Magyar Radiológia

A felnőttkori combfejnecrosis korai kimutatása

GION Katalin, PALKÓ András

2005. ÁPRILIS 10.

Magyar Radiológia - 2005;79(02)

A felnőttkori combfejnecrosis a fiatal felnőttkor betegsége, 80%-ban férfiakat érint. 40-80%-ban kétoldali megjelenésű, akár többéves időeltolódással. Késői felismerésekor, illetve kezelés hiányában progrediál és végül mozgáskorlátozottsághoz vezet. A hatékony terápiás stratégia kialakításához elengedhetetlen a minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálás. Ezért fontos ismerni a betegség patogenezisét, klinikai kórlefolyását, a differenciáldiagnosztika szempontjait, és társítani kell hozzájuk az egyes modalitások során kapott diagnosztikai eredményeket. Ennek alapján megállapítjuk, hogy a korai - reverzíbilis - stádium felismerésére a szakszerűen elvégzett MR-vizsgálat alkalmas. Emellett ez a módszer lehetőséget nyújt az egészséges oldal állapotának nyomon követésére is, pluszterhelés nélkül.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Megújult az MRT Ultrahang Szekciójának vezetősége Budapest, 2005. március 18.

MORVAY Zita

Hagyományos tavaszi összejövetelét tartotta az MRT Ultrahang Szekciója a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében. A rendezvény fő támogatója ez alkalommal is a Medicare Kft. volt. Az egész napos program délelőtti részében az egy éve alakult GE Ultrahang Excellence Klub néhány tagja mutatkozott be. Színvonalas esetbemutatásokat láthattunk.

Magyar Radiológia

Membrán okozta duodenumstenosis

RUDAS Gábor, SEKYRA Pavel, PUMBERGER Wolfgang, POVYSIL Brigitta

BEVEZETÉS - A duodenum stenosisa viszonylag ritka fejlődési rendellenesség, amely komplett vagy inkomplett lehet. Ez utóbbi esetében a lument elzáró vékony membránszerű képleten perforációs nyílás található, amely elhúzódó passzázst tesz lehetővé. Klinikailag a hányás a vezető tünet. ESETISMERTETÉS - A háromnapos újszülött hányás miatt került kivizsgálásra. A natív röntgenfelvétel és a hasi ultrahangvizsgálat nem volt kórjelző, a duodenum szűkületét okozó membránt a gyomor-bél passzázs vizsgálatával sikerült kimutatni. Az akadályt műtéttel eltávolították. KÖVETKEZTETÉS - A diagnózis felállításához a natív röntgenfelvétel és az ultrahangvizsgálat nem mindig elegendő, a gyomor-bél passzázs vizsgálata azonban kórjelző.

Magyar Radiológia

Szemelvények az Európai Radiológus Kongresszusról ECR, Bécs, 2005. március 4-8.

KARLINGER Kinga

Aprogramok nagy választéka miatt nehéz volt a döntés, mit is válasszunk. A programfüzet tanulmányozása után nagy figyelmet és kombinatív készséget kívánt az előadások előzetes kiválasztása. A program teljesítését viszont megkönnyítette, hogy az időpontokat betartották, így nem maradtunk le az előadásokról.

Magyar Radiológia

Mozgásszervi diagnosztika az Európai Radiológus Kongresszuson ECR, Bécs, 2005. március 4-8.

MESTER Ádám

Az elmúlt években a mozgásszervi diagnosztika egyre fokozódó népszerűsége tapasztalható. Nem véletlen, hogy a második legnagyobb terem (a „B” terem) sok esetben teljesen megtelt. Az egyik csúcstéma, a teljestest-MR az első nap plenáris ülésén szerepelt, ezt Andrea Baur-Melnyk, a mozgásszervi radiológia fiatal, de nagy hírű müncheni képviselője adta elő. Az ehhez szükséges nagy részletgazdagságot (térbeli felbontóképesség) és gyorsaságot (időbeli felbontóképesség) az MRberendezésekben a többszörös, fázisvezérelt, szimultán kapcsolható, egy időben feldolgozható RFcsatornák számának növelésével lehetett elérni. Ezzel a módszerrel a csontszcintigráfiánál drágábban ugyan, de hatékonyabban lehet az áttéteket kimutatni, továbbá nemcsak a csontok, hanem valóban az egész test ábrázolható.

Magyar Radiológia

Egy kis reneszánsz

LOMBAY Béla

Eseményekben gazdag három hónapot hagytunk magunk mögött a 2005-ös évben. Ebben az időszakban a magyar radiológiának jelentős hazai interdiszciplináris, illetve nemzetközi kihívásoknak kellett megfelelnie. Ugyanakkor a kedélyeket a továbbképzési pontok számbavétele borzolta.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

Fournier-gangraena

MÁTÉKA Ilona, MORVAY Zita, PALKÓ András

BEVEZETÉS - A Fournier-gangraena a nekrotizáló fasciitisek ritka, gyorsan progrediáló, a genitális és perianalis régiót érintő formája. A fertőzés e régiókból gyorsan terjedhet felfelé a hasfal mentén, illetve lefelé, az alsó végtag felé. A betegség halálozási aránya igen magas. A pontos anamnézis, a klinikai kép és a gyulladt területek képalkotóábrázolása együttesen segítik a kórkép felismerését és a fertőzés lokalizálását. ESETISMERTETÉS - Egy 30 éves, paraplegiás férfi beteg esetét ismertetjük, aki bal alsó végtagi duzzanattal jelentkezett a sebészeti ambulancián. Az első vizsgálatként kért Doppler-ultrahang kizárta a mélyvénás thrombosist. Pár nappal később az ágyhoz kötött férfi glutealis decubitusából kiinduló - elsőként szintén ultrahanggal észlelt - alsó végtagi, illetve scrotalis fasciitisére derült fény. Ezt követően CT-vizsgálat készült a folyamat kiterjedésének pontos megítélésére, a sebészi beavatkozás tervezéséhez. A műtét után a beteg felépült, az egy hónapos kontrollon gyulladt bőrterület már nem volt látható. KÖVETKEZTETÉS - A kórkép magas mortalitása miatt a korai felismerés életmentő. Ebben a képalkotó diagnosztikának rendkívül fontos szerep jut. A hatásos kezelés, gyors és szükség esetén radikális sebészi kimetszésből, illetve a széles spektrumú antibiotikum-terápiából áll.

Ideggyógyászati Szemle

[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]

KRABOTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában be­töltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdek­lô­dés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezet­hetô vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követôen egy­ér­tel­mûvé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentôs része elengedhe­tetlen a memória kiala­kí­tásában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek ké­sôbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcs­szerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idô in­for­mációk kódo­lásában (sebesség, fejirány, határok, grid, ob­jektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mind­egyike egyedi tulaj­don­ságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgyne­ve­zett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben ta­lálható sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyak­ran áldozatai különbözô patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a leg­frissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis for­máció legfôbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navi­gációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi né­hány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthetô sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínûleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyer­ni a dinamikusan bôvülô idegtudományi irodalomba. A me­móriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintô betegségek jelentôs közegészségügyi terhet képvi­selnek, és öregedô társadalmunkban a helyzet folyama­tosan romlik. Ez különösen ösztönzôen hat ennek az agy­területnek a pontosabb megismerésére és funkcio­nális feltérképezésére.]

Ideggyógyászati Szemle

[Extraskeletalis, intraduralis, nem metasztatikus Ewing-sarcoma]

OTTÓFFY Gábor, KOMÁROMY Hedvig

[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elô. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövôdményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlôdô hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdôdtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörô térfoglaló folyamatot mutatott. Cranio­tomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumor­szövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-gén­­transzlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerôsítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a mûtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminôsége jó.]

Ideggyógyászati Szemle

Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megőrzésében

DELI Gabriella, BALÁS István, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, JANSZKY József, ASCHERMANN Zsuzsanna, NAGY Ferenc, BOSNYÁK Edit, KOVÁCS Norbert

Bevezetés – A közelmúltban publikált „EarlyStim” vizsgálat igazolta, hogy a Parkinson-kórban jelentkező korai fluktuáció miatt elvégzett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) jelentősebb mértékben javítja az életminőséget és csökkenti a motoros tünetek súlyosságát, illetve hatékonyabban szolgálja a szociális helyzet megőrzését is, mint az optimális gyógyszeres kezelés önmagában. Betegeink anyagának retrospektív analízisével arra kerestük a választ, hogy a megfelelő időben elvégzett DBS-kezelés hozzájárult-e a munkaképesség megőrzéséhez. Módszertan – A vizsgálat során 39 olyan, 60 év alatti Parkinson-kóros beteg anyagát dolgoztuk fel, akik a Pécsi Tudományegyetemen subthalamicus DBS-kezelésben részesültek, és akiknél legalább kétéves nyomon követés állt rendelkezésünkre. A betegeket két csoportba soroltuk – az aktív munkát végzők csoportjába (Munka+ csoport, n=15) és az aktív munkát nem végzők csoportjába (Munka– csoport, n=24). A motoros tünetek súlyosságát (UPDRS), az életminőséget (EQ-5D) és az aktív munkavégzés tényét hasonlítottuk össze a mûtétet követő 1. és 2. évben. Eredmények – A DBS-kezelés hatására mind a két csoportban közel 50%-os tüneti javulást értünk el, azonban az aktív munkát végző betegek csoportjában az életminőség szignifikáns mértékben kedvezőbbnek bizonyult. Azon betegek döntő része, akik a mûtét elvégzésekor aktív munkát végeztek, a kétéves követési periódust követően is aktívan dolgoztak (12/15, 80%). Azonban a munkaképességüket már elvesztett betegek közül csak kevesen (1/24, 4,2%) tértek vissza az aktív munka világába (p<0,01, McNemar-teszt). Következtetés – Annak ellenére, hogy retrospektív vizsgálatunk alapján csak korlátozott mértékû következtetéseket vonhatunk le, eredményeink az EarlyStim vizsgálat konklú-ziójával összhangban arra utalnak, hogy a megfelelő időben elvégzett mély agyi stimulációs kezelés hozzájárulhat a betegeink munkaképességének megőrzéséhez.