Magyar Radiológia

A vastagbéltranzit vizsgálata sugárfogó markerrel

WENINGER Csaba, KIRÁLY Ágnes

2007. JÚNIUS 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(03-04)

A székrekedés gyakori probléma, amely sok esetben gasztroenterológiai kivizsgálást igényel. Az obstipáció okának kiderítésére vastagbéltranzit-vizsgálatot és defekográfiát lehet végezni, ezek célja a lassú colontranzit és a medencekimeneti obstrukció okozta székrekedés elkülönítése. A szerzők ismertetik a vastagbéltranzit-vizsgálat kivitelezésének, a sugárfogó markerek adagolásának és az értékelésnek a módját. A vizsgálat első napján lenyelt sugárfogó markereket szabályos időközönként készített hasi röntgenfelvételekkel követik. A normális áthaladási idő kevesebb mint 70 óra. A székrekedés etiológiáját funkcionális vizsgálatokkal kell tisztázni, mivel a medencekimeneti obstrukció kezelése eltér a lassú vastagbéltranzit-idejű székrekedésétől. A vastagbéltranzit-idő meghatározása a lassú vastagbéltranzit elkülönítő diagnosztikájában is szerepet játszik. A vizsgálat egyszerű, megbízható és könnyen reprodukálható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A diagnosztikai röntgenberendezések minőség-ellenőrző vizsgálata Magyarországon

PELLET Sándor, PORUBSZKY Tamás, BALLAY László, GICZI Ferenc, MOTOC Anna Mária, VÁRADI Csaba, TURÁK Olivér, GÁSPÁRDY Géza

Fontos, hogy a diagnosztikai röntgenberendezések minél hosszabb ideig üzemeljenek kifogástalanul, és megfeleljenek annak a célnak, amelyre szolgálnak, vagyis megfelelő minőségű röntgenképeket szolgáltassanak a betegekről, emellett a lehető legkisebb sugárterhelést okozzák a betegeknek, a személyzetnek és a környezetnek, továbbá minden egyéb szempontból is biztonságosan működjenek.

Magyar Radiológia

A citosztatikus kezelés okozta májkárosodás ultraszonográfiás vizsgálata gyermekeken

JÓKÚTI László, VARGA Edit, KARÁDI Zoltán, KOVÁCS GÁBOR

BEVEZETÉS - Citosztatikus terápiában részesült gyermekek és fiatal felnőttek esetében a májkárosodást jelző biokémiai paraméterek és a máj szonográfiás képe közötti összefüggést vizsgáltuk. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A prospektív, egyszeresen vak, nem kontrollált vizsgálatba a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának hematoonkológiai részlegében gondozott, 104 beteget (54 fiú és 50 leány) vontuk be: a betegek életkora 2,0-32,7 év között volt (átlag 12,2 év ± SD 5,7). Akut lymphoblastos leukaemia miatt 69 beteg, osteogen osteosarcoma miatt 35 beteg részesült intenzív citosztatikus terápiában; a kemoterápia megkezdésétől a vizsgálat időpontjáig egy hónap-16 év (átlagosan 3,9 év) telt el. Az ultrahangvizsgálatot szedáció nélkül, öt-nyolc órás éhezés után végeztük. A betegek áttekintő hasi ultrahangvizsgálata keretében történt a máj leírása, amelynek során rögzítettük a májparenchyma echogenitását (reflektivitás), a májállomány mélységi gyengítését (attenuáció) és a vena hepatica ágak Dopplergörbe- formáját. A biokémiai vizsgálat során az alaninaminotranszferáz és a gamma-glutamiltranszferáz aktivitásszintjét mértük. Az ultrahangvizsgálatok eredményei és a biokémiai paraméterek között statisztikai összefüggéseket kerestünk. EREDMÉNYEK - Ultrahanggal 35 betegnél találtunk legalább egy kóros eltérést: közülük kilenc beteg szérumenzim- aktivitása is kórosan emelkedett volt; az ultrahangos eltéréseket nem mutató 69 beteg esetében a biokémiai májfunkciós károsodás gyakorisága (két eset) szignifikánsan alacsonyabb volt (p=0,001). A vizsgált ultrahang-paraméterek (echogenitás, attenuáció, a vena hepatica áramlási görbéje) és az enzimaktivitás páronként történő összevetése során az echogenitás és a mélységi gyengítés szignifikáns (p=0,002, illetve p=0,01), a vena hepatica Doppler-görbéjének jellege marginálisan szignifikáns (p=0,05) összefüggést mutatott a kórosan emelkedett szérumenzim-aktivitással. A három paraméter egyike sem mutatott kielégítő szenzitivitást (73%, 36%, illetve 27%), a mélységi gyengítés és a vena hepatica Doppler-görbéje azonban specifikusnak bizonyult (94%, illetve 94%) a májenzimek kóros emelkedését illetően, és mindhárom jellemző negatív prediktív értéke is magas volt (96%, 93% és 92%). Együttesen értékelve a három paramétert, szigrészesülnifikáns korrelációt (p=0,001), elfogadható szenzitivitást (82%) és magas (97%) negatív prediktív értéket észleltünk. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a máj ultrahangvizsgálata során három, egyszerűen megítélhető jellemző (echogenitás, attenuáció, valamint a májvénák Doppler-görbéjének hullámformája) és a máj biokémiai eszközökkel detektált károsodása között korreláció igazolható. Alacsony szenzitivitásuk révén a vizsgált ultrahangparaméterek nem alkalmasak diffúz májbetegség igazolására, azonban együttes értékelésük a parenchymás károsodás tekintetében jó negatív prediktív képességet mutat, és így a máj statusának komplex követésében hasznos eljárásnak tekinthető.

Magyar Radiológia

XV. Francia-Magyar Radiológiai Szimpózium Budapest, 2007. április 25-27.

KOCSIS Beáta

A napsütötte Duna-part, a Francia Intézet, tömött sorok az előadóteremben, fegyelmezett, érdeklődő, fel-felnevető résztvevők, fejükön fülhallgató, a fülhallgatóban egy kedves hang, szívélyes, családias hangulat. A világ egyik legszebb nyelvén elhangzó színvonalas, jól felépített előadások, szebbnél szebb felvételek, irigylésre méltó technikák. Tömören így lehetne összefoglalni a hagyomány szerint a tavasz beköszöntekor rendezett francia napok légkörét.

Magyar Radiológia

Tíz körkérdés aktuális radiológiai dilemmákról

HARKÁNYI Zoltán

Az év elején négy vezető radiológus és egy klinikus kollégával eszmecserét kezdeményeztünk olyan, egymás közötti beszélgetésekben felbukkanó és az irodalomban is olvasható radiológiai kérdésekről, amelyek jelenleg és még inkább a következő években lényegesen befolyásolják tevékenységünket. Az alábbiakban idézzük a kérdéseket és a kapott válaszokat, témák szerint. A válaszokat szerkesztőként Harkányi Zoltán összegzi.

Magyar Radiológia

Multiszegmentális spondylodiscitis tuberculosa Helicobacter pylorival fertőzött betegen

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

BEVEZETÉS - Prospektív randomizált vizsgálat bizonyította, hogy a tüneteket nem okozó, idült Helicobacter pyloriinfekció egyes esetekben általános érgyulladással és az endothelium diszfunkciójával társul. ESETISMERTETÉS - A 71 éves nőbetegnél - akinek a testmagassága a panaszok jelentkezése óta eltelt hat hónap alatt kilenc centiméterrel csökkent - a primer bronchoadenitis tuberculosa és a szekunder hematogén gümőkóros spondylodiscitis mellett a bizonytalan hasi panaszok hátterében Helicobacter pylori-fertőzést igazoltak. A diagnózisok felállításához légzésfunkciós vizsgálatokat, bronchoszkópiát, a pozitív ureáz-gyorsteszt miatt endoszkópát, s az ennek során nyert biopsziás anyag citológiai, mikrobiológiai értékelését, valamint csontszcintigramot végeztek. A háti és ágyéki gerinc síkfilmfelvételein kilenc csigolya ék-, hal- és tömbdeformitását látták. A laboratóriumi leletek közül a C-reaktív protein és a C3 komplement tartósan magas szérumszintjei akut, reaktív gyulladás gyanúját keltették. MR-vizsgálatot a tervezett gyógyszeres kezelés hatásának felmérésére terveztek, de még ezt megelőzően a beteg kórházi tartózkodásának nyolcadik napján heveny myocardialis infarctus következtében meghalt. A boncolás során igazolódott a tüdő- és csigolyatuberkulózis, továbbá az aortocoronalis és spinalis érgyulladás; az epispinalis szövetek érintetlenek voltak. KÖVETKEZTETÉS - Az irodalom, betegük kórtörténete és a sectiós lelet alapján a szerzők nem tartják kizártnak, hogy az idült Helicobacter pylori-infekció elősegítette, majd kialakulását követően súlyosbította a spondylodiscitis tuberculosa lefolyását.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

A székrekedés okának felderítése és a terápia lehetőségei

ILLÉS Anita, KIRÁLY Ágnes

A krónikus obstipáció gyakori probléma. Előfordulási aránya a fejlett nyugati országokban 3-20%. Gyakorisága az életkor előrehaladtával növekedhet. Többször fordul elő nőknél, valamint fizikai inaktivitás és rostszegény táplálkozás mellett. Kivizsgálása során ki kell zárni az emésztőszervi organikus eltéréseket, ezt követően a székrekedést előidéző anyagcsere- és idegrendszeri betegségek, illetve a iatrogén okok (gyógyszermellékhatás) lehetőségét kell mérlegelni. Ezek után kerülhet sor a funkcionális gasztroenterológiai vizsgálatok elvégzésére, amelyek lehetőséget nyújtanak a székrekedés mint tünet pontos okának tisztázására. Ennek során lehetőségünk van a lassú colontranzit, a kimeneti obstrukció egyes altípusai és az irritábilis bél szindróma székrekedéses altípusa közti differenciálásra. Ehhez az anorectalis manometria, a ballonexpulziós teszt, a defekográfia és a colontranzit-vizsgálat ad támpontokat. Az ok feltárását követően oki terápiára van lehetőségünk, amelyet egyénre szabottan kell megtervezni.

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás a „Nagyszámú laboratóriumi vérvizsgálati eredmény exploratív jellegû vizsgálata rang­korrelá­ció­val” címû közleményhez

Ideggyógyászati Szemle

[Extraskeletalis, intraduralis, nem metasztatikus Ewing-sarcoma]

OTTÓFFY Gábor, KOMÁROMY Hedvig

[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elô. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövôdményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlôdô hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdôdtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörô térfoglaló folyamatot mutatott. Cranio­tomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumor­szövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-gén­­transzlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerôsítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a mûtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminôsége jó.]

Ideggyógyászati Szemle

Funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatok a fájdalomkutatásban

ÉDES Andrea Edit, JUHÁSZ Gabriella

A fájdalomérzékelés hátterében álló neuralis változások és a krónikus fájdalom szindrómák patomechanizmusának megértésében a funkcionális képalkotó vizsgálatok új utat nyitottak. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével az utóbbi húsz évben számos eredmény született a komplex fájdalomélmény különböző aspektusainak vizsgálatáról. Ezek a kutatások az akut fájdalominger hatására aktiválódó fájdalomszabályozó rendszer, a fájdalommátrix működésének és az azt befolyásoló külső és belső faktorok fájdalomhoz való hozzájárulásának megértésére irányultak. A fájdalomkutatás másik fontos területe a krónikus fájdalmak hátterében álló neuralis folyamatok vizsgálata, hiszen a betegségek patomechanizmusa a mai napig nem tisztázott. Közleményünk célja betekintést nyújtani az fMRI-vizsgálatokkal végzett fájdalomkutatás módszerébe és az utóbbi években elért eredményeibe.