Az energiaitalok piacra kerülésük óta tö­retlenül népszerûek, elsôsorban a fiatalok és a gyermekek körében. A nemalkoholos üdítôitalok közé sorolt termékek fogyasztásával a gyártók a teljesítmény és az állóképesség fokozását ígérik. A vitaminok és nö­vényi kivonatok mellett nagy mennyiségû koffein és egyéb stimuláns (taurin, guarana) van bennük. Az aktív összetevôk közül ki­emelkedô hatása és ez által veszélye a koffeinnek van, hiszen túlfogyasztása az enyhébb hemodinamikai változások mellett akár súlyos szív- és érrendszeri következményeket, szívritmuszavarokat, ioncsatorna-betegséget, fokozott véralvadást, szívizominfarktust vagy az agyi véráramlási sebesség csökkenését is okozhatják az arra hajlamos fogyasztók esetében. Számos esettanulmány számolt be a fiatal krónikus energiaital-fogyasztók körében tapasztalt súlyos cardiovascularis eseményekrôl is. Az energiaitalok túlzott és hosszú távú fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásait egyre többen vizsgálják, azonban a fogyasztás biztonságosságára és teljesítményfokozó hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok száma korlátozott és ellentmondó.

Az International Society for Pharma­coe­co­nomics and Outcomes Research (továbbiakban: ISPOR) 21. évi európai kongresszusát 2018. november 10-14. között Barce­lonában rendezték meg. A „New Perspectives for Improving 21st Century Health Systems” téma köré épített konferencián több mint 90 országból több mint 5500-an vettek részt az egészségügy minden területéről. A konferencia programjában három plenáris előadás, két spotlight session, 12 fórum, 36 rövid kurzus és 17 workshop szerepelt, és több mint 2400 kutatói poszter, valamint 68 pódiumprezentáció megtekintése vált lehetővé.

A szakmai problémák tudományos igényű feldolgozása és a szakmai közéletben való közreadása növekvő elvárás az egészségtudományi szakemberekkel szemben. A felsőfokú végzettségű szakembereknek nemcsak képesnek kell lenniük a tudományos közlemények olvasására, hanem maguknak is szükséges ilyen típusú vizsgálatokat végezni és azt közölni. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa az orvosegészségtudományi közlések történeti előzményeit, a közlés fejlődésének állomásait és a napjainkban tapasztalható szakmai közlések tendenciáit. A szerzők szakirodalmi áttekintés segítségével összefoglalják a mai publikációs műfaji sajátosságok főbb formáit és utalást tesznek azok egészségtudományi közlésekben való alkalmazhatóságára is. Az írásos közlések mellett kitérnek az előadás és a poszter készítés jellegzetességeire, azzal a céllal, hogy elősegítsék a tudományosan feldolgozott egészségügyi gyakorlati problémák hazai és nemzetközi megjelenítését. Kulcsszavak: tudományos közlés, egészségtudomány, absztrakt készítés

Napjaink gigantikus nemzetközi kongreszszusain - úgymint ECR (European Congress of Radiology), JFR (Journées Françaises de Radiologie), RSNA (Radiological Society of North America) - a radiológusok jószerivel csak bolyonganak a kongresszusi központok útvesztőiben, több időt töltve az adott előadóterem megtalálásával, mint az előadás meghallgatásával. Az egy- vagy kétnapos, egy téma köré csoportosított kongresszusok vagy kurzusok sokkal humánusabbak. Ezek közé sorolom a budapesti Gellért Hotelben megrendezett, nemzetközi Breast Imaging Dayt. Horvát, lengyel, szlovák, szlovén és magyar kollégák voltak jelen, összesen körülbelül 100-120-an.

Írásom, az előadás számára megadott témának megfelelően, négy részre tagolódik: 1. Rövid vázlat a Modernről; 2. Vázlat a Posztmodernről; 3. A pszichiátria Modernje és Posztmodernje történetének felvázolása; 4. Poszt-posztmodern pszichiátria, vagyis napjaink pszichiátriájának helyzete. Előrebocsátom, hogy az első három témával korábban több könyvemben és számos rövidebb írásomban foglalkoztam.