Ismét rendhagyó, tematikusan összeállított szá­mot tart a kezében az Olvasó, ami két pó­lus, az idősödés és a mentális egészség köré szerveződött. Mindkét terület nagyon fontos, és nemcsak a pszichiáterek, lelki egészséggel foglalkozó szakemberek, hanem minden, az egészségügyben dolgozó szakember számára is.

Kedves Olvasók! Immár hagyománnyá vált, hogy a folyóirat januári száma pszichiátriai témákkal foglalkozik és kapcsolódik a Magyar Pszichiátriai Társaság januári konferenciáihoz, melyek a szakma legfontosabb, évente megrendezett hazai eseményei. Az idén a témák az „életút” fogalma köré rendeződnek. Ennek oka az, hogy a 2020-as év több szempontból is mérföldkő - az életutak pedig nem képzelhetők el mérföldkövek nélkül.

Rendhagyó lapszámot tart a kezében az olvasó: van benne minden. Bélflóra, a szkizofrénia manifesztálódásának megelőzése, graffiti mint önkifejezés és művészet, gyermekkor-felnőttkor átmenet, sőt, még alternatív medicina is!

Császár-Nagy Noémi, Demetrovics Zsolt, Vargha András (szerk.): A klinikai pszichológia horizontja. Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70. születésnapjára Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011

BEVEZETÉS - A közelmúlt autobiográfiákat elemző kutatásai rámutattak, hogy szociális kapcsolataink minősége és mennyisége összefüggésbe hozható életünk hosszúságával, és ehhez megfelelő mérési lehetőséget biztosít a szövegekben előforduló szociális szerepekre és integrációra utaló szavak gyakoriságának vizsgálata. Bevezetésre került a „szociális szavak” fogalma. A társas támogatottság mértékének az alkoholfüggőségből történő felépülésre gyakorolt hatása szintén ismert jelenség. A fentiek alapján feltételeztük, hogy visszaeső és felépülő alkoholfüggő személyek önéletrajzainak szókészletét vizsgálva megtaláljuk azokat a sajátos eltéréseket, amelyek a vizsgált csoportok szociális támogatottságának különbségeit leírhatják. A szociális szavak használatának gyakoriságában és mintázatában fellelhető eltérések kimutatásával terveztük bizonyítani a jellemző különbségek meglétét. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az összehasonlítandó vizsgálati csoportokat úgy választottuk ki, hogy az elsőbe (visszaesők) egy éven belül legalább második alkalommal kórházi osztályon (pszichiátriai osztály addiktológiai részlege) kezelt alkoholfüggőnek (F10.2.) (más pszichiátriai betegnek nem) diagnosztizált személyek (N=30), míg a másikba (felépülők) korábban osztályon kezelt, szintén alkoholfüggőnek (másnak nem) diagnosztizált, de legalább két éve absztinens személyek kerültek (N=20). A korábban felállított diagnózis mellett ASI-teszt részpróbáit használtuk a minta kiválasztására, illetve más pszichés zavarban szenvedők kiszűrésére. Kor, nem és iskolai végzettség szempontjából hasonló csoportokat állítottunk össze, majd a vizsgálati személyektől önéletrajzokat szereztünk be, amelyeket egy-egy közös dokumentummá egyesítettünk, majd ezeket az Atlas.ti 5.0 (trial free version) tartalomelemző program segítségével hasonlítottuk össze. A fellelt társas kapcsolatokra utaló szavak gyakoriságát a teljes szöveg szószámával összevetett arányában határoztuk meg. EREDMÉNYEK - A legmarkánsabb különbség a családi, rokoni kapcsolatokra utaló szociális szavak gyakoriságában mutatkozott, szemben a baráti kapcsolatok említésével, ahol nem volt kimutatható jelentős eltérés a két csoport között. Feltételezésünket alátámasztó eredményeket tapasztaltunk a „segít”, a „szeret”, az „ad” és a „kap” tövű szavak megjelenési gyakoriságában. Mintázat tekintetében az olyan különféle társas szerveződésekre utaló szavak, mint például a „csapat”, a „közösség”, „társaság”, „klub”, „gyűlés” és „kollektíva”, valamint a „vendég” a visszaesők esetében nem mutathatók ki (R<0,001), míg a felépülők esetében ezek megjelennek (R=0,023). Az említett kategóriákban mért gyakoriságok összehasonlítására χ2-próbát végeztünk, amelynek során a szociális szavak használatában a két csoport között szignifikáns eltérést tapasztaltunk. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink tehát alátámasztják, hogy az alkoholfüggőségből történő felépülés összefüggésben van a személy társas kapcsolatainak minőségével és mennyiségével, amelyre vonatkozóan az önéletrajzokban előforduló szociális szavak gyakoriságából nyerhetünk információt, magas előfordulási arányukat a felépülés prediktoraként értékelhetjük.