Magyar Radiológia

Cystosus veseelváltozások vizsgálata multidetektoros komputertomográfiával

BATA Pál, MIKUSI Regina, KARLINGER Kinga, BÉRCZI Viktor, SZENDRŐI Attila, ROMICS Imre

2008. DECEMBER 15.

Magyar Radiológia - 2008;82(07-08)

A modern CT- és MR-berendezésekkel általában pontos és azonnali diagnózis mondható a legtöbb cystosus veseteriméről. A legfőbb kérdések, hogy vajon a cystosus terime igényel-e sebészi ellátást vagy nem, illetve hogy nyomon követése szükséges-e, a Bosniak-klasszifikáció segítségével megválaszolhatók. A cystosus képletek pontos karakterizálásához kiváló minőségű, többfázisú MDCT-vizsgálatra van szükség a következő paraméterekkel: 80-120 ml intravénás, jódtartalmú, nem ionos kontrasztanyag beadása injektor segítségével, sóbemosás mellett, legalább 3 ml/s flow-val, natív és posztkontrasztos felvételek (35, 70 és szükség esetén 120-300 s) készítése, 16×1,5 mm-es kollimációval, 50%-os átfedéssel. A primer adatokból 2 mm-es rekonstrukciókat állítunk elő, és szükség esetén a postprocessing során volume rendered képek is készíthetők. Ennek a CT-protokollnak az alkalmazásával mérhetővé válnak a cystosus elváltozásnak azok a jellemzői, amelyek a Bosniak-klasszifikáció alapját képezik, mint például a minimális mértékű, sima vagy irreguláris falmegvastagodás kontraszthalmozással vagy a nélkül; a hajszálvékony vagy megvastagodott septumok; vékony vagy irreguláris (vastag vagy nodularis) meszesedés stb. Minden cystosus képlet besorolható a Bosniak I, II, IIF, III, illetve IV kategóriába.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A perifériás idegek vizsgálata nagy felbontású ultraszonográfiával

JOSEF Böhm

A magas frekvenciájú, nagy felbontású ultrahangvizsgálat fontos, még ritkán alkalmazott módszer a perifériás idegek betegségeinek morfológiai vizsgálatára. A felszínhez közel eső idegeket 12-17 MHz-es lineáris vizsgálófejekkel az MR-énél jobb axiális felbontóképességgel ábrázolhatjuk. Az ultraszonográfia elsősorban a felső végtag felszínhez közel eső idegeinek vizsgálatában számít első számú, modern képalkotó metódusnak. Az idegszonográfia fő indikációi az alagútszindrómák, sérülések, tumorok, neuropathiák és az ultrahangvezérléssel történő intervenciók. A kéztőalagút- és sulcus ulnaris szindróma diagnózisában szenzitivitása hasonló az elektrofiziológiáéhoz. Az elektrofiziológia és a szonográfia együtt jelentősen megnövelik a diagnosztikai pontosságot e két leggyakoribb alagútszindrómában. A szonográfia adatokat nyújt az idegműtétek tervezéséhez és alkalmas a posztoperatív szövődmények kimutatására. Idegsérüléseknél a szonográfia esetenként az elektrofiziológiai vizsgálatnál korábban és pontosabban mutatja ki a műtétet igénylő sérüléseket. A vizsgálati technika javulásával, a szonográfiai indikációk tudatossá válásával a szonográfia mindinkább szerepet kap a perifériás idegek rutinvizsgálatában.

Magyar Radiológia

Az emlő komplex radiológiai diagnosztikája European School of Breast Imaging - Educational Course Budapest, 2008. november 7-8.

JUHÁSZ Andrea

Az emlődiagnosztika, mint a radiológia szakterületeinek egyik legnagyobb kihívása, napjainkban forradalmi változásokat él meg, nemcsak a szakmai szabályozás (jártassági vizsga), hanem új ismeretek és tapasztalatok területén is. Erről szerezhettünk bizonyságot az Állami Egészségügyi Központban megrendezésre került tanfolyamon, ahol színvonalas előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon vehettünk részt hatvanöten, horvát, görög, román és bolgár hallgatók társaságában.

Magyar Radiológia

Kontrasztanyagok

MORAVA Réka

A radiológiában a kontraszt a kép legsötétebb és legvilágosabb pontja közötti különbség, amely a szem számára optimális esetben megkönnyíti, elősegíti a különböző elváltozások felismerését. A vizsgált szerv és a környezete közötti jelintenzitás gyakran hasonló, ilyen esetekben a kontraszt fokozására kontrasztanyagot használunk.

Magyar Radiológia

Száz éve született Szenes Tibor professzor, a szegedi röntgenklinika megalapítója

FRÁTER Loránd

A röntgensugárzás felfedezése után kerek 50 esztendővel, 1945-ben habilitálta magántanárrá a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szenes Tibort. A fiatal orvos még magával hozta a Monarchia jellemzőit: ő maga a Felvidékről, felesége Erdélyből származott és - nem törődve a Rákosi- és Kádár-korszak pártembereinek nemtetszésével - mindketten életük végéig igényes és kulturált polgárok módjára éltek és viselkedtek.

Magyar Radiológia

Európai Gyermekradiológus Kongresszus Edinburgh, 2008. június 4-7.

VÁRKONYI Ildikó

Az évenként megrendezésre kerülő európai kongresszusnak idén Skócia fővárosa, Edinburgh adott helyet. A hagyományoknak megfelelően nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról és Ázsiából is érkeztek résztvevők. Örvendetes, hogy Magyarországról is többen jelen lehettünk a kongresszuson.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitûzés – Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdôíveket 308 betegtôl (110 férfi, 198 nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgôsségi diagnózisok megoszlása a következôképpen alakult: centrális eredetû (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idô leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendô azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgôsségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás a „Nagyszámú laboratóriumi vérvizsgálati eredmény exploratív jellegû vizsgálata rang­korrelá­ció­val” címû közleményhez

Hypertonia és Nephrologia

Polycystás vesebetegség - Ren polycysticum

DOLGOS Szilveszter, TÁRNOKI Ádám Domonkos, TÁRNOKI Dávid László

A leggyakoribb monogénes nephropathia, a vese veleszületett, cystosus, térfoglaló folyamata, amely fokozatos vesefunkció-romláshoz vezet. A veseelégtelenséghez gyakran társul a máj, illetve pancreas cystás elváltozása, agyi artériaaneurysma vagy mitralis prolapsus.

Ideggyógyászati Szemle

[Extraskeletalis, intraduralis, nem metasztatikus Ewing-sarcoma]

OTTÓFFY Gábor, KOMÁROMY Hedvig

[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elô. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövôdményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlôdô hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdôdtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörô térfoglaló folyamatot mutatott. Cranio­tomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumor­szövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-gén­­transzlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerôsítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a mûtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminôsége jó.]

Ideggyógyászati Szemle

Funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatok a fájdalomkutatásban

ÉDES Andrea Edit, JUHÁSZ Gabriella

A fájdalomérzékelés hátterében álló neuralis változások és a krónikus fájdalom szindrómák patomechanizmusának megértésében a funkcionális képalkotó vizsgálatok új utat nyitottak. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével az utóbbi húsz évben számos eredmény született a komplex fájdalomélmény különböző aspektusainak vizsgálatáról. Ezek a kutatások az akut fájdalominger hatására aktiválódó fájdalomszabályozó rendszer, a fájdalommátrix működésének és az azt befolyásoló külső és belső faktorok fájdalomhoz való hozzájárulásának megértésére irányultak. A fájdalomkutatás másik fontos területe a krónikus fájdalmak hátterében álló neuralis folyamatok vizsgálata, hiszen a betegségek patomechanizmusa a mai napig nem tisztázott. Közleményünk célja betekintést nyújtani az fMRI-vizsgálatokkal végzett fájdalomkutatás módszerébe és az utóbbi években elért eredményeibe.