Magyar Radiológia

A Kaposvári Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet tevékenysége

2003. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(06)

Tisztelt Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia 2003/5. számában Repa Imre professzor és munkatársai dolgozatát. Irodalomjegyzékük tanúsága szerint a 90-es évek közepétől fellendült a CT- és MRvizsgálatok felhasználása a geológiai kutatásokban. Gondolom, az általam eddig kevéssé ismert témáról mások is szívesen hallanának, ezért jó volna Repa professzort felkérni, hogy munkatársaival tartson egy részletesebb beszámolót, esetleg valamilyen társasági fórumon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A magzat mágneses rezonanciás vizsgálata

SHAIKH Shoaib, LOMBAY Béla

A congenitalis fejlődési anomáliák terhesség alatti kimutatásában az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Bizonyos körülmények között azonban, amikor az ultrahang nem elég informatív, egy másik, nem invazív vizsgálómódszert vehetünk igénybe; ez a mágneses magrezonanciás képalkotás, amely kiegészíti az ultrahanggal kapott eredményeket, illetve többletinformációt ad. Az MR-vizsgálat alapján döntés születhet a terhesség megszakításáról vagy fenntartásáról. A vizsgálat premedikáció nélkül végezhető. Magzatkárosító hatást nem írtak le. Az újabb készülékek lehetőséget adnak a magzati mozgások okozta műtermékek kivédésére, és így sikeresen alkalmazható a második trimenontól kezdve.

Magyar Radiológia

Modellkísérlet a gyomor-bél rendszer MR-vizsgálatában alkalmazható endoluminalis kontrasztanyagok összehasonlítására

BABOS Magor, PALKÓ András, KARDOS Lilla, CSERNAY László

CÉLKITŰZÉS - Különböző lehetséges, gastrointestinalis, endoluminalis kontrasztanyagok jellemzőinek tanulmányozása modellkísérletek segítségével. ANYAG ÉS MÓDSZER - A szerzők egy megfelelő méretű műanyag edényt készítettek, amelybe hat műanyag poharat helyeztek, így különböző összetételű és koncentrációjú kontrasztanyagokat tudtak egyidejűleg értékelni. Több mint 15 különböző típusú anyag (ismert kontrasztanyagok, gyümölcsszörpök, kakaó, vastartalmú oldatok) jelintenzitását mérték T1- és T2-súlyozott spin echo felvételeken, 1 tesla térerejű berendezésen. Az értékeket táblázatokba foglalták, a koncentrációtól való függést ábrákon szemléltették. EREDMÉNYEK - A műanyag edény és a poharak nem korlátozták a kontrasztanyagok MR-értékelését. A T1-súlyozott képen minden fémtartalmú szörpnek magas jelintenzitása volt. A T2-súlyozott képeken közepes vagy nagy jelintenzitásokat észleltek, a csipkebogyószörp és egy speciális feketeribiszke- kivonat kivételével, amelyek jelszegények voltak. A kakaónak mind a T1-, mind pedig a T2-súlyozott felvételeken közepes vagy alacsony jelintenzitása volt. A vas(III)-desferrioxamin oldat jelintenzitása a fémtartalommal egyenesen arányosan nőtt a T1-súlyozott méréseken és csökkent a T2- súlyozott képen. KÖVETKEZTETÉSEK - A szerzők által alkalmazott in vitro modell alkalmas és kockázatmentes lehetőséget nyújt a megfelelő endoluminalis kontrasztanyag és koncentráció, illetve MR-mérési szekvencia kiválasztására, az optimális in vivo bél-MR-vizsgálati protokoll kialakítása céljából. Méréseik alapján a csipkebogyószörpöt, a feketeribiszke-kivonatot, a vas(III)-desferrioxamin oldatot és a kakaót találták alkalmasnak a további in vitro és in vivo vizsgálatokra.

Magyar Radiológia

18. Soproni Ultrahang Napok 2003. október 9-12.

VAJDA Olga

A sokunk számára már hagyományossá vált Soproni Ultrahang Napok keretében nemcsak az ultrahang-diagnosztika területén tapasztalható fejlődést és az ebből származó klinikai előnyöket ismerhettük meg, hanem a különböző modern modalitások legújabb eredményeiről hallhattunk referátumokat, előadásokat, amelyek sorát ezúttal is kitűnően zárta le a nagyon érdekes és hasznos esetbemutatás.

Magyar Radiológia

Horvát-Magyar-Szlovén Radiológiai Szimpózium 2003. október

BARTA Miklós

Idén októberben ötödik alkalommal került megrendezésre a Horvát-Magyar-Szlovén Radiológiai Szimpózium. Az évenkénti esemény magyar és horvát kezdeményezésre indult Nada Besenski, Fornet Béla, Slavko Simunic és Lovasic Ivan professzorok tárgyalása és közös elhatározása nyomán, amelyhez később a Szlovén Radiológus Társaság is csatlakozott.

Magyar Radiológia

Hibák és tévedések Egy szimpózium utóélete

SZÁNTÓ Dezső

A Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikáján 2003. szeptember elején megrendezett, Hibák és tévedések a radiológiában című szimpózium előadói olyan témákat feszegettek, amelyek az ott kiszabott idő kereteit meghaladó érdeklődést váltottak ki. A kérdéseket az előadókhoz továbbítottuk, akik közül az alábbiakban dr. Bajnóczky István profeszszor, a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója válaszol.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Ideggyógyászati Szemle

[Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek]

CAKAR Emel Nafiye, YILMAZBAS Pınar

[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehető­ségei­nek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyer­mekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt meg­jelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk be­teg­populációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnó­zist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszi­kus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú muco­poly­saccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metil­krotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendelle­nes­ség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór­-tör­ténet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]

Nővér

Advanced Practice Nurse (APN) MSc képzés bevezetése Magyarországon

OLÁH András, MÁTÉ Orsolya, BETLEHEM József, FULLÉR Noémi

Magyarországon a főiskolai szintű ápolóképzés (BSc) megkezdése 1989-ben - majd az egyetemi szintű (MSc) ápolóképzés elindítása 2000-ben - indokolt, hiánypótló, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő fejlesztés volt. Ugyanakkor az ápolóképzés felsőoktatási szintre emelését mind a mai napig nem követte a szakápoló képzés szerkezetének ezen szempontot is figyelembe vevő átalakítása, így a szakápoló képzések teljes köre mind a mai napig középfokú szinten zajlik. Nem történt meg továbbá az ápolói kompetenciakör (hatáskör) képzési szintenként differenciált meghatározása sem. Ezen okok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a BSc ápolóképzés hallgatói létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat és a végzettek körében jelentős mértékű a pályaelhagyás mértéke is. Az egészségügy területén az ápolókkal kapcsolatos ezen problémákon túlmenően jelentős kihívást jelent az ápolói migráció, az egészségügyi ellátás növekvő költsége, az elöregedő társadalom, az egyes területekre mindinkább jellemző orvoshiány, valamint a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásához szükséges speciális ismeretek körének bővülése az ápolók vonatkozásában. Számos szakirodalmi példa támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a megfelelően képzett BSc/MSc végzettséggel és kibővített kompetenciakörrel rendelkező ápolók alkalmazása mellett csökken az orvoshiány és a várakozási idő, valamint az ellátás költsége, csökken a halálozás, javul a betegek elégedettsége, illetve a kibővített feladatkörökkel/felelősségi körökkel párhuzamosan csökken a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás mértéke az ápolók körében. Mindezekből adódóan indokolt a BSc/MSc végzettségű ápolók felsőoktatási keretek közötti szakápoló képzésének és kiterjesztett hatáskörének megteremtése Magyarországon is, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Jelen közlemény szerzői a hazai bevezetés kereteire vonatkozó javaslatukat foglalják össze.

Ideggyógyászati Szemle

A sclerosis multiplex diagnosztikája: Összefoglaló a McDonald-kritériumok 2017-es felülvizsgálatáról

CSÉPÁNY Tünde

A neuroimmunológiai kutatások robbanásszerű fejlődése a sclerosis multiplex kórlefolyását módosító kezelések bevezetéséhez vezetett a múlt század végén, ami maga után vonta a minél korábbi diagnózis szükségességét. A Sclerosis Multiplex Nemzetközi Diagnosztikai Munkacsoportja 2001-ben megalkotta az első demyelinisatióra gyanús klinikai tünet(ek) és az MR-, illetve egyéb paraklinikai vizsgálatok eredményeit kombináló McDonald diagnosztikus kritériumrendszert. Bevezette a multiplex fehérállományi demyelinisatiós patológiára utaló térbeli disszemináció és a krónikus gyulladást tükröző időbeli disszemináció fogalmát, amelyeken a betegség korai diagnózisa alapul. Az idők folyamán egyre precízebb rendszer fejlesztésére törekedve 2005-ben, 2010-ben módosításokat végeztek, hogy iránymutatást nyújtsanak a mindennapi gyakorlatban és kutatásokban. Az elmúlt évek során szerzett bizonyítékok alapján az utolsó módosítást 2017-ben végezték, törekedve a hibás diagnózis elkerülésére. A 2017-es McDonald-kritériumok továbbra is elsősorban azoknál a betegeknél érvényesek, akiknél típusos klinikailag izolált szindróma áll fenn. Az összefoglalóban részletezzük a központi idegrendszeren belüli laesiók időbeli és térbeli terjedésének bizonyítási feltételeit, a liquorban kimutatható oligoclonalis gammopathia diagnosztikus jelentőségét, szem előtt tartva, hogy a kórképnek nem lehet jobb magyarázata. A jövőben a kritériumok változatos populációkon belüli validálása szükséges, további kutatás szolgáltathat bizonyítékot a látóideg-károsodás, kiváltott válaszok, optikai koherencia tomográfia, fejlett képalkotó eljárások, szérummarkerek beépítésének szükségességéről a diagnosztikus kritériumokba.