Magyar Radiológia

Az MR-képalkotással vezérelt prostata-brachytherapia metodikai tervezése Az első magyarországi tapasztalatok állatkísérletes modellen

LAKOSI Ferenc, ANTAL Gergely, VANDULEK Csaba, KOTEK Gyula, KOVÁCS Árpád, GARAMVÖLGYI Rita, PETNEHÁZY Örs, HADJIEV Janaki, BAJZIK Gábor, BOGNER Péter, REPA Imre

2007. OKTÓBER 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(05-06)

BEVEZETÉS - A modern radikális sugárkezelés a prostatatumorban szenvedő, kis rizikójú betegeknél a radikális prostatectomia hatékony alternatívája lehet. Tanulmányunk célja az intézetünkben kidolgozott, MR-vezérelt transperinealis prostataintervenciós technika és a korai állatkísérletes eredmények bemutatása. ANYAG ÉS MÓDSZER - A beavatkozásokat öt, oldalfekvő helyzetben pozicionált kutyán végeztük el egy nyitott konfigurációjú, 0,35 T térerősségű MR-készüléken. Az intervencióhoz saját fejlesztésű MR-kompatibilis eszközt használtunk. A templátrekonstrukcióhoz, trajektóriatervezéshez, céltérfogat-definiáláshoz T2-súlyozott szekvenciákat, míg a képi vezérléshez, illetve a célpont-megerősítéshez gyors spoiled gradiensecho-(FSPGR-) méréseket végeztünk. Az intervencióhoz MR-kompatibilis fém koaxiális tűket használtunk, amelyeket a gáton át a prostata bázisáig vezettünk. A célpozíció megerősítése után a fémtűkön keresztül merev műanyag katétereket vezettünk be. EREDMÉNYEK - A tűbehelyezés átlagos és medián pontatlansága 2,2 mm és 2 mm (standard deviáció: 1,2 mm) volt. A szúrások 96%-a 4 mm-es eltérés alatt volt. A tűzdelés alatt észlelt átlagos prostataelmozdulás craniocaudalis és transversalis irányban 10,3 és 2,3 mm volt. Érdemi elmozdulást csak az első négy fixálótű behelyezése során tapasztaltunk. Az egyes munkafázisokhoz szükséges idő a következő volt: anaesthesia 15 perc, pozicionálás, eszközbeállítás 15 perc, kiindulási képalkotás 15 perc, templátregisztráció, projekció 15 perc, kontúrozás, trajektóriatervezés, 10 tű behelyezése 60 perc. KÖVETKEZTETÉS - Az állatkísérletes modelleken elért eredményeink azt mutatják, hogy az általunk kidolgozott módszer alkalmas egy pontos, megbízható, magas színvonalú MR-vezérelt prostataintervenció kivitelezésére elfogadható idő alatt. A közeljövőben a módszer humán alkalmazását tervezzük biopszia és brachytherapia formájában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A nem tapintható emlőtumorok és az őrszemnyirokcsomók izotópos jelölése

MONOKI Erzsébet, VARGA Erika, SZABÓ Tünde, TARJÁN Tibor, PETRI István, ZS. TÓTH Endre, BAGDI Enikő, KRENÁCS László

BEVEZETÉS - A mammográfiás emlőrákszűrés eredményeinek is betudható, hogy megnövekedett a diagnosztizált malignus tumorok, illetve a sebészi eltávolítást igénylő, nem tapintható emlőelváltozások száma. A közleményünk célja, hogy bemutassuk a radioizotópos jelölés alkalmazását, a gamma-szonda használatát és eredményességét az őrszemnyirokcsomók azonosításában, valamint a nem tapintható elváltozások intraoperatív lokalizálásában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Összesen 26 betegnél alkalmaztuk a kézi gamma-szondát a stádiummeghatározást biztosító őrszemnyirokcsomó azonosítására. Közülük nyolcnál nem tapintható emlőelváltozás állt fenn, ezeket izotópos jelöléssel intraoperatívan lokalizáltuk. EREDMÉNYEK - Valamennyi emlőelváltozás pre- és intraoperatívan jelölődött. Az őrszemnyirokcsomó-azonosítás érzékenységét növelte a párhuzamosan alkalmazott patentkékjelölés. Tizennégy betegnél a negatív őrszemnyirokcsomó alapján nem volt szükség a műtét axillaris kiterjesztésére. KÖVETKEZTETÉS - A gamma-szondával egyszerű, gyors és pontos módszer áll rendelkezésünkre a nem tapintható emlőtumorok intraoperatív lokalizálására, továbbá az őrszemnyirokcsomók azonosítására, ezáltal az emlőtumorok korszerű és az onkológiai elvárásoknak megfelelő kezelésére.

Magyar Radiológia

Agyi perfúziós komputertomográfia az akut stroke ellátásában

BAGI Róbert, SZABÓ Tünde, MONOKI Erzsébet

BEVEZETÉS - Az utóbbi években elterjedt többszeletes (multislice) komputertomográfiás technológia lehetővé tette az agyi vascularis károsodások diagnosztikájában jól hasznosítható perfúziós komputertomográfiás vizsgálatok alkalmazását. A tanulmány célja a vizsgálat kivitelezésének ismertetése és a módszer jelentőségének bemutatása a sürgősségi betegellátásban, az agyi ischaemiás betegségek korai diagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Intézményünkben egy kétszeletes multislice komputertomográfiás készülékkel (General Electric Highspeed NX/i, 2004) végzünk a sürgősségi betegellátásban agyi perfúziós vizsgálatokat. Sürgősségi ellátás során 2004. január és 2006. december között agyi perfúziós vizsgálaton átesett 27 beteg eredményeit tekintjük át a natív és perfúziós koponya-CT-vizsgálat eredménye, a szisztémás thrombolysis és a terápiát követően kialakult állapot tekintetében. EREDMÉNYEK - A perfúziós szoftverrel abszolút kvantifikálható színes paramétertérképeket készítettünk (CBF, CBV, MTT), amelyeken a mérési adatok középértéke, százalékos csökkenése is megjeleníthető. A vizsgált időszakban az agyi perfúziós vizsgálat a 27 beteg közül 18-nál pozitív, nyolcnál negatív eredményű volt, egy esetben technikailag értékelhetetlen eredményt kaptunk. KÖVETKEZTETÉS - Agyi perfúziós CT-vizsgálat során az áramláscsökkenés mértéke alapján a potenciálisan reverzíbilis ischaemia és az irreverzíbilis parenchymakárosodás elkülöníthető, az irreverzíbilis károsodás kiterjedése megítélhető. A nemzetközi irodalmi ajánlások szerint az agyi vascularis történések CT-vizsgálati protokollja a natív, illetve a kontrasztanyag adása után végzett perfúziós és angiográfiás vizsgálat. A perfúziós CT-technika évek óta rendelkezésre áll, s az utóbbi években a multislice CTberendezések száma is jelentős mértékben növekedett. Mindezek ellenére az agyi perfúziós vizsgálatok még manapság sem számítanak rutineljárásnak hazánkban, a sürgősségi betegellátásban.

Magyar Radiológia

XV. Gyermekradiológus Szimpózium és Továbbképzés Pécs, 2007. szeptember 6-8.

KIS Éva

A Magyar Radiológusok Társaságának Gyermekradiológiai Szekciója kétévenként rendez háromnapos, továbbképzéssel egybekötött szimpóziumot. Ebben az évben a pécsi gyermekklinika adott otthont az összejövetelnek, a szervező a klinika csapata volt Mohay Gabriella vezetésével. A helyszín a Baranya megyei közgyűlés impozáns díszterme volt. A program, beleértve az öszszefoglaló és a rövid előadásokat egyaránt, továbbképzésnek tekinthető. Magas színvonalú, szépen dokumentált, érdekes előadások hangzottak el, nemegyszer pergő vitát kavarva, amelyekből mindannyian tanultunk, gazdagodtunk.

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológus Asszisztensek XII. kongresszusa Kaposvár, 2007. június 28-30.

TIHANYI Gyöngyi, VANDULEK Csaba

A Magyar Radiológus Asszisztensek XII. kongresszusának a festők városa, Kaposvár adott otthont. A tudományos programok helyszíne a Kaposvári Egyetem volt. A rendezvényt 2007. június 28-án dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nyitotta meg. Az ezt követő szekcióülésen kreditpontos továbbképző kurzusok hangzottak el „Képalkotás a sürgősségi ellátásban” címmel.

Magyar Radiológia

„Csodafotográfiák” Szegeden

GYENES György

Sipos Lajos irodalomtörténész professzor, Babits- kutató, Babits Mihály című, 2003-ban megjelent könyvében a 36. oldalon a következőket írja: „…Az igazgató (a szegedi főreáliskolában) Homor István, természettan-, mennyiségtanszakosként az országban a legelsők között végzett kísérleteket röntgensugárral”1. Könyvében Sipos professzor több adatot nem közölt, és kérdésemre sem tudott bővebb felvilágosítást adni erről a fontos információról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Agytörzsi daganatok szövetközi besugárzása

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, KOVÁCS Rita Beáta, REPA Imre, BAJZIK Gábor, NÉMETH György

Bevezetés - A különböző szövettani típusú és elhelyezkedésű agytörzsi tumorok megfelelő kezelési módjának kiválasztása döntően befolyásolja a várható túlélés hosszát. A szerzők két betegnél alkalmazott 125I-brachytherapiáról számolnak be. Esetismertetés - Két, agytörzsi daganatos betegük közül egyikük gliomában, másik betegük ováriumkarcinóma- metasztázisban szenvedett. Az első esetben a szövetközi besugárzás tervezésekor mért tumor térfogata 5,73 cm3 volt. A műtét utáni 42. hónapban végzett kontroll-MRI-felvételen 1,98 cm3 (postirradiatiós) cisztatérfogatot mértek, ez 65,5%-os zsugorodást jelentett. A második esetben a besugárzás tervezésekor mért tumor térfogata 6,05 cm3 volt. A műtét utáni 8. hónapban végzett kontroll-MRI-felvétel 0,16 cm3-es postirradiatiós cisztát mutatott, ez 97,4%-os daganatzsugorodásnak felelt meg, illetve a metasztázis gyakorlatilag eltűnt. A stereotaxiás intraoperatív biopszia eredményének ismerete lehetővé tette ugyanazon ülésben a 125Ibrachytherapia elvégzését, azaz betegeiket meg tudták kímélni egy második stereotaxiás beavatkozás kellemetlenségeitől. A kontroll-MR-vizsgálatok mindkét beteg esetén a tumor jelentős zsugorodását mutatták ki. Következtetés - A szerzők az általuk alkalmazott CT- és képfúzió-vezérelt 125I-brachytherapiát dozimetriailag jól tervezhető, sebészetileg biztonságosan és pontosan kivitelezhető eljárásnak találták.

Lege Artis Medicinae

Prostatacarcinomával társult akut dermatomyositis

TÁLLAI Béla, MORSHED Ali Salah, FLASKÓ Tibor, PONYI Andrea, DANKÓ Katalin, TÓTH Csaba

BEVEZETÉS - Az autoimmun betegségek közé tartozó polymyositis-dermatomyositis (PM/DM) egy részében különböző malignus tumorok indíthatják el az izmok elgyengüléséhez vezető bonyolult, sejtszinten zajló folyamatok láncolatát. A nemzetközi irodalomban eddig mindössze négy esetet közöltek, amelyekben a polymyositis- dermatomyositis hátterében kóroki tényezőként prostatacarcinomát fedeztek fel. ESETISMERTETÉS - A szerzők 57 éves betegük esetét ismertetik. Gyorsan kialakuló mozgásgyengesége három hónap alatt teljes mozgásképtelenségig fokozódott. A kezén, arcán livid elszíneződés jelent meg. Laborleletei magas kreatinkináz- (CK-) szintet, gyorsult vörösvérsejt-süllyedést, mérsékelt anaemiát mutattak. Étvágytalanná vált, nyelési nehezítettség jelentkezett, több mint 10 kg-ot fogyott. A klinikai és laboratóriumi tünetek, a pozitív elektromiográfia, az izombiopszia akut dermatomyositist igazolt. A tumorkutatás során a prostata jobb lebenyében tömött göböt tapintottak. A biopszia adenocarcinomát mutatott. Lokális propagációra, távoli áttétre utaló jelet nem találtak. Radikális prostatectomia során a daganatos prostatát és az ondóhólyagokat eltávolították. A szövettani vizsgálat carcinomát igazolt. A műtét után a beteg fokozatosan erősödött, a kortikoszteroid-kezelést elhagyták. A beteg eredeti izomereje, mozgása visszatért, testsúlyát visszanyerte. A rendszeres kontrollvizsgálatok során kóros eltérés nem igazolódott, laborleletei normális tartományban mozognak. KÖVETKEZTETÉS - Az autoimmun betegségek egy részének hátterében malignus urológiai daganat ritkán szerepel oki tényezőként. Férfiaknál 50 év feletti életkorban kialakuló polymyositisdermatomyositis kialakulásakor gondolni kell prostatacarcinomára is, amely idejében végzett radikális műtéttel meggyógyítható.

Ideggyógyászati Szemle

Két pinealoblastomás beteg 125-jód-brachytherapiája során nyert tapasztalatok és irodalmi áttekintés

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, KOVÁCS Rita Beáta, HÁVEL János, KISS Tibor

Bevezetés - A pinealis parenchymalis daganatok az összes agydaganat 0,3%-át teszik ki. Ezeknek a daganatoknak a felismeréséhez ma már a stereotaxiás biopszia nélkülözhetetlen módszer és nagy biztonsággal elvégezhetõ. Betegek és módszerek - A szerzõk két pineoblastomás beteget részesítettek 125-jód-brachytherapiában. A besugárzást követõ 15., illetve 18. hónapban végzett MRés CT-vizsgálatok a daganatok jelentõs zsugorodását mutatták. Eredmények - Az elsõ esetben a kontroll-CT-felvételen mért tumortérfogat 0,76 cm3 volt, amely 73%-os zsugorodást jelentett a szövetközi besugárzás tervezésekor mért 2,87 cm3-es céltérfogathoz képest. A második esetben a kontroll-MR-vizsgálaton mért tumortérfogat 0,29 cm3 volt, amely a besugárzás tervezésekor mért 1,27 cm3-es céltérfogat 77%-os zsugorodását jelentette. Következtetés - A két beteg esetében azért döntöttek a biopszia és a 125-jód-brachytherapia egy ülésben történõ elvégzése mellett, mert így a szövettani diagnózis ismeretében betegeiket meg tudták kímélni egy második stereotaxiás beavatkozástól. Az alkalmazott CT- és képfúzió-vezérelt 125-jód-brachytherapia dozimetriailag jól tervezhetõ, sebészetileg biztonságosan és pontosan kivitelezhetõ eljárás.

Magyar Radiológia

Sebészet MR-vezérelt, fókuszált ultrahanggal

JÓLESZ Ferenc A., BÉRCZI Viktor, HÜTTL Kálmán, REPA Imre, HYNYNEN Kullervo

Az utóbbi években a fókuszált ultrahang- és az MR-képalkotás egyesítésével egy új, noninvazív terápiás módszer alakult ki: az MR-vezérelt, fókuszált ultrahanggal végzett sebészet (FUS). A módszer alkalmazásával lehetővé válik a tumorok pontos lokalizációja, az akusztikus energia optimális célzása, az energiaátvitel valós idejű monitorozása és mérése, ami a teljes tumortérfogat hőkezelését biztosítja. Kezdetben az ultrahangkép-alkotást alkalmazták a FUS vezérlésére. Később az MR-vezérlés alkalmazásának lényegesen több előnye van az ultrahangon alapuló képalkotással szemben. Az MR-rel mért, hőkezelt szövet hőmérséklete 1 °C pontossággal meghatározható, és a hőkezeléssel elért szöveti károsodás folyamatosan követhető. Az MR-képalkotást és az energialeadást összekapcsoló szoftver alkalmazásával a terápia minden részlete jól megtervezhető és kivitelezhető, a hőmérsékleti változásoktól kezdve a terápiás ultrahangtranszducer térbeli irányításáig. A kezdeti klinikai alkalmazások (emlő- és kismedencei tumorok) közül a legígéretesebbnek a méh myomás elváltozásának kezelése látszik. De e technika egyik legjelentősebb alkalmazási területe kétségkívül a mélyen fekvő agytumorok kezelése lesz, ahol a daganat hőkezelése mellett ezzel a módszerrel a vér-agy gát fokális, tranziens, reverzíbilis megnyitása és célzott gyógyszeres kezelése is lehetséges. A tumorterápia mellett az MR-vezérelt fókuszáltultrahangsebészetnek a vascularis occlusiv kezeléseknél (például arteriovenosus malformatiók esetén), valamint a célzott gyógyszer- és génterápiában is felmérhetetlen szerepe lehet a jövőben. A FUS nem új ötlet, de az elmúlt években az MR-vezérlés elve jelentősen elősegítette a fejlődését. A módszer széles körű elterjedéséhez még számos technikai nehézséget le kell küzdeni: ezek közül a legfontosabb a hosszú kezelési idő (1-2 óra), a test-, illetve szervmozgás (például légzés során), speciális anatómiai területeknél (például máj) megfelelő akusztikus ablak illesztése. Ezek a kezdeti nehézségek megoldhatók, és a módszer széles körű klinikai alkalmazása várható.

Magyar Radiológia

A kismedencei CT-vizsgálat jelentősége a prostatacarcinomák preoperatív stádiumának meghatározásában

BERCZI Csaba, TÓTH György, VARGA Attila, FLASKÓ Tibor, KOLLÁR József, TÓTH Csaba

BEVEZETÉS - A vizsgálat célja a komputertomográfia szenzitivitásának és specificitásának vizsgálata volt a preoperatív stádium meghatározásának szempontjából, olyan betegeken, akiknél radikális perinealis prostatectomiára került sor. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A vizsgálatba 160 prostatacarcinomás beteget vontunk be. A radikális perinealis prostatectomia előtt valamennyi beteg rectalis digitális vizsgálaton esett át, mindegyiküknél meghatároztuk a prostataspecifikus antigént, továbbá prostatabiopsziát, kismedencei CT-, hasi ultrahang-, mellkas-röntgen- és csontizotóp-vizsgálatot végeztünk. EREDMÉNYEK - A prostataspecifikus antigén műtét előtti átlagos szintje 15,8 ng/ml volt. A prostatabiopsziák szövettani vizsgálata során az átlagos Gleason-pontérték 3,19-nak bizonyult. A preoperatív kismedencei CT-vizsgálat 14 beteg esetében mutatta a daganat prostatán túli terjedését (tokon túli terjedés n: 6, vesicula seminalis n: 3, húgyhólyag n: 5, kismedencei nyirokcsomók n: 2). A végleges szövettani vizsgálat 35 betegnél mutatta a daganatnak a prostatán kívülre terjedését (tokon túli terjedés n: 35, vesicula seminalis n: 25, húgyhólyag n: 5). A carcinoma 125 alkalommal a prostatára lokalizálódott. A CT-vizsgálat szenzitivitása és specificitása a tokon túli terjedés megítélése szempontjából 14% és 98%, a vesicula seminalis érintettségének kimutatására 12% és 100%, míg a hólyag beszűrtségének diagnosztizálására 20% és 97% volt. A prostataspecifikus antigén preoperatív értékei nem különböztek szignifikánsan (p=0,94) abban a két csoportban, amelyben a daganatot CT-vizsgálattal szervre lokalizáltnak, illetve a prostatán kívülre terjedtnek tartották, míg a prostatabiopsziák Gleason-pontértéke közötti eltérés szignifikáns volt (p=0,008). KÖVETKEZTETÉS - A prostatacarcinomák helyi kiterjedtségének megítélésében a CT-vizsgálat érzékenysége igen kicsi, ezért nem alkalmas a preoperatív stádium megállapítására.