Magyar Radiológia

A teleradiológia jövője

ZÖLDI Péter

2010. DECEMBER 27.

Magyar Radiológia - 2010;84(04)

Dr. Györfi Zoltán az eRAD teleradiológiai és PACS-rendszert évtizede Magyarországon fejlesztő Képdoktor Kft. ügyvezető igazgatója. A Magyar Radiológia 2010. évi utolsó lapszámába szánt interjúban a múlt és jövő összefüggéseiről beszélgettünk.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Gyulladásos myofibroblastos tumor ritka hasüregi lokalizációban

NAGY Tamás, GÁBOR Valéria, NAGY Csaba Balázs,Puskás Tamás

BEVEZETÉS - A gyulladásos myofibroblastos tumor ritkán előforduló daganat. Pontos etiológiája, illetve patomechanizmusa a mai napig ismeretlen a kutatók számára. Az esetek jelentős részében benignus viselkedést mutat, távoli metasztázisokat nem ad. Lokálisan azonban agresszív növekedésű lehet, ezért gyakran malignus folyamatnak véleményezik. A pontos kórisme felállításában nélkülözhetetlen a képalkotó diagnosztika, az invazív - legtöbbször sebészi - beavatkozás, valamint a patológiai vizsgálatok. ESETISMERTETÉS - Egy 19 éves nőbeteg esetét ismertetjük. Hosszas kivizsgálást követően CT-vizsgálatot végeztünk, amely a hasüreg felső harmadában a középvonalban egy 4 cm átmérőjű térfoglalást mutatott. A műtéti eltávolítást követően a patológiai vizsgálatok során igazolódott a gyulladásos myofibroblastos tumor diagnózisa. KÖVETKEZTETÉS - Annak ellenére, hogy a gyulladásos myofibroblastos tumor ritka, a klinikai kép és a képalkotó diagnosztika alapján gondolnunk kell rá. A malignitás téves diagnózisa felesleges radikális beavatkozásokhoz, a beteg nagyfokú pszichés megterheléséhez vezethet, amelyek elkerülhetővé válnak az alapos vizsgálatok és a társszakmák korrekt együttműködése révén.

Magyar Radiológia

Röntgenosztály Dombóváron a XX. században

HORVÁTH Lajos

Kanyargós kis ösvényen cammogok az autósztráda mellett. Mellettem szélsebesen száguldanak el technikai csodáikon a mai kor szegény áldozatai. Meglehetősen nagy pakkot cipelek. Tán érdemes lenne belenézni? Mit is gyűjtögettem és hordozok hátamon évtizedek óta halmozva?

Magyar Radiológia

Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában - III. rész - Adatbázisok, wikik és még mindig WEB 2.0

BÁGYI Péter, SZÉKELY András

A világháló születése óta folyamatosan fejlődik és gyarapodik. A kezdeti, kirakatnézegetéshez hasonló böngészéssel ellentétben, ma egy olyan világháló képe bontakozik ki előttünk, amelyben a hangsúly a közösség, a kollaboráció, a valós idejű kommunikáció és a kreativitás irányába mozdul el. Mindezt olyan, többnyire ingyenesen hozzáférhető szolgáltatások teszik lehetővé, amelyeknek a használatához elegendő annyi informatikai tudás, mint amennyi egy szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő program kezeléséhez szükséges, és amelyek eddig soha nem tapasztalt módon biztosítják az oda-vissza eszmecserét a weboldal szerkesztője és felhasználói között.

Magyar Radiológia

A sugaras hegre jellemző morfológiájú elváltozások az emlőben - Szükséges-e preoperatív biopszia radial scar esetén?

SEBŐ Éva, SARKADI László, KOVÁCS Ilona, TÓTH Dezső, BÁGYI Péter

BEVEZETÉS - A sugaras szklerotizáló elváltozás, illetve radial scar (RSL: radial sclerosing lesion, sugaras heg) az emlő egyik gyakori benignus elváltozása, amelyet sok esetben utánoz a mammogramon malignus tumor, valamint az esetek körülbelül egyharmadában invazív malignus tumorral vagy in situ carcinomával társul, és emiatt sebészi eltávolítása indokolt. Munkánk célja az volt, hogy preoperatív biopsziával [finomtű-aspirációs biopszia (FTAB), core-biopszia] lehetőség szerint kimutassuk a radial scar morfológiájú elváltozásoknál a malignitást és ezzel elkerüljük a kétlépcsős műtéteket. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Negyvenöt beteget vizsgáltunk azonos módon. Valamennyi műtétre javasolt radial scar morfológiájú esetnél a mammográfia, kiegészítő felvételek, ultrahangvizsgálat és egy ülésben végzett, ultrahangvezérelt FTAB és core-biopszia történt. A posztoperatív hisztológiai eredményeket hasonlítottuk össze a preoperatív biopsziák eredményeivel. EREDMÉNYEK - A 45 vizsgált betegből hat esetében (13%) malignus tumor állt a radiológiailag sugaras hegesedésre jellemző morfológia hátterében. A core-biopszia valamennyi esetben kimutatta a malignitást (B5), az FTAB két betegnél értékelhetetlen (C1), két betegnél malignitásra gyanús (C4), míg kettőnél egyértelműen pozitív (C5) volt. A többi (39) betegnél a hisztológia radial scart vagy komplex szklerotizáló laesiót igazolt, ebből 28 esetben (72%) társult malignus elváltozás nem volt kimutatható. Nyolc esetben (20%) a radial scarral ductalis carcinoma in situ (DCIS), három esetben (8%) pedig invazív tumor társult. A malignitás nélküli esetekben álpozitivitás sem FTAB-val, sem core-biopsziával nem fordult elő. A DCISsel szövődött radial scaroknál a core-biopszia öt esetben, az FTAB egy esetben mutatott malignitást. Az invazív tumorral társult három esetben a core-biopszia egy betegnél jelezte a malignitást, míg az FTAB egynél sem. KÖVETKEZTETÉSEK - A legújabb irodalmi közlések szerint a 11 G-s tűvel végzett vacuum core-biopszia 12 minta alapján biztonsággal képes a radial scaron belüli malignitást kimutatni vagy kizárni, így atípia nélküli esetekben az obszerváció is elegendő, valamint ez a módszer terápiás lehetőséget is nyújt. Amennyiben ez a módszer nem elérhető, mint ahogyan hazánkban is alig, valamennyi radial scar morfológiájú elváltozás sebészi eltávolítása javasolt. Eredményeink alapján a kétlépcsős műtétek elkerülése érdekében a preoperatív core-biopszia mindenképpen ajánlott.

Magyar Radiológia

A magyarországi radiológusképzésről

LUZSA György

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Elolvastam a Magyar Radiológiában dr. Kárteszi Hedvig kolléganőnek a magyar radiológusképzésről szóló észrevételeit és a szerkesztőségnek ezekhez fűzött rövid reagálását. Ez utóbbiban felvetődik: Miért ment ki külföldre?

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

Távleletezés a radiológiában - lehetőség vagy veszély?

PALKÓ András

A teleradiológia a digitális képalkotó eljárások és az informatika fejlődésének köszönhetően a radiológiai diagnosztika számos kihívására választ adó technológiának tűnik. Segíthet az ellátás centralizálásában, az ügyeleti-sürgősségi ellátás támogatásában, a speciális szaktudást igénylő esetek pontos diagnosztizálásában. A képalkotó diagnosztikai leletezőtevékenység kiszervezése segíthet a munkaerőgondok megoldásában, a bérköltségek csökkentésében is. Ugyanakkor a teleradiológia alkalmazásának számos buktatója is van (a szakmai színvonal biztosítása technikai és emberi oldalról egyaránt), amelyeket idejekorán fel kell ismernünk, hogy elháríthassuk az általuk jelentett veszélyt.

Lege Artis Medicinae

A mellkasi szűrővizsgálatok jövője Magyarországon

AJKAY Zoltán

2001-ben hazánkban 4 095 134 mellkasi szűrővizsgálat történt a 134 stabil és 50 mobil ernyőfényképszűrő állomáson. Jelenleg törvény szabályozza a gümőkóros veszélyeztetettség miatti kötelezettséget, de a közelmúltban megjelent miniszteri rendelet a hazánkban rendkívüli gyakoriságú tüdőrákos betegek felkutatására is alkalmasnak tartja a szűrővizsgálatokat. Sajnálatos módon azonban az ernyőfényképszűrő géppark az állomások többségén rendkívüli mértékben elöregedett, az elmaradt cserék miatt egyre kevésbé képes megfelelő technikai színvonalon biztosítani az értékelést. Ezért célszerű a szükségszerű fejlesztések, a hálózat átfogó megújításának a tervét kidolgozni. Ebben mindenekelőtt szakmai véleményekre kell támaszkodni. A szakirodalomban megélénkült a vita a mellkasi szűrővizsgálatok hatásosságáról, az újabban CT-vel is végzett vizsgálatok lehetőségeiről a tüdőrák korai felismerésében. A jelenlegi helyzetben a szükségszerűen nagyobb volumenű hazai beruházások miatt figyelembe kell venni a költséghatékonysági tényezőket és a népegészségügyi programhoz történő csatlakozás lehetőségét is.

Magyar Radiológia

Az Első Közép-európai PACS Iskola Visegrád, 2005. szeptember 2-4.

HARKÁNYI Zoltán

Rendkívül aktuális témával, a radiológiai képek továbbításával, tárolásával, a teleradiológia hazai megteremtésével foglalkozott az a nemzetközi tanfolyam, amely igen kellemes körülmények között, a visegrádi Thermal Hotelben került megrendezésre.

Lege Artis Medicinae

A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertonia népbetegség, amely alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, morbiditását, mortalitását, életminőségét. A szövődmények előfordulásának csökkenését kedvezően befolyásolja a helyes - irányelvek által meghatározott - kezelés, a hatékony gondozás, a célvérnyomás elérése és tartós megtartása, a beteg-orvos együttműködés hatékonysága. A beteg-orvos, asszisztencia-gyógyszerész közötti együttműködés jelentőségét a nemzetközi szervezetek (WHO, PGEU, NICE) számos állásfoglalása is hangsúlyozza. Egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészségügyi ellátórendszer általános színvonala, az egységes információrendszer és a telemedicina modern eszközeinek kiterjedt használata. Rendkívül fontos a gyógyszer-adherencia mértéke. Hazai, saját tapasztalataink szerint az újonnan gyógyszeres kezelésbe vett betegek közel 40%-a a második-harmadik hónapban már nem szedte az előírt gyógyszerét. Az otthoni vérnyomásmérés, a vérnyomásnapló vezetése, az okostelefonok által közvetített betegoktatás, és gyógyszerbevételi ellenőrzés növeli az adherenciát. Az igazi előrelépést az jelentené, hogy - a szívelégtelenség gondozásához hasonlóan - nevesített hypertonia-szakrendelések látnák el a hypertoniás betegeket (egyetemi centrumok budapesti, megyei kórházak belgyógyászati osztályaihoz, illetve a praxisközösségekhez rendelten) hazánkban.

Magyar Radiológia

Az immungenomika alapjai és jövője - rendszerszemléletű biológia Interjú Falus András akadémikussal

LOMBAY Béla

Az interjú ötletét Falus András egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a közelmúltban két, a Magyar Tudományban megjelent közlemény, egy kézikönyv, illetve egy tudományos ülésen való személyes találkozás vetette föl. Találkozhattunk vele különböző televíziós csatornák tudományt népszerűsítő műsoraiban is. Hogy ki ő, kinek tartja magát és mi a véleménye az új tudományágról, azt egyik közleményéből vett idézettel próbálom bemutatni: „E sorok írója nem kívánja a divatos peszszimizmus vagy elegánsnak tűnő szkepticizmus mögé rejteni lelkesedését. Örül, hogy kortárs lehet, egy hatalmas ugrás többé-kevésbé közeli nézője, szerény résztvevője.