Magyar Radiológia

A nukleáris medicina vizsgálatok klinikai jelentősége a pajzsmirigygöbök funkciós megítélésében

NAGY Dezső, BORBÉLY Katalin

2009. DECEMBER 21.

Magyar Radiológia - 2009;83(04)

Az egyre növekvő számban felfedezett pajzsmirigygöbök megfelelő diagnosztikájában és kezelésében a strukturális képalkotó eljárásokkal együtt nagy jelentősége van a funkcionális vizsgálatoknak. A cikk első részében a nukleáris medicina hagyományos vizsgálatainak jelentőségét tárgyaljuk a pajzsmirigygöbök kivizsgálásában, a legfőbb gyakorlati konzekvenciák alapján. A második részben az egyre terjedő PET-CT (pozitronemissziós tomográfia-komputertomográfia) -vizsgálatok során incidentalomaként diagnosztizált göbök menedzselésével foglalkozunk, illetve a PET hasznosságát elemezzük a pajzsmirigy-malignomák esetében.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Mictiós szonocisztográfia - A vesicoureteralis reflux ábrázolása ultrahangkontrasztanyaggal

KIS Éva

Az intravesicalisan alkalmazott ultrahang-kontrasztanyaggal végzett mictiós szonocisztográfia érzékeny, sugárterheléssel nem járó módszer a vesicoureteralis reflux ábrázolására. A második generációs kontrasztanyag, a SonoVue igen kis mennyiségével jól láthatók az ureterbe, illetve az üregrendszerbe visszaáramló mikrobuborékok, így a reflux fokozata (1-5.) a hagyományos, képerősítővel végzett mictiós cisztouretrográfiával azonos módon megállapítható. A közlemény részletesen ismerteti a vizsgálat kivitelezésének módját.

Magyar Radiológia

Rezidensek az Óperenciás-tengeren innen és túl

LOMBAY Béla

„Radiológus rezidenseket, szakorvosjelölteket alkalmazunk egyetemi intézetekbe, pólusközpontokba, általános radiológiai, ultrahang, CT, MRI és intervenciós feladatok ellátására. A szakvizsgára való felkészülés mellett önálló (kontrollált munkavégzés), illetve ügyeleti szolgálat végzése is biztosított. Külön díjazásért egyetemi oktatói és kutatómunkára is lehetőség nyílik. Bérezés az Európai Unió nyugati országaiban szokásos bértábla szerint. Jelentkezni lehet az európai uniós országokból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból. A jelentkezők közül írásbeli tesztvizsga, illetve célorientált szóbeli vizsga alapján választjuk ki a legalkalmasabbat.”

Magyar Radiológia

Szonoelasztográfia a nyaki térfoglaló folyamatok diagnosztikájában

UJLAKI Mátyás, MAGYAR Péter, KARLINGER Kinga

A nyaki daganatos elváltozások közül ultrahanggal leginkább a pajzsmirigytumorok és a daganatos nyirokcsomók ábrázolhatók. A költségek és a sugárterhelés miatt az MRés CT-vizsgálatok használata behatárolt. A szonoelasztográfia felfedezésével és folyamatos fejlesztésével olyan eszköz került a kezünkbe, amely továbbra is olcsó, gyors és ártalmatlan, mégis jóval több információval látja el a vizsgáló orvost, mint a hagyományos ultrahangvizsgálat. A nyakon a pajzsmirigy elasztográfiás vizsgálata jóval feltérképezettebb terület, mint a nyirokcsomók elasztográfiás differenciáldiagnosztikája. A nyirokcsomók esetén az off-line technika mutatott fel kiemelkedőbb eredményeket a feszülési index mérhetővé tételével - feszülési index >1,5 (85%-os szenzitivitás, 98%-os specificitás) -, viszont a jelenlegi berendezések teljesítménye mellett az off-line feldolgozás időigényes, ezért még nem alkalmazható a napi rutinmunkában. A pajzsmirigyvizsgálatok során is alkalmazták mind a két eljárást. Hatalmas előrelépést jelentett, hogy egy olasz munkacsoport egységesítette a nyomóerőt. Ezt követően az Ueno- és Itoh-féle elaszticitási pontrendszert alkalmazva figyelemreméltó differenciáldiagnosztikai pontosságot értek el a real-time technikát alkalmazva (P <0,0001). Az is kiderült azonban, hogy csak olyan szervek vizsgálhatók, amelyek gyengéd kompressziója akadály nélkül kivitelezhető, továbbá nem vizsgálhatók meszes burokkal rendelkező képletek. A közelben lévő pulzáló erek zajossá tehetik a keletkező képet, és arra is oda kell figyelni, milyen szövetek kerülnek az elasztográfiás vizsgálatra kijelölt bokszba, ugyanis a kapott elaszticitási értékek a bokszon belüli viszonyokra számított relatív különbözőségeket fejezik ki. A pajzsmirigytumorok közül a follicularis carcinoma detektálása továbbra is kihívás marad. A gyengeségek ellenére a legtöbb kutató egyetért abban, hogy az elasztográfia tökéletes kiegészítője lehet a rutin ultrahangvizsgálatoknak. Azzal együtt értékelve szinte minden esetben növelte a diagnosztikus pontosságot. E modalitás segítségével jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy egészséges nyirokcsomóból, szövetből vegyenek vékonytű-aspirációs mintát.

Magyar Radiológia

A digitális volumentomográfia - Cone beam CT-k a fogászatban, az arc-, állcsont- és szájsebészetben

PLACHTOVICS Márk

A fogászati és szájsebészeti radiológia jól körülírt indikációs körrel rendelkezik. Célja a legmegfelelőbb diagnosztikai képminőség előállítása úgy, hogy a páciens sugárterhelését minimális szintre csökkentsük. Leggyakoribb az intraoralis röntgenfelvétel („kisröntgen”), illetve a beteg fogászati státusáról áttekintő képet adó panoráma-röntgenfelvétel, esetleg a parodontológiai kezelésekhez igényelt, de nagyobb sugárterheléssel járó úgynevezett „teljes státus”. Következő szint a kiegészítésül készíthető occlusalis („ráharapásos”) röntgenfelvétel, a transzverzális rétegfelvétel (egyes panoráma-röntgenkészülékek rendelkezhetnek ilyen kiegészítő felvételi lehetőséggel), a teleröntgen, esetenként arcus-röntgenfelvétel, posteroanterior sinus-röntgenfelvétel stb., továbbá a „cone beam CT-felvétel” vagy más néven digitális volumentomográfia. Megfelelő indikáció alapján CT- vagy MR-felvétel, esetenként ultrahangvizsgálat végezhető. A háromdimenziós röntgendiagnosztikában korábban szinte egyeduralkodó CT-felvételek előnyei jól ismertek, az alkalmazásnak csupán a vizsgálattal járó nagy sugárterhelés szabhat határt. A mindennapi gyakorlatban ez oda vezethet, hogy inkább kisebb felbontású, nagyobb szeletvastagságú felvételeket készítenek, habár ezek diagnosztikai értéke elmarad a kívánt szinttől. A közleményben a 2006 óta már hazánkban is elérhető technológiát mutatom be.

Magyar Radiológia

A truncus coeliacus ritka fejlődési rendellenességeinek hatása a vascularis intervenciós terápiára

VÁGÓ Andrea, SZENTPÉTERY László, FORRAI Gábor

BEVEZETÉS - A truncus coeliacus veleszületett hiánya és csaknem teljes szűkülete ritka fejlődési rendellenesség, rendszerint diagnosztikus angiográfia során észlelt melléklelet. Jelentősége akkor van, ha lokális intraarteriális kemoperfúziót vagy kemoembolizációt tervezünk, rendszerint előrehaladott malignus májdaganatok eseteiben. Ilyenkor a máj artériás ellátása az arteria mesenterica superioron át a gastroduodenalis árkádon keresztül történik. Az arteria hepatica communisban ezekben az esetekben a keringés iránya megfordul, az arteria lienalis és az arteria gastrica sinistra vérellátásának biztosítása érdekében. ESETISMERTETÉS - Két beteg, egy 61 éves és egy 75 éves férfi esetét ismertetik a szerzők. Mindkét betegnél hepatocellularis carcinoma miatt lokális intraarteriális kemoterápiát terveztek, azonban egyiküknél truncus coeliacus atresia, a másik betegnél truncus coeliacus szűkület miatt nem kerülhetett sor a tervezett kezelésre. KÖVETKEZTETÉS - Az érfejlődési rendellenességek és anatómiai variációk felismerése alapvetően befolyásolja az intervenciós terápia megtervezését.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Pajzsmirigygöb hátterében igazolódott kristálylerakódás

BÉLY Miklós, PÉTER Ilona, SZŐKE János, GÁTI Tamás, KOLTAI Pál

A szerzők rheumatoid arthritis miatt gon­dozott beteg pajzsmirigyműtéti anyagát is­mertetik. A pajzsmirigy rövid idő alatt ki­alakult duzzanata miatt műtétet végeztek. Komplex fejlődési anomália mellett a mű­téti anyagban különböző kristályokat találtak, mely ásványi anyagcserezavar lehetőségére hívta fel a figyelmet. A beteg aktuálisan nem szenved klinikailag észlelhető metabolikus megbetegedésben, vagy kristály indukálta arthropathiában. A kristályok definitív lerakódása a szövetekben felhívja azonban a gondozó orvos figyelmét arra, hogy a beteget - az alapbetegség kezelése mellett - egy esetleg majdan kialakuló me­tabolikus megbetegedés irányában is vizsgálja és szükség esetén igen korán hatékony terápiát alkalmazzon.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

Védôoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedô SARS-CoV-2 légzôszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védôoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetôdô klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.