Magyar Radiológia

Komplex emlődiagnosztikai jártassági vizsga

PALKÓ András, ORMÁNDI Katalin, FORRAI Gábor, PÉNTEK Zoltán

2008. JÚNIUS 22.

Magyar Radiológia - 2008;82(03-04)

Beszámoló

Az emlődiagnosztika, különösen a mammográfiás szűrés és a kiemeltek kivizsgálása a képalkotó diagnosztika egyik legnehezebb szakterülete. Ezért érthető az a törekvés, hogy ezt a tevékenységet csak olyan szakemberek végezhessék, akik megfelelő jártassággal rendelkeznek. A képzetlenség hiánya a betegnek és a vizsgáló radiológusnak is súlyos problémákat okozhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Az MR-angiográfia technikai paramétereinek és a kontrasztanyagnak a jelentősége a perifériás érbetegségek diagnosztikájában

PAVLIKOVICS Gábor, SHAIKH Shoahib, FARAGÓ Katalin, LOMBAY Béla

Az atherosclerosis diagnosztikájában gold standardnak minősülő digitális szubtrakciós angiográfia mellett az elmúlt néhány évben megjelentek a kevéssé invazív ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok. Az említett modalitások gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy diagnosztikus értékük megközelítse a digitális szubtrakciós angiográfiákét. A berendezések fejlesztésével párhuzamosan az alkalmazható kontrasztanyagok tekintetében is előrelépés tapasztalható. A közelmúltban vált elérhetővé az első, kifejezetten angiográfiás célokra készült, úgynevezett vérpool MR-kontrasztanyag. A hosszabb ideig az érpályán belül maradó kontrasztanyag alkalmazásakor - a hagyományos exracelluláris kontrasztanyagokétól eltérő tulajdonság miatt - változtatni kell mind a kontrasztanyag-injekciónak, mind pedig az alkalmazott MR-szekvenciáknak a paraméterein. Újdonságnak számít a késői fázisban nyert nagy felbontású, úgynevezett steady-state felvételek megfelelő interpretálásának és értékelésének kérdése is. Dolgozatunk célja, hogy összefoglaljuk a kontrasztanyagos MR-angiográfia alapjait, különös tekintettel a boluskövetéses, perifériás MR-angiográfiára, valamint hogy áttekintsük a rendelkezésre álló kontrasztanyagokat. Mindezeket egy-egy példán keresztül illusztráljuk.

Magyar Radiológia

XVI. Francia-Magyar Radiológiai Szimpózium Budapest, 2008. április 16-18.

– H. E. –

A budapesti Francia Intézet kitehette volna a megtelt táblát, amikor a hazai aktív radiológusok mintegy fele látogatott el a budai Duna-partra, hogy három napon keresztül részt vehessen a XVI. Francia-Magyar Radiológiai Szimpóziumon.

Magyar Radiológia

Előadások

Magyar Radiológia

Breast Imaging Day Budapest, 2008. április 4.

SIMON Éva

Napjaink gigantikus nemzetközi kongreszszusain - úgymint ECR (European Congress of Radiology), JFR (Journées Françaises de Radiologie), RSNA (Radiological Society of North America) - a radiológusok jószerivel csak bolyonganak a kongresszusi központok útvesztőiben, több időt töltve az adott előadóterem megtalálásával, mint az előadás meghallgatásával. Az egy- vagy kétnapos, egy téma köré csoportosított kongresszusok vagy kurzusok sokkal humánusabbak. Ezek közé sorolom a budapesti Gellért Hotelben megrendezett, nemzetközi Breast Imaging Dayt. Horvát, lengyel, szlovák, szlovén és magyar kollégák voltak jelen, összesen körülbelül 100-120-an.

Magyar Radiológia

Sikeres nemzetközi tanfolyam a máj képalkotó diagnosztikájáról ESGAR Liver Imaging Workshop; Szeged, 2008. április 18-20.

HARKÁNYI Zoltán

A European Society of Abdominal and Gastrointestinal Radiology (ESGAR) törekszik a szaktudás elmélyítésére a kompetenciájába eső területen, és ennek érdekében az évenkénti kongresszus mellett több témában (CT-kolonográfia, rádiófrekvenciás ablatio, legújabban májképalkotás) kurzusokat is rendeznek Európa-szerte. Ezeken korlátozott számú résztvevő (maximum 60 fő) hallgathatja a tekintélyes előadókból szerveződött csapat előadásait és interaktív esetbemutatásait.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Nővér

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

Lege Artis Medicinae

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Hypertonia és Nephrologia

Az elhízás kezelésének főbb irányai a VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia tükrében

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert

Az elhízás kezelése komplex folyamat, amelynek elemei az életmód-változtatás (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentő program első fél évében alacsony szénhidrát- és emelt fehérjetartalmú diétát javasol. A fizikai aktivitás tervezésekor a dinamikus, aerob jellegű (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás stb.) mozgásformák ajánlhatók. A gyógyszeres terápiában az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció és a liraglutid játszik szerepet. A bariátriai sebészeti beavatkozások jelenleg a legeredményesebbek az elhízás rövid és hosszú távú kezelésében.