Magyar Radiológia

Az immungenomika alapjai és jövője - rendszerszemléletű biológia Interjú Falus András akadémikussal

LOMBAY Béla

2007. MÁRCIUS 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(01-02)

Az interjú ötletét Falus András egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a közelmúltban két, a Magyar Tudományban megjelent közlemény, egy kézikönyv, illetve egy tudományos ülésen való személyes találkozás vetette föl. Találkozhattunk vele különböző televíziós csatornák tudományt népszerűsítő műsoraiban is. Hogy ki ő, kinek tartja magát és mi a véleménye az új tudományágról, azt egyik közleményéből vett idézettel próbálom bemutatni: „E sorok írója nem kívánja a divatos peszszimizmus vagy elegánsnak tűnő szkepticizmus mögé rejteni lelkesedését. Örül, hogy kortárs lehet, egy hatalmas ugrás többé-kevésbé közeli nézője, szerény résztvevője.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A kontrasztanyagok használata Összeállítás az ESUR 2006-os ajánlásai alapján

KOVÁCS Balázs, KARLINGER Kinga, MOLNÁR Andrea Ágnes, BALÁZS György, BÉRCZI Viktor

A jódtartalmú kontrasztanyagok beadásának potenciális veszélyeit minden radiológus ismeri. Az újabb kontrasztanyagok kifejlesztésével a mellékhatások és a szövődmények előfordulása számottevően csökkent. Ennek ellenére igen fontos, hogy minden radiológus naprakészen ismerje a legfrissebb tudnivalókat a kontrasztanyagbeadás kockázatairól. Az alábbiakban az Európai Urogenitalis Radiológiai Társaság (ESUR) Kontrasztanyag- biztonsági Bizottságának (European Society of Urogenital Radiology Safety Committee) 2006-ban megjelentetett ajánlásait tesszük közzé. A teljes angol nyelvű szöveg az irodalmi hivatkozásokkal megtalálható a www.esur.org honlapon.

Magyar Radiológia

II. Országos Radiológus Rezidens Találkozó

NAGY Endre, PALKÓ András, LOMBAY Béla

A radiológus rezidensek és szakorvosjelöltek II. országos találkozójára Budapesten, a SOTE radiológiai klinikájának tantermében került sor 2007. január 13-án. A találkozóra meghívást kaptak a négy hazai egyetem szakorvosjelöltjei, illetve oktatóik, mentoraik.

Magyar Radiológia

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya tudományos ülése Csíkszereda, 2006. április 27-29.

WENINGER Csaba

Az Erdélyi Múzeum Egyesület és tevékenysége valószínűleg nem ismert a Magyar Radiológia olvasóinak többsége számára, ezért néhány mondatban szeretném bemutatni. Az egyesület a legrégebbi erdélyi magyar tudományos egyesülés. Az Erdélyi Múzeum alapítását az erdélyi országgyűlés 1841-43 között határozta el, de a törvény nem lépett életbe.

Magyar Radiológia

Az emlődaganatok radiológiai vizsgálatának újdonságai Onco Update, 2007

FORRAI Gábor, BODOKY György

Az emlődiagnosztika módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt az aktuális kivizsgálási algoritmus folyamatosan átalakul, új diagnosztikai és terápiás eljárások is belépnek a napi rutinba. Egyesek - akár két-három év alatt - teljesen elavulnak, sőt, már hibának is számíthat az alkalmazásuk. Más módszerek kötelező jelleggel lépnek be a diagnosztikus lépések közé. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete. Az utóbbi két év (2005. január-2006. december) szakirodalmának áttekintésével az emlődaganatok radiológiai diagnosztikájának számos új eredménye, illetve az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helye kerül bemutatásra. A legfrissebb szakirodalmi közlemények a következő témák köré csoportosulnak: emlőszűrés digitális és analóg mammográfiával, számítógéppel támogatott diagnosztika (CAD), nagy kockázatú betegek emlőszűrése, ultrahangvizsgálat, az emlő mágneses rezonanciás vizsgálata, multislice komputertomográfia (PET-CT), pozitronemissziós komputertomográfia, diagnosztikus intervenciók, differenciáldiagnosztika, percutan tumorablatio, valamint terápiás kérdések a diagnosztikában.

Magyar Radiológia

Útmutató a kontrasztanyagok vesekárosító hatásának megelőzésére

HARIS Ágnes, NAGY Judit, MÁTYUS János

Jelen irányelv a Magyar Nephrologiai Társaság korábbi ajánlásának (Útmutató a kontrasztanyagok vesekárosító hatásának megelőzésére. Hypertonia és Nephrologia 2004;8:30-34.) megújítása, annak helyébe lép.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A sebészet 30 éves múltja és a sebész jövője

KUPCSULIK Péter

Az elmúlt három évtizedben a lapa­rosz­kópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát mű­téti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos se­bészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebé­szeti eljárások kifejlesztését hozta, az ered­mé­nyek váratlanul kitűnőek lettek. Meg­szü­le­tett a „metabolikus” sebészet. A plasz­tikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” ro­botot, melyet a sebész működtet. A ro­botsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális al­kalmazás megtalálásától függ. A társ­szak­mákkal való együttműködés a sebészet to­vábbi fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tu­dása a további fejlődés alapvető feltétele.

Nővér

A transzkulturális ápolástudomány alapjai

ČERVENÝ Martin

A publikáció a transzkulturális ápolás alapfogalmaival foglalkozik. Célja, hogy megismertesse és felhívja az ápolók figyelmét a transzkulturális ápolástan fontosságára, amelynek alapjait Dr. Madeleine Leininger (1925-2012) fektette le.

Nővér

Életminőség-vizsgálat a Sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében

SZABÓ Julianna

A vizsgálat célja: Felmérni a Sclerosis Multiplex életminőségre gyakorolt hatását és megvizsgálni, hogy mutat-e jelentős eltérést a ”vidéken”, valamint a fővárosban gondozott betegek állapota között. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat standard kérdőívekkel történt (SF-36 kérdőív, Társas támogatás kérdőív, Rövidített házastársi stressz skála, Rövidített Együttműködés skála), kiegészítve a szociodemográfiai és a betegségre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálat ideje: 2013. augusztus - 2014. január. Célcsoport: a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SM szakambulanciáján és a nyíregyházi Jósa András Kórház Neuroimmunológiai szakrendelésén megjelent SM betegek. (N=100) Eredmények: megállapítást nyert, hogy a vizsgált mintában, a betegek részéről történt életminőség értékelés, közepes eredményt mutatott. A betegség jellegéből adódóan jelentősen érintett a fizikai állapotuk, a mindennapi tevékenységek elvégzésére, önellátásra képesek, de a szabadidő eltöltési tevékenységeik korlátozottak. A társas támogatottság tekintetében a család meghatározó szerepet kap. Vizsgálatom igazolta, hogy szignifikáns a különbség a „vidéki” és a budapesti betegek között, mely szerint a nyíregyházi betegek az általánosan elismert, hagyományos családi környezetben nagyobb számban élnek, mint a fővárosi betegek. Következtetés: A felmérés szerint az egyéb segítő szervezetek nem támogatnak olyan hatékonysággal, amely az jellegükből adódóan elvárható lenne. Egészségvédő hatású a házastársi kapcsolattal való elégedettség, melyet a kutatás eredményei alátámasztottak. A Sclerosis multiplex egy krónikus megbetegedés, amely az életminőség minden dimenzióját érinti. Az életminőség mutatói a betegséggel való megküzdés, a családi működőképesség megtartása, a megfelelő szociális kapcsolatok fenntartása, a társadalmi hasznosság érzése, amelyeket erősíteni szükséges.

Lege Artis Medicinae

Az immunválasz néhány újonnan felismert hatásmechanizmusa és az immunológia szemléleti átalakulása

FALUS András

Az immunológia az egészséges és kóros immunválaszt tanulmányozó komplex tu­domány. Ez az élettani, patofiziológiai tu­dományág az egyes mechanizmusok megértését elsősorban sejt- és molekuláris biológiai, genetikai, epigenetikai és (neu­ro)­en­do­kri­nológiai megközelítéssel, illetve a patológiás folyamatok részleteinek feltárásával vég­zi. Az immunológia egyike a na­gyon gyorsan fejlődő tudományoknak, eredményei visszahatnak más diszciplínákra is el­mé­leti (például hálózattudományok, rend­szer-biológia) és módszertani (monoklonális ellenanyagok, biomarkerek, immunoassay-ek) szinten egyaránt. Az immunológusok az elmúlt évtizedekben számos szemléleti változást értek meg, és sok, a hatásmechanizmusokban megnyilvánuló lényegi részletkérdés érvényesülését ismerték fel.

Nővér

Dohányzási szokások és leszokásra való hajlandóságot előre jelző tényezők egészségügyi dolgozók körében

SZELKÓ Olajosné Katalin, SIKET Ujváriné Adrienn, SÁRVÁRY Attila, ZRÍNYI Miklós

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja a dohányzás gyakoriságának és a dohányzásról való leszokás motivációs tényezőinek meghatározása volt az egészségügyi dolgozók körében. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőívvel a Jósa András Oktatókórház összes egészségügyi dolgozójának bevonásával készült. Az elemzésekhez khi-négyzet próbát, Mann-Whitney tesztet, valamint korreláció analízist használtunk. Eredmények: A válaszadók (N =1561) 29,9%-a aktív dohányzónak vallotta magát, 52,0%-uk napi 11-20 szál cigarettát szív el. A válaszadók 20,4%-a próbált már leszokni a dohányzásról. Dohányzásról való leszoktató programban 43,2% nem, 35,6% biztosan részt venne. Szignifikáns összefüggést mutattunk ki a leszokási kísérlet és a leszokási módszer között (χ2 = 7,73; p = 0,02) és a leszokás és a stressz miatti dohányzás között (r = 0,1; p = 0,12). A leszokni nem vágyók a dohányzás társas kapcsolatokat építő szerepét erősebbnek látták (Z = -2.34; p = 0,02). Következtetések: A leszokás iránti igény káros mellékhatások hangsúlyozásával való megalapozása mellett elsősorban menedzsment feladat olyan légkör megteremtése, ahol a kollegiális kapcsolatok fejlesztése átveszi a dohányzás, mint közösségteremtő funkció helyét.