Magyar Radiológia

„Csodafotográfiák” Szegeden

GYENES György

2007. OKTÓBER 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(05-06)

Sipos Lajos irodalomtörténész professzor, Babits- kutató, Babits Mihály című, 2003-ban megjelent könyvében a 36. oldalon a következőket írja: „…Az igazgató (a szegedi főreáliskolában) Homor István, természettan-, mennyiségtanszakosként az országban a legelsők között végzett kísérleteket röntgensugárral”1. Könyvében Sipos professzor több adatot nem közölt, és kérdésemre sem tudott bővebb felvilágosítást adni erről a fontos információról.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A nem tapintható emlőtumorok és az őrszemnyirokcsomók izotópos jelölése

MONOKI Erzsébet, VARGA Erika, SZABÓ Tünde, TARJÁN Tibor, PETRI István, ZS. TÓTH Endre, BAGDI Enikő, KRENÁCS László

BEVEZETÉS - A mammográfiás emlőrákszűrés eredményeinek is betudható, hogy megnövekedett a diagnosztizált malignus tumorok, illetve a sebészi eltávolítást igénylő, nem tapintható emlőelváltozások száma. A közleményünk célja, hogy bemutassuk a radioizotópos jelölés alkalmazását, a gamma-szonda használatát és eredményességét az őrszemnyirokcsomók azonosításában, valamint a nem tapintható elváltozások intraoperatív lokalizálásában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Összesen 26 betegnél alkalmaztuk a kézi gamma-szondát a stádiummeghatározást biztosító őrszemnyirokcsomó azonosítására. Közülük nyolcnál nem tapintható emlőelváltozás állt fenn, ezeket izotópos jelöléssel intraoperatívan lokalizáltuk. EREDMÉNYEK - Valamennyi emlőelváltozás pre- és intraoperatívan jelölődött. Az őrszemnyirokcsomó-azonosítás érzékenységét növelte a párhuzamosan alkalmazott patentkékjelölés. Tizennégy betegnél a negatív őrszemnyirokcsomó alapján nem volt szükség a műtét axillaris kiterjesztésére. KÖVETKEZTETÉS - A gamma-szondával egyszerű, gyors és pontos módszer áll rendelkezésünkre a nem tapintható emlőtumorok intraoperatív lokalizálására, továbbá az őrszemnyirokcsomók azonosítására, ezáltal az emlőtumorok korszerű és az onkológiai elvárásoknak megfelelő kezelésére.

Magyar Radiológia

XV. Gyermekradiológus Szimpózium és Továbbképzés Pécs, 2007. szeptember 6-8.

KIS Éva

A Magyar Radiológusok Társaságának Gyermekradiológiai Szekciója kétévenként rendez háromnapos, továbbképzéssel egybekötött szimpóziumot. Ebben az évben a pécsi gyermekklinika adott otthont az összejövetelnek, a szervező a klinika csapata volt Mohay Gabriella vezetésével. A helyszín a Baranya megyei közgyűlés impozáns díszterme volt. A program, beleértve az öszszefoglaló és a rövid előadásokat egyaránt, továbbképzésnek tekinthető. Magas színvonalú, szépen dokumentált, érdekes előadások hangzottak el, nemegyszer pergő vitát kavarva, amelyekből mindannyian tanultunk, gazdagodtunk.

Magyar Radiológia

AZ MRT RENDEZVÉNYNAPTÁRA

Magyar Radiológia

Campomeliás dysplasia praenatalis felismerése ultrahangvizsgálattal

NAGY Gábor, VRECZENÁR László

BEVEZETÉS - A campomeliás dysplasia egy jellegzetes csontosodási rendellenesség, amelyet a végtagcsontok rövidültsége és hajlottsága jellemez, külső megjelenését tekintve törpeséghez vezet. ESETISMERTETÉS - A második ultrahangos szűrővizsgálat alkalmával merült föl a huszonegy éves, primipara nőnél a terhesség 19. hetében a magzat végtagrövidülésének gyanúja. Ismételt vizsgálatok igazolták a femurok és tibiák rövidségét, hajlítottságát és a csontok rendellenes echószerkezetét. A felső végtagok csaknem normális hosszúságúak voltak. A terhesség 19. hetében a genetikai vizsgálatok után a házaspár élt a terhességmegszakítás lehetőségével, amely szövődménymentesen lezajlott. A magzatról készült fénykép és röntgenfelvételek igazolták a diagnózist. KÖVETKEZTETÉS - A terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatoknál figyelemmel kell lenni a végtagcsontok pontos mérésére is, amely alapja lehet a végtag-rövidüléses kórképek korai felismerésének. Pozitív genetikai vizsgálatok és a szülői kérés alapján ilyen esetben indokolt a terhesség megszakítása.

Magyar Radiológia

Az MR-urográfia technikai aspektusai két eset kapcsán

HORVÁTH László, BOGNER Péter, NAGY Gyöngyi, BAJZIK Gábor, VANDULEK Csaba, REPA Imre

Az urogenitalis rendszer radiológiai diagnosztikájában sokáig az intravénás urográfiáé volt a vezető szerep, de az ultrahang és egyéb keresztmetszeti képalkotó módszerek bevezetése jelentős változást hozott ezen a téren. A modern (multislice) CT-vizsgálatok mellett egyre gyakrabban alkalmazzák az MR-urográfiás módszereket, amelyek az MR-képalkotás ismert előnyein túl a statikus és a dinamikus vizsgálat lehetőségeit kínálják. A szerzők ismertetik a két alapvető MR-urográfiás módszert, amelyek, egymást kiegészítve, lehetővé teszik a vizeletelvezető rendszer teljes vizsgálatát. Az első módszer a stacioner folyadék kimutatására használt, erősen T2-súlyozott turbospinecho-szekvenciával készült mérés, amely jól ábrázolja a vizeletelvezető rendszer tágulatait, még abban az esetben is, ha nincs vagy kismértékű a kiválasztás. A másik módszer a hagyományos intravénás urográfiával analóg, mivel ez esetben a jódnál kevésbé nephrotoxicus, gadolíniumtartalmú kontrasztanyag kiválasztásával ábrázolható az üreg- és elvezetőrendszer T1- súlyozott gradiensecho-mérésekkel, akár dinamikus módon. Ezzel a technikával normális tágasságú és obstruált vizeletelvezető rendszeri eltérések jeleníthetők meg, de előfeltétel a viszonylag jó vesefunkció. A metodikai összefoglalás után mindkét módszer illusztrálására pediátriai pácienseik tisztázatlan eredetű üregrendszeri tágulatának MR-urográfiás vizsgálatait mutatják be. Az MR-urográfia a hagyományos MR-vizsgálati módszerekkel együtt alkalmazva jelentős mértékben csökkentheti az invazív, illetve a sugárterheléssel járó radiológiai módszerek alkalmazását. Kiemelten fontos lehet a gyermekkori üregrendszeri tágulatok vizsgálatában, a terhes nők, a vesetranszplantált és a kontrasztanyagra érzékeny betegek uroradiológiai kivizsgálásában.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Dr. Karsay Koppány (1943-2008)

KOMOLY Sámuel, SÉLLEINÉ MÁRKI Mária

Türelemmel viselt, hosszan tartó súlyos betegség következtében, 2008. március 9-én örökre elhagyott minket dr. Karsay Koppány. Dr. Karsay Koppány 1943-ban, Tiszaföldváron született, Szolnokon a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1967-ben, Szegeden szerzett orvosi diplomát. Szegeden, a neurológiai klinikán kezdett dolgozni, itt 1972-ben neurológiai, 1974-ben pszichiátriai szakvizsgát szerzett. 1976-ban került vissza Szolnokra, a Hetényi Géza Kórház Neurológiai és Pszichiátriai Osztályának vezetője lett, majd a neurológia és pszichiátria szétválását követően, 1982-től a neurológiai osztályt vezette 2007-ben történt nyugdíjazásáig.

LAM Extra Háziorvosoknak

„Az otthon szülést nem kellene legalizálni, az legális” - Interjú Geréb Ágnessel

- LAM, ELITMED.HU -

Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, pszichológus, szülésznő 1977-ben szerzett orvosi diplomát Szegeden. Az ellene folytatott büntetőeljárás dacára, a hatályos rendelkezések betartása mellett - exkluzív szakmai interjút adott a LAM-nak és az elitmed.hu-nak.

Nővér

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

SZÉCSÉNYI Péter, RAJKI Veronika

A vizsgálat célja: A transzplantációs osztályokon dolgozó szakápolók véleményének feltérképezése volt a laikus lakosság felkészültségéről a szervadományozás témakörével kapcsolatban. Továbbá vizsgálni kívántuk, hogy az ápolók a vallási meggyőződést és etikai elveket részesítik-e előnyben a jogi szabályozással szemben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a transzplantációs osztályon dolgozó ápolók felajánlanák-e saját szerveiket. Anyag és módszer: Leíró kutatást végeztünk saját szerkesztésű kérdőív segítségével. Az eredményeinket Pearson Khi-négyzet próba (tipikusan 5%-os szignifikancia szinten vizsgálva, p≤0,05), valamint egymintás t-próba alkalmazásával kaptuk. A vizsgálat Szegeden, Budapesten és Pécsett történt. Eredmények: A vizsgálatban 37 fő vett részt. Az ápolók szerint a laikus lakosságnak nincsenek kellő ismereteik a hatályos jogi szabályokról. Az ápolók pozitívan állnak a saját szerveik felajánlásához egy esetleges donáció kapcsán. Az ápolók előnyben részesítik a vallási és etikai elveket a jogi szabályokkal szemben a szervdonáció kapcsán. Következtetések: A laikus lakosok ismerethiánya a donáció megvalósulását veszélyezteti. Érdemes lenne azokat az ápolókat bevonni az emberek edukációjába, akik transzplantációs szakterületeken dolgoznak, akik donorgondozást végeznek, így a laikusok is elfogadóbbak lennének és kevesebb konfliktushelyzet alakulna, feltételezhetően több szervtranszplantáció történne.

Magyar Radiológia

Európán keresztül tudománnyal és kerékpárral Vadon Gábor professzor születésnapi portréja

LOMBAY Béla

Vadon Gábor professzor 70. születésnapja alkalmából bensőséges megemlékezésre került sor 2008. szeptember 20-án, Szegeden, a Magyar Radiológusok Társasága „Differenciáldiagnosztikai nehézségek a radiológiában” című tudományos ülésén. A születésnapi köszöntőt dr. Palkó András tartotta.

Hivatásunk

Kérdőjelek az alapellátás körül

SÓFALVI Luca

Csupán néhány hét telt el az alapellátási törvény és koncepció szakmai véleményezése, valamint az Egészségügyi Szakdolgozók Alapellátási Konferenciája között, amelyet első alkalommal rendeztek meg Szegeden május 22-23. között. Ezért a hagyományteremtő rendezvény megnyitóján nagy hangsúlyt kapott az új jogszabálytervezet, amelyet július 6-án fogadott el az Országgyűlés.