Magyar Radiológia

Dr. Kovács Beáta, a Lányi-díj 2009. évi kitüntetettje

GÖBLYÖS Péter

2010. MÁJUS 15.

Magyar Radiológia - 2010;84(01)

A Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekciója évi közgyűlésének keretében, 2009. november 7-én negyedik alkalommal került átadásra a Lányi-díj, amelyet minden évben az emlővel kapcsolatos kiemelkedő tudományos, gyakorlati vagy szervezési tevékenység elismeréseként ad ki a Pro Radiologia Alapítvány.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A garatműködés zavarai gastrooesophagealis reflux betegségben

SZÁNTÓ Dezső

A gastrooesophagealis reflux betegséget az alsó oesophagealis sphincter hypomyotoniája, a nyelőcső-perisztaltikák csökkenése és a gyomorürülés elhúzódása okozza. A nyelőcső-motilitás primer rendellenességei a gyomortartalom regurgitatiójához vezetnek. Az oesophagus, a pharyngooesophagealis átmenet és a hypopharynx különböző károsodásainak kifejlődése a regurgitáló gyomor- és epesavak volumenétől függ. A báriumnyelés megbízhatóan szemlélteti a nyálkahártyarendellenességeket, a garat levator és constrictor izmainak koordinálatlan mozgását, továbbá az alsó és felső oesophagealis sphincter dyskinesiáját. A bizonyítékokon alapuló orvoslás adatbázisa (Cochrane Könyvtár) szerint a bárium pharyngooesophagogram szenzitivitása enyhe esetekben 72-74%, közepesen súlyos és súlyos esetekben 88- 93% és 100%. Eddig a pharyngealis diszfunkció stasis, penetráció és aspiráció laryngealis, lateralis fali dyskinesia, cricopharyngealis gát, vízesés, vallecularis ballon, valamint az elülső kettős fal jeleit ismertették. Gondolnunk kell a betegség légúti, szív-ér rendszeri és neurovegetatív megnyilvánulásaira is.

Magyar Radiológia

Az emlődaganatok 2008-2009. évi radiológiai diagnosztikai és terápiás újdonságai - Onco Update, 2010

FORRAI Gábor

A 2008-2009. év szakirodalmának áttekintésével az emlődaganatok radiológiai diagnosztikájának és célzott radiológiai terápiáinak eredményei, illetve az egyes képalkotó és intervenciós módszerek aktuális helye kerül bemutatásra.

Magyar Radiológia

Köszvényes hírességek

GÁSPÁRDY Géza

Nagy érdeklődéssel olvastam Somogyi Rita és Wolf Mátyás „A 9. Magyar-Szlovén-Horvát Radiológustalálkozó” című cikkét.

Magyar Radiológia

A tibia kombinált magas osteotomiájának középtávú radiológiai vizsgálata a frontális síkban

PAPP Miklós, KÁROLYI Zoltán, FAZEKAS Péter, SZABÓ László, PAPP Levente, RÓDE László

BEVEZETÉS - A magas tibiaosteotomia (MTO) a varus deformitással járó, medialis unicompartmentalis térdarthrosis általánosan elfogadott kezelési módja. Az MTO lényege a terhelés áthelyezése a megbetegedett, arthrosisos porcfelszínről a relatíve intakt, egészséges porcfelszínre. A nyomás csökkentése a terhelési tengely korrekciójával érhető el. A medialis compartmentbeli nyomáscsökkenés akkor következik be, ha az alsó végtag terhelési tengelye a medialis compartmentről a térdízület centrumához képest kissé lateralra helyeződik át.

BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Ötvenkét térd radiológiai vizsgálatát végeztük el a terhelt anteroposterior röntgenfelvételen a műtét előtt és a kombinált magas tibiaosteotomia (CO) után 10 héttel, valamint az első és ötödik posztoperatív év végén. A proximalis osteotomia a tibiaplatóval párhuzamosan történt, a distalis osteotomiát a tibia lateralis részétől a proximalis osteotomiáig, a tibiacondylusok centrumáig vezettük. Az osteotomia lateralis részének záródása és az osteotomia medialis részének következményes megnyílása után a lateralis oldalról eltávolított csontéket a medialisan megnyíló résbe helyeztük. Négy-hat fokos túlkorrekciót (171-169 fokos anatómiai femorotibialis szöget) terveztünk. Pre- és posztoperatíve mértük a femur anatómiai tengelye és distalis ízfelszíne között lateral felé bezárt szöget (FC-FSZ), a tibia anatómiai tengelye és proximalis ízfelszíne között lateral felé bezárt szöget (TP-TSZ), továbbá a femur distalis ízfelszíne és a tibia proximalis ízfelszíne között lateral felé bezárt szöget, a varus deformitás articularis komponensét (FC-TP). Az FC-FSZ, a TP-TSZ és az FC-TP összegeként határoztuk meg az alsó végtag anatómiai tengelyét (FTSZ). EREDMÉNYEK - A CO után a 10. posztoperatív héten mért adatok szerint az FC-TP, a TP-TSZ és az FTSZ szignifikánsan csökkent. A tervezett korrekciót (FTSZ 171-169°) az esetek 77%-ában értük el. Hét alul- (FTSZ ≥172°) és öt túlkorrekciót (FTSZ ≤168°) észleltünk. A posztoperatív 10. hét és első év vége között szignifikáns korrekcióveszteséget mértünk (az FTSZ szignifikánsan nőtt, 26 esetben egy, hét esetben kettő fokkal). A valgus fokozódását nem észleltük. Az articularis komponens (FCTP) 36 esetben nem változott. Az első és ötödik posztoperatív év között az FTSZ valgus irányú változását nem észleltük, szignifikáns korrekcióveszteséget nem mértünk. Az FTSZ egy esetben került varus tartományba. Négy térden észleltünk további articularis korrekcióveszteséget. Az FC-FSZ az első öt posztoperatív évben nem változott.

KÖVETKEZTETÉS - Ha a 10. posztoperatív héten a terhelt anteroposterior felvételen mért adatok szerint a tervezett korrekciót elértük (FTSZ 171-169°), az FTSZ az első öt posztoperatív évben nem került varus tartományba. Ha az articularis komponens a 10. posztoperatív hét és ötödik posztoperatív év között nem változott (az esetek 61,5%- ában), azt úgy értékeltük, hogy a korrekció optimális volt.

Magyar Radiológia

A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása az emlődaganatok korszerű diagnosztikájában és szűrésében - II. Kecskeméti Emlőrák Konszenzus Konferencia, 2009

FORRAI Gábor

Az emlőbetegségek diagnosztikájára specializált radiológusok összeállították az emlőrák radiológiai vizsgálataival, szűrésével kapcsolatos állásfoglalásukat.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013., 2015. évi adatai alapján - I. rész Bevezető gondolatok. Betegek és módszer. Alapadatok

KÉKES Ede, PAKSY András, ALFÖLDI Sándor

Világszerte az általános populációban végzett szűrések alapján észlelik a szérumhúgysavszint átlagának emelkedését mindkét nemben. Ez a növekedési tendencia érvényes a hypertoniabetegségre is. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a szérumhúgysavszint alakulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a vérnyomáscélértékkel, szervkárosodásokkal, gyógyszeres kezeléssel, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük első részében bemutatják az elemzés módszerét és az alapösszefüggéseket. A húgysavszint magasabb férfiaknál, mint nőknél, a kor előrehaladásával értéke emelkedik. A szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése a szérumhúgysavszint növekedésével jár, amelynek trendje a szisztolés nyomás esetében szignifikánsan nagyobb. A hölgyeknél az emelkedési trend kisebb és mindig alacsonyabbak a húgysavértékek. Azoknál, akik nem érik el a célvérnyomást, a húgysavérték magasabb. A társbetegségek jelenléte szignifikánsan növeli a szérumhúgysavszintet.

Hypertonia és Nephrologia

Nem minden fiatal, sportoló egyetemista él optimális vérnyomással. A 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) eredményei

PATÓ Anna, NÉMETH Zoltán, JÁRAI Zoltán, KOLLER Ákos

Mintegy 100 éve tudott, hogy a tartósan magasabb vérnyomás (hypertonia) a vezetô halálokot jelentô cardiovascularis betegségek, például a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, a vese- és a szembetegségek legjelentôsebb kockázati tényezôje. Sajnos a hypertoniának egyik jellemzôje, hogy sokáig észrevétlen marad, mindaddig, amíg már kialakult egy vagy több szerv károsodása. Ezért nagyon fontos, hogy a szisztémás vérnyomást idôrôl idôre ellenôrizzük, elsôsorban 45 éves kor felett. A magas vérnyomás elterjedtsége több mint 35% a magyarországi populációban. Újabb adatok felhívták a figyelmet arra, hogy a hypertonia megjelenhet fiatalabb korban is, bár kisebb gyakorisággal. Vizs - gálatainkat a 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) nemzetközi kampány ke - retein belül végeztük, amely a magasvérnyomás-betegségre és a populációs szintû, szisztematikus szûrés hiányára hívja fel a figyelmet. Feltételeztük, hogy a fiatal, látszólag egészséges egyetemi hallgatók körében is kialakulhat magas vér nyo más. A vizsgálatokat a Testnevelési Egyetem hallgatói körében végeztük el (n = 33; 25 férfi, 8 nô). Az átlagéletkor 24,3 év volt (20–34 év). A vérnyomás mérésére egy automata vérnyomásmérôt (Omron MIT5) használtunk az egyének felkarjára helyezve, az irányelvekben rögzítetteknek megfelelôen, nyugodt környezetben, ülô helyzetben. A méréseket háromszor megismételtük egyperces idôközönként, és a három mérés átlagát statisztikailag elemeztük. Az egyetemista populációban a következô vérnyomásértékeket (átlag ± SEM, három mérés átlagértékeibôl) mértük: szisztolés 121,9 ± 14,4 Hgmm, diasztolés 75,1 ± 9,1 Hgmm, átlag 90,7 ± 10,9 Hgmm, míg a pulzusnyomás: 46,8 ± 5,3 Hgmm volt. Bár az átlagvérnyomások a normális tartományba estek, egyes egyéneknél magasabb értékeket is találtunk. A szisztolés vérnyomás 33%-a esett az emelkedett-normális vérnyomás, illetve az 1. fokozatú hypertonia tartományába. Ezek az adatok megerôsítették azt a feltételezésünket, miszerint magas vérnyomás jelentkezhet fiatalkorban is, annak ellenére, hogy a vizsgált popu - láció tagjai rendszeresen sportolnak, ami egy fontos megelôzô tényezô a cardiovascularis betegségek kialakulásában. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a vér nyo - más rendszeres mérésének fontosságát fiatalkorban is, ami csökkentheti a magas vérnyomás globális elterjedtségét, és megelôzheti számos szív- és érrendszeri betegség kialakulását, beleértve az agyvérzést, szívrohamot, veseelégtelenséget és mentális leépülést.

Hypertonia és Nephrologia

Hyperurikaemia hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján - II. rész

ALFÖLDI Sándor, PAKSY András, KÉKES Ede

A tünetmentes hyperurikaemia gyakori jelenség hypertoniában, és prevalenciája növekszik. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a hyperurikaemia előfordulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a hypertoniás szervkárosodásokkal, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük második részében azt találták, hogy a hyperurikaemia prevalenciája a hypertoniás férfiak körében 13,8%, a nők körében 21,6% volt. A hyperurikaemiás hypertoniás betegek életkora, BMI-je, haskörfogata, szisztolés és diasztolés vérnyomása és a hypertonia fennállási ideje nemtől függetlenül kissé, de szignifikánsan magasabbnak bizonyult. A szérumkoleszterin, -triglicerid, -vércukor és -kreatinin szintje nemtől függetlenül szignifikánsan magasabb, a HDL-koleszterin és eGFR szintje pedig alacsonyabb volt a normális húgysavszintűekhez képest. A hypertoniás célszervkárosodások közül az ischaemiás és a balkamra-hypertrophiát mutató EKG-eltérések, valamint a csökkent eGFR és a proteinuria előfordulási aránya ugyancsak szignifikánsan magasabb volt. A társbetegségek közül a hyperurikaemiás hypertoniás betegek körében az ISZB-vel társuló diabetes aránya kissé, de szignifikánsan, a krónikus vesebetegséggel társuló diabetes és a mind ISZB-vel, mind krónikus vesebetegséggel társuló diabetesesek aránya jelentősen magasabb volt.

Lege Artis Medicinae

Hipertenzív, nem diabeteses nephropathia

LÉGRÁDY Péter

A hypertoniás betegek számának növekedésével a hipertenzív nephropathia prevalenciája is növekedni fog. A Magyar Hypertonia Regiszter Program 2015. évi adatai alapján a krónikus veseelégtelenséggel élők között a hypertonia gyakorisága férfiaknál 12,3%, nőknél 39,1%. Hyper­to­niások körében a nephropathia gyakorisága 26,1% volt. 2010-ben és 2015-ben a hipertenzív nephropathia volt (21% és 22%) a 2. leggyakoribb dialízist indokló alapbetegség Magyarországon. A Magyar Hy­per­tonia Társaság 2018. évi ajánlása szerint a vérnyomáscsökkentők közül a renin-angiotenzin rendszer klasszikus gátlói képesek szignifikánsan csökkenteni a vesefunkció-romlás progresszióját és a proteinuriát.

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.