóra, teljes terjedelmében idéznék, mivel ma is élő tanulságokkal szolgál. Ehelyett csak néhány részletet írok le azzal a céllal, hogy a címben szereplő mondat tartalmát, tanulságát felhasználva villantsak fel képeket az ECR 2008 (az Európai Radiológus Társaság kongresszusa) bécsi eseményeiről.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Nobel-díjas tudósok- A képalkotó diagnosztika úttörői

KISS-TÓTH Emőke, KUN Gáborné, LOMBAY Béla

A radiológia az elmúlt több mint száz év egyik orvosi sikertörténete. Az X-sugárzást szinte felfedezésétől kezdve használják a diagnosztikában, hiszen ez volt az első olyan eljárás, amellyel műtét nélkül bele lehetett látni az élő emberi szervezetbe.

Magyar Radiológia

Egy gyermek sugárkezelésre felszívódó, rosszindulatú, intracranialis daganata

YEBOAH Alex, DZEFI-TETTEY Klenam

Our patient is a 9-year-old boy who was well until four months prior to admission to hospital following ataxia with persistent vomiting and later headaches. He was seen at the Sunyani Hospital in the northern part of Ghana and thereafter, referred to the neurosurgical department of the Korle-Bu Teaching Hospital, Accra. The patient, a class two pupil who lives with his parents, had no previous history of admission to hospital. On examination, he was ill-looking, though not pale, and afebrile. He was observed to be slightly wasted. He did not cough nor had dyspnoea. Chest radiograph was normal with uneventful cardiovascular system. He had ataxic gait and nystagmus, power was five in all limbs. Tone was slightly increased in the left lower limb. Laboratory data were nearly normal.

Magyar Radiológia

A Radiológiai Szakmai Kollégium 2008. évi munkaterve Szeged, 2008. január 22.

PALKÓ András

A szakmai kollégium munkatervét az alábbi pontokban határoztuk meg: - CT-műveleti leírások elkészítése. - MR-műveleti leírások elkészítése. - Állásfoglalás kidolgozása: - a nőgyógyászati betegségek képalkotó diagnosztikájával, - az MR-mammográfiával, - a kardiológiai CT- és MR-vizsgálatokkal, - a mélyvénás thrombosis képalkotó diagnosztikájával kapcsolatban.

Magyar Radiológia

Processus supracondyleus szindróma

PÓTA Zsuzsanna, HUSZANYIK István, KAZAI Sándor, RÓDE László

BEVEZETÉS - A processus supracondyleus ritkán előforduló, atavisztikus csontkinövés, amely az alagútszindrómákhoz hasonló tüneteket okozhat. ESETISMERTETÉS - Két nőbeteg esetében diagnosztizáltuk és kezeltük a kórfolyamatot. Mindkettejüknél könyöktáji fájdalom, valamint az ujjak hajlítási gyengesége és zsibbadása hívta fel a figyelmet a rendellenes csontkinövésre. A klinikai kép, az idegvezetési sebesség csökkenése a processus felett, illetve a csonttövis radiológiai kimutatása lehetővé tette a helyes diagnózis felállítását. A konzervatív kezelés eredménytelensége miatt mindkét betegnél műtétet végeztünk; a neurolysis és a csonttövis gondos eltávolítása a panaszok megszűnéséhez vezetett. KÖVETKEZTETÉS - A diagnosztikában atípusos beállítású röntgenfelvételre és képerősítő használatára lehet szükség. A fizioterápiára és lokális szteroidkezelésre nem reagáló esetekben a processus supracondyleus műtéti eltávolítása indokolt, amellyel megakadályozható a további ér- és idegkárosodás.

Magyar Radiológia

Az emlő betegségeinek vizsgálata szonoelasztográfiával Kezdeti tapasztalatok

BORBOLA György, KARDOS Klára, TASNÁDI Tünde

BEVEZETÉS - Az emlő betegségeinek nem invazív diagnosztikájában a közelmúltban jelent meg a körülírt elváltozások rugalmasságának ultrahangvizsgálata, a szonoelasztográfia. Magyarországon elsőként nyílt lehetőségünk a módszer klinikai kipróbálására. Célunk a metodika és az első tapasztalatok bemutatása. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Negyvenegy páciens 61 körülírt elváltozásának szonoelasztográfiás vizsgálatát végeztük el Hitachi EUB 6500 HV ultrahangkészülékkel, az EZU-TE3 real-time szöveti elasztográfiás egység alkalmazásával. Közülük 48 elváltozás esetében megmértük a szövet rugalmasságát kifejező strain-ratio viszonyszámot is. Az elváltozások dignitása részben ismert volt: 22 szövettanilag is igazolt (18 benignus és négy malignus), valamint 39, a klinikai mammográfia, illetve követés alapján benignusnak tartott képletet vizsgáltunk meg. Az elváltozásokat a szonoelasztográfiás mintázat alapján, az Itoh és munkatársai által közölt klasszifikáció szerint soroltuk be. A vizsgálatokat három tapasztalt szakorvos végezte, a kategorizálás konszenzus alapján történt. EREDMÉNYEK - A szövettanilag bizonyított vagy a vizsgálatok és követés alapján benignusnak tartott elváltozások közül mindegyik az 1-3. típusú szonoelasztográfiás mintázatot mutatta. A ciszták jelentős részénél észlelni lehetett a jellegzetes sávos cisztamintázatot. Az anyagban előforduló kisszámú malignus folyamat 4-es és 5-ös szonoelasztográfiás mintázatot adott. A strain-ratio értéke néhány 3-as típusú benignus elváltozásnál átfedést mutatott a malignus folyamatok értékeivel. KÖVETKEZTETÉS - Mind a színes elasztográfiás kép mintázata, mind pedig az azt számszerűsítő strain-ratio mérés jól használható, és diagnosztikus segítséget nyújt az emlő körülírt folyamatainak megítélésében, növeli a diagnosztikus biztonságot. A módszer pontos diagnosztikai helyének meghatározásához több betegen végzett, nagyobb számú vizsgálat értékelésére lenne szükség.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdôívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnôtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali elôhívását mérô alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérô alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külsô orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérô tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Lege Artis Medicinae

Szívünk ügye a korlátlan energiaital-fogyasztás elkerülése

DOJCSÁKNÉ Kiss-Tóth Éva

Az energiaitalok piacra kerülésük óta tö­retlenül népszerûek, elsôsorban a fiatalok és a gyermekek körében. A nemalkoholos üdítôitalok közé sorolt termékek fogyasztásával a gyártók a teljesítmény és az állóképesség fokozását ígérik. A vitaminok és nö­vényi kivonatok mellett nagy mennyiségû koffein és egyéb stimuláns (taurin, guarana) van bennük. Az aktív összetevôk közül ki­emelkedô hatása és ez által veszélye a koffeinnek van, hiszen túlfogyasztása az enyhébb hemodinamikai változások mellett akár súlyos szív- és érrendszeri következményeket, szívritmuszavarokat, ioncsatorna-betegséget, fokozott véralvadást, szívizominfarktust vagy az agyi véráramlási sebesség csökkenését is okozhatják az arra hajlamos fogyasztók esetében. Számos esettanulmány számolt be a fiatal krónikus energiaital-fogyasztók körében tapasztalt súlyos cardiovascularis eseményekrôl is. Az energiaitalok túlzott és hosszú távú fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásait egyre többen vizsgálják, azonban a fogyasztás biztonságosságára és teljesítményfokozó hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok száma korlátozott és ellentmondó.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különbözô emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória mûkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória mûködésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fô vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nô], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követôen (rövid távú tesztelés) és 24 órával késôbb (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különbözô érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékû felejtést mutatott 24 órával késôbb, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminôség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás idôzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperkalaemia II. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A kálium (K+) a leggyakoribb kation szervezetünkben. A napi K+-bevitel körülbelül 100 mmol, és elsősorban a gyümölcsökből, zöldségekből és a húsból származik, de ezeken belül is nagy különbségek vannak. A hyperkalaemia definíciója nem könnyű, mert a szérumkáliumszint napról napra változik és egyénenként is eltérések vannak. A standard normális érték 3,5-5 mmol/l között van, 5 mmol/l felett már hyperkalaemia van és ezen érték felett enyhe, közepes és súlyos hyperkalaemiát különböztetünk meg.