Magyar Radiológia

A CT fejlődése - van határ? Beszélgetés Mathias Prokop professzorral

HARKÁNYI Zoltán

2006. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)

Európában ma az egyik legjobban ismert és foglalkoztatott radiológus előadó Mathias Prokop. Munkássága elsősorban a multislice CT-technika elterjedésével vált világszerte ismertté. M. Galanskival szerkesztett könyve (Spiral and multislice computed tomography of the body) rendkívül népszerű, a hazai radiológusoknak is méltán vált bibliájává. Prokop professzor 46 éves, Németországban végezte iskoláit, Hannoverben szerzett orvosi diplomát és itt lett radiológus szakorvos is, 1992-ben. Több évet töltött Bécsben, ahol az egyetemi klinikán dolgozott. Négy éve az utrechti egyetemen tanszékvezető, ahol klinikai és kutatómunkát végez egy kiválóan felszerelt osztály élén. Felesége, Cornelia M. Schaefer-Prokop szintén ismert radiológus, fő érdeklődési területe a mellkasradiológia, jelenleg Amszterdamban dolgozik. Mathias Prokop 2006 szeptemberében a XXIII. Magyar Radiológus Kongresszus meghívott előadója volt Sopronban, és sikerült őt egy rövid beszélgetésre kérnünk. Kongresszusunk első napján, a tanfolyamon tartott előadást a CT sugárredukciós kérdéseiről, majd Kismartonban kísérte érdeklődés összefoglalóját a mellkasi MSCT-vizsgálatokról.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

LEVELEZÉS

TÓKA Magdolna, KENÉZ József, LOMBAY Béla

TÖBB FIGYELMET! Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia 2006. szeptember-októberi számában a 184. oldalon megjelent, Kiss Katalin és munkatársai által írt „Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében” című cikket.

Magyar Radiológia

A supraaorticus artériák TOF MR- és kontrasztanyagos MR-angiográfiája során szerzett kezdeti tapasztalatok

TASNÁDI Tünde, KARDOS Klára

BEVEZETÉS - A békéscsabai Réthy Pál kórházban 95 vizsgálatot végeztek a supraaorticus artériák ábrázolása céljából 2003. február és 2005. május között. A tanulmány célja annak felderítése, hogy mely esetekben jelent diagnosztikus többletet a kontrasztanyagos MR-angiográfia a duplex ultrahangvizsgálattal szemben, és hogy hol a TOF MR-angiográfia helye az arteria carotis rendszer elváltozásainak diagnosztikai eszköztárában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - MR-angiográfiás vizsgálat történt 95 betegnél, amelyet 59 esetben arteria carotis duplex ultrahangvizsgálat, 88 esetben TOF MR-angiográfia előzött meg. A carotis duplex ultrahangvizsgálatokat LOGIQ 400 PRO Series készülékkel, 6-9 MHz-es lineáris vizsgálófejjel végezték, a TOF MR- és a kontrasztanyagos MR-angiográfiákat 1.5 Tesla mágneses térerejű Siemens Magnetom Symphony készülékkel. EREDMÉNYEK - Az arteria carotis internán összesen 67, az arteria carotis communison tíz esetben igazoltak stenosist. Az előbbiek közül 17, az utóbbiak közül három betegnél az eltérések kétoldaliak voltak. Az arteria carotis interna szűkületei között 22 (33%) volt mérsékelt fokú, 18 (27%) közepes, 27 (40%) pedig kifejezetten súlyos. Tíz (15%) esetben találtak occlusiót. Kontrasztanyagos MRangiográfiával az arteria carotis communis eredésénél öt esetben, az arteria vertebralis és az arteria subclavia eredésénél tíz-tíz esetben találtak olyan szűkületeket, amelyeket a duplex ultrahangvizsgálattal nem lehetett kimutatni. Az arteria subclavián 15 betegnél mutattak ki szűkületeket, amelyek közül hét „subclavian steal” jelenséggel is együtt járt. Az arteria vertebralisokon 13 betegnél észleltek stenosisokat, hét esetben kétoldali lokalizációval. Az összesen 20 szűkület közül 13-at ítéltek mérsékelt, négyet közepes fokúnak, hármat súlyosnak. Négy esetben találtak occlusiót. A hat problémás esetben az MR-angiográfiával sikerült a diagnózist pontosítani. Az arteria vertebralisok duplex ultrahangvizsgálata során öt esetben tapasztaltak a normálissal ellentétes irányú áramlást, és „subclavian steal szindrómát” véleményeztek, amit a későbbi TOF MR-angiográfia és a kontrasztanyagos MR-angiográfia igazolt. A TOF MR-angiográfiával hat esetben a rekonstruált képeken is stenosisra utaló eltérés ábrázolódott, amelyet azonban sem a duplex ultrahangvizsgálat, sem a kontrasztanyagos MR-angiográfia nem igazolt. Egy betegnél paragangliomát mutattak ki. KÖVETKEZTETÉS - Az arteria carotis rendszerében kialakult meszes plakkok, rendellenes érlefutás, szokatlan éroszlás esetén a kontrasztanyagos MR-angiográfiás vizsgálat nagy jelentőségű a szűkületek pontos felderítésében. A közepes és kifejezett stenosisok esetén, valamint az occlusiók megítélésében a duplex ultrahangvizsgálat és a kontrasztanyagos MR-angiográfia eredményei hasonlóak voltak. Az aortaívből eredő artériák kezdeti szakasza nagy biztonsággal megítélhető kontrasztanyagos MR-angiográfiával, szemben a duplex ultrahangvizsgálattal és a TOF MRangiográfiával. A „subclavian steal szindróma” diagnózisában a kontrasztanyagos MR-angiográfia kiegészítéseként a duplex ultrahangvizsgálat és az irányszenzitivitás miatt a TOF MRangiográfia jelent segítséget.

Magyar Radiológia

CT-alapú számítógépes műtéti tervezés az előláb sebészetében

HUSZANYIK István, HEGEDŰS Franciska, RÓDE László

BEVEZETÉS - A hagyományos oszteográfiás felvételekkel szemben a CT-felvételek pontosabb és méretarányos mérésekre adnak lehetőséget. A háromdimenziós rekonstrukciók jó segítséget nyújtanak a térbeli struktúrák megítéléséhez, azonban utólag már nem szerkeszthetők. A szerzők kidolgoztak egy CT-alapokon nyugvó rendszert, amellyel személyi számítógépen ortopéd sebészeti műtéti tervek készíthetők, nagy pontossággal. ANYAG ÉS MÓDSZER - Módszerüket egy előlábra alkalmazott műtéti modellen mutatják be. Három, az I-es metatarsuson végrehajtott subcapitalis osteotomián végeztek méréseket. Mérték az I-es metatarsus hosszát, az I-II. metatarsusindexet, I-II. intermetatarsalis szöget, továbbá az I-es és II-es metatarsusfej dorsoplantaris elmozdulását. EREDMÉNYEK - Megállapították, hogy méréseikkel pontosan meghatározható a különböző műtéti eljárások során létrejött korrekció nagysága, valamint a fiziológiástól eltérő csontelmozdulások is. KÖVETKEZTETÉS - Módszerüket alkalmasnak tartják egyéb új műtéti technikák kidolgozására is, valamint ezek helyességének igazolására a klinikai gyakorlat bevezetése előtt.

Magyar Radiológia

Röntgenberendezéseken végzendő mérések a minőség és biztonság érdekében - III. Interdiszciplináris Fórum Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, 2006. október 10.

GÁSPÁRDY Géza

A III. Interdiszciplináris Fórum megnyitóbeszédeit Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) igazgató főorvosa, Ozoray Kamilla országos tisztiorvos, Martos János, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) osztályvezető főorvosa, Nagy Csaba, az Orvos és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) főigazgatója, Porubszky Tamás, az OSSKI főmunkatársa és Dió Mihály, a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karának adjunktusa mondták. A szervezésben fontos szerepet játszott Porubszky Tamás, a Magyar Orvosfizikai Társaság titkára.

Magyar Radiológia

Statikus MR-urográfia a húgyúti obstrukciók diagnosztikájában

KIS Zsuzsanna, FAZEKAS Péter, KULCSÁR Dániel, KÖTELES Márta, KOVÁCS Annamária, MAGYAR Klára

BEVEZETÉS - Az MR-urográfia fogalma és metodikája a technika fejlődése következtében az utóbbi években kristályosodott ki. Hagyományos MR-urográfia-technikán az álló folyadékterek ábrázolására alkalmas, erősen T2-súlyozott szekvenciát értjük, amelynek használata független a vesék működési állapotától, ennélfogva alkalmas a tágult húgyutak ábrázolására nem funkcionáló vesék esetén is. A szerzők célja, hogy meghatározzák a statikus MR-urográfia helyét az obstruktív húgyúti betegségek diagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A Markhot Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézetének CT-MR Laboratóriumában 2003. május 1. és 2005. október 31. között 59 betegen 60 statikus MR-urográfiát végeztek 1,5 T Siemens Symphony készüléken. A statikus MR-urográfiát kétdimenziós T2-TSE szekvenciával, angiográfiás karakterrel végezték. A vizsgálatokat minden esetben kiegészítették hagyományos, több síkban készített szekvenciákkal. Nem vizsgálták a kontrasztanyagos, kiválasztásos MR-urográfia helyét ugyanezen betegségekben. Hét esetben készült alacsony dózisú, vékony szeletes CT-vizsgálat az obstrukció okának pontos tisztázására. A statikus MR-urográfiát hasi ultrahangvizsgálat vagy intravénás urográfia előzte meg. EREDMÉNYEK - A 60 statikus MR-urográfia közül 50 esetben ábrázolódott húgyúti tágulat. Az obstrukció hátterében 13 betegnél lehetett kimutatni köves occlusiót, négy betegnél a tágulat ábrázolódott, az MR-vizsgálat nem jelezte a követ. Hét betegnél ismert daganatos betegséghez társuló vizeletelfolyási nehezítettséget lehetett kimutatni. Az obstrukció hátterében primer, a vizsgálat előtt ismeretlen neoplasmát találtak 10 betegnél. Egyéb benignus obstrukció 13 esetben fordult elő. Tíz betegnél az obstrukció nem igazolódott. Ezek egy részénél a vizsgálatot a rossz vesefunkciós laboratóriumi paraméterek mellett a bizonytalan ultrahanglelet indokolta. Egy betegnél került sor kontrolláló statikus MR-urográfiára. Két betegnél téves diagnózis született, egy betegnél a tágulat okára nem derült fény. KÖVETKEZTETÉS - A statikus MR-urográfia-vizsgálatok pontosabbá teszik a kifejezett üregrendszeri, illetve uretertágulattal járó húgyúti obstrukciók hátterében álló kórok felderítését. Segítik ismert daganatos betegségben az obstrukció szintjének pontos meghatározását. A húgyutak dilatációjának foka is jól értékelhető. A statikus MRurográfia több síkban végzett hagyományos szekvenciákkal kiegészítve lehetővé teszi a helyes terápiás terv felállítását.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdôívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnôtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali elôhívását mérô alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérô alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külsô orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérô tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Hypertonia és Nephrologia

A Covid-19-vírusfertőzés terjedési módjai

KÉKES Ede

A SARS-CoV-2 vírus terjedési módjait részletesen elemezték az elmúlt időszakban. Megállapítható, hogy a mikroméretű vírusrészecskék leülepedése a különböző felületeken, illetve levegőben való terjedése a fő oka a járvány erejének és kiterjedésének az egész világra. A vírus terjedése gyakorlatilag életünk, napi aktivitásunk minden eseményében jelen van. Az ember-ember kontaktus szokványos mozdulatai, az önmagunk életének sajátos szokásai (arcsimítás, szemdörzsölés stb.) növelik a terjedés kockázatát. A legnagyobb veszélyt a fertőzött, de tünetmentes egyének mint vírushordozók jelentik és ebben fő gond a transzmisszió dinamikájának gyorsasága. Erős bizonyítékokkal rendelkezünk, miszerint az 1,5-2 méteres távolságtartás, a maszkviselés és a szem védelme döntő elemek a vírus terjedési gyorsaságának mérséklésében. Feltételezhető, hogy a szokványos influenzavírus-fertőzésekhez hasonlóan a koronavírus megjelenése is szezonális megjelenési formát mutat.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különbözô emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória mûkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória mûködésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fô vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nô], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követôen (rövid távú tesztelés) és 24 órával késôbb (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különbözô érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékû felejtést mutatott 24 órával késôbb, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminôség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás idôzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Szívünk ügye a korlátlan energiaital-fogyasztás elkerülése

DOJCSÁKNÉ Kiss-Tóth Éva

Az energiaitalok piacra kerülésük óta tö­retlenül népszerûek, elsôsorban a fiatalok és a gyermekek körében. A nemalkoholos üdítôitalok közé sorolt termékek fogyasztásával a gyártók a teljesítmény és az állóképesség fokozását ígérik. A vitaminok és nö­vényi kivonatok mellett nagy mennyiségû koffein és egyéb stimuláns (taurin, guarana) van bennük. Az aktív összetevôk közül ki­emelkedô hatása és ez által veszélye a koffeinnek van, hiszen túlfogyasztása az enyhébb hemodinamikai változások mellett akár súlyos szív- és érrendszeri következményeket, szívritmuszavarokat, ioncsatorna-betegséget, fokozott véralvadást, szívizominfarktust vagy az agyi véráramlási sebesség csökkenését is okozhatják az arra hajlamos fogyasztók esetében. Számos esettanulmány számolt be a fiatal krónikus energiaital-fogyasztók körében tapasztalt súlyos cardiovascularis eseményekrôl is. Az energiaitalok túlzott és hosszú távú fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásait egyre többen vizsgálják, azonban a fogyasztás biztonságosságára és teljesítményfokozó hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok száma korlátozott és ellentmondó.

Lege Artis Medicinae

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerû lehetôségeihez.