BARTA H. Miklós1, BERENTEY Ernő1, FORNET Béla1, FORRAI Gábor1
2003. AUGUSZTUS 20.
Magyar Radiológia - 2003;77(04)
Tanulmányunkban bemutatjuk a digitális radiológia alkalmazását és ismertetjük tapasztalatainkat. Osztályunkon 1999 szeptembere óta a hagyományos felvételek és gasztroenterológiai vizsgálatok célzott képei kizárólag foszforlemezre készülnek. A leletezés két munkaállomáson zajlik. A klinikusoknak hat, Windows alapú képvisszanéző állomás áll a rendelkezésére a külső intézetekben. Az adat- és képforgalom lebonyolítása szerveren keresztül történik, a hosszú távú adattárolás pedig magnetooptikai lemezeken. A hagyományos felvételi technikák teljes egészében integrálódtak a rendszerbe. A filmfelhasználás drasztikusan csökkent. A vizsgálatot kérő osztályokra kihelyezett PC-ken keresztül a képanyagokhoz a klinikusok is hozzáférnek. A távolabbi helyekkel való konzultáció lehetősége is adott. A helyszíni felvételek minősége jelentősen javult és állandóbb. A CT-vizsgálatok és az átvilágítók képanyagának hosszú távú tárolása is digitálisan történik. Hátrány viszont, hogy az egységes rendszerben bekövetkező esetleges működési hibák kiterjedt problémákat okozhatnak. A kiépítés nagy befektetést igényel. Új leletezési szokások kialakítására van szükség. Az új követelményeknek megfelelően újabb minőségi követelményeket kell közösen megfogalmazni az egységes színvonal érdekében.
Az Európai Gyermekradiológus Társaság (ESPR) ez évi, genovai kongresszusát kétnapos továbbképző kurzus előzte meg. A szakma jeles képviselői harmincperces összefoglaló előadásokat tartottak a mellkas, a musculoskeletalis rendszer, a húgyúti rendszer, a gastrointestinalis rendszer és az idegrendszer radiológiája, továbbá a vascularis és intervenciós radiológia témaköréből. Örömmel hallottuk Patai Zoltán (Szaúd-Arábia) színvonalas előadását az anyagcsere-betegségek neuroradiológiai képalkotásáról. A legtöbb újdonság a vascularis és intervenciós radiológia területéről hangzott el.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A szerzők pyeloplasticán átesett csecsemők posztoperatív követése során azt vizsgálták, hogy változott- e az operált vese morfológiai képe és működése, továbbá hogy észlelhető-e obstrukció. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1988-2001 között 184 újszülött- és fiatal csecsemőkorú (1 nap-36 hónap) betegnél történt műtét pyeloureteralis stenosis miatt. Kilencvenegy beteg adatait dolgozták fel, akiknél az elváltozás egyoldali volt, más vesefejlődési rendellenesség sem az azonos oldali, sem az ellenoldali vesében nem volt. A műtét előtt valamennyi gyermeknél ultrahangvizsgálat és diuresisrenográfia történt. A műtét után 3, 6, 12 hónappal, majd évenként ultrahangvizsgálatot végeztek, izotópos kontrollvizsgálatra a műtét után az ultrahangvizsgálat eredményétől függően került sor. EREDMÉNYEK - A műtét előtt valamennyi betegnél 3-4. fokú hydronephrosis állt fenn. Az izotópvizsgálat szerint kilenc betegnél nem működött az érintett vese (10%), náluk nephrectomia történt, 82 betegnél a görbe obstrukcióra utalt. A hydronephroticus vese tubulosecretiós kapacitása 37 esetben (41%) beszűkültnek bizonyult. Az első posztoperatív évben az ultrahangvizsgálat szerint a hydronephrosis az esetek 56%-ában, az 5. évben 91%-ában, a 8. évben 97%- ában javult vagy gyógyult. A javuló ultrahangkép miatt 35 betegnél nem történt posztoperatív izotópvizsgálat. A műtét után az elfolyás az összes vizsgált esetben javult, az obstrukció megszűnt. A műtét előtt csökkent funkciójú vesék közül (37 beteg) nyolc (22%) vese funkciója javult az első posztoperatív év végére. A vesefunkció a későbbi kontrollok során sem mutatott további javulást. KÖVETKEZTETÉS - A csecsemőkorban végzett pyelonplastica után az obstrukció röviddel a műtét után megszűnik. Az üregrendszeri tágulat javulása viszonylag lassú. A vesefunkció csak az esetek kisebb részében mutat javulást.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A szerzők egy 55 éves nőbeteg emlőelváltozását ismertetik, amelynek morfológiai képe differenciáldiagnosztikai nehézséget okozott. ESETISMERTETÉS - A bal emlőben megfigyelhető laesio az úgynevezett sugaras hegre - vagy közismertebb angol nevén „radial scarra” - jellemző képet adott, amelynek területében azonban számos, nem egyértelműen benignus mikromeszesedés volt látható. A hisztológiai vizsgálat kis lobularis neoplasiával társult sugaras heget igazolt. A mikromeszesedések a malignus folyamattal nem voltak kapcsolatban. KÖVETKEZTETÉS - A sugaras heg területében kiterjedt, benignus mikromeszesedés alakulhat ki. Gondolnunk kell azonban arra, hogy az elváltozáshoz az esetek 10-30%-ában malignus folyamat társulhat, erre utaló mammográfiás jelek nélkül is. A végső diagnózist mindig a szövettani vizsgálat alapján állapíthatjuk meg.
Magyar Radiológia
Az ECR (European Congress of Radiology) legnépesebb szubdiszciplináris társasága, az 550 tagot számláló ESGAR (European Society of Gastrointestinal and Abdominal Radiology) 2003. június 17-21. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezte eddigi történetének legnagyobb kongresszusát, amelyre közel ezer résztvevő jött el. A magas részvételi arány nemcsak a nívós szakmai program vonzerejének volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közép- és kelet-európai résztvevőknek lényegesen alacsonyabb részvételi díjat kellett fizetniük. Ők tették ki a 44 országból idelátogatók 20%-át.
Magyar Radiológia
A cheirospondyloenchondromatosis (CHE) elnevezés Spranger és munkatársaitól származik. A betegség generalizált, meghatározott típusú enchondromatosist jelent, amely enyhe vagy közepes fokú törpeséggel, a kéz és a láb rövidségével, gyöngyfüzér jellegű ujjakkal, prominens nagyízületekkel és gyakran mentális retardációval jár együtt. A radiológiai jelek ennek megfelelően: enyhe fokú generalizált platyspondylosis, generalizált enchondromatosis, főleg a kézen, a lábon és a kismedencében, valamint eróziók az acetabulumon. Három olyan esetről számolunk be, amelyekben ritka és súlyos fokú enchondromatosis fordult elő, és hangsúlyozzuk azokat az eltéréseket, amelyek a mi betegeink és Spranger klasszikus leírása között található.
A számítógépek elterjedésével megváltozott a radiológia gyakorlata. A digitális radiológia keretében új módszerek jelentek meg. A számítástechnika fejlesztésével lehetővé vált a beszéd felismerése, ami megkönnyítette az orvosi dokumentáció elkészítését. A szerzők célja a beszédfelismerő rendszerrel szerzett tapasztalataik közreadása. A dolgozatban ismertetik a hagyományos és számítógépes leletezés jellemzőit, a beszédfelismerő rendszer előnyeit és a nehézségeket. Összességében a szerzők a Speech- MagicTM beszédfelismerő szoftvert a napi radiológiai rutingyakorlatban jónak találták, amely könnyíti a munkát és rövidíti a beteg várakozási idejét. A rendszer rövid tanulási idő után könnyen használható.
Lege Artis Medicinae
A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. április 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Magyarországon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Coronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Például a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).
Ideggyógyászati Szemle
[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk perifériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometasztázisokkal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma felébredését követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi idegrendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomorrák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás